Melinda arra érkezik a boltba, hogy a „boszorkányság” felirat díszeleg a bejáratra festve. A látó bajban van, és az ok Justin, a kotnyeles, fotós egyetemista. Justin nem fér a bőrébe, és indított Melről egy blogot, ami nem használ a szellemlátónak. Mel és Payne elmennek Justinhoz, hogy beszéljenek vele. A fiú nem akar kifejezetten ártani a látónak, de a blogot sem akarja megszüntetni. Másnap éjjel Justin felriad éjszaka, és a szobájában minden fejjel lefelé áll, még az ágy is, amin fekszik. Jim a rendőrség bevonását szorgalmazza, de Mel szerint nem biztos, hogy ez a falfirka ennyire komoly dolog lenne. Persze másnap megismétlődik, most egy fura rajz csúfítja el a bolt kirakatüvegét.

Delia is a rendőrséget javasolja, de Mel szerint jobb, ha ők deríti ki ki, hogy ki csinálja ezt. Delia beveti a kameráját, hogy fülön csípjék a firkálót. Justin is úgy dönt, hogy megörökíti a fejjel lefelé bútorok titkát. Másnap reggel Melinda és Delia szalad a videokamerához, mert most a „gyilkos” szó szerepel a kirakaton nagy piros betűkkel. A videón Justin látható, amint Picassonak képzeli magát, és pingál ezerrel. Melinda és Delia szembesítik a srácot a tettével, de az egy másik videót mutat arról, ahogy alva járt, és mindent felforgat a saját szobájában. Melinda egy vagon gyógyszerre lesz figyelmes az éjjeli szekrényen.

A mindent az olvasókért mentalitás jegyében szénsavas ásványvíz és mérgelődés, mert az X-faktor maraton miatt a VV összefoglaló este tíz után kezdődik, egy időben a Milan-Roma meccsel, Révész Sándor óta meg ugye tudjuk, hogy nincs két életem. Lilut görög (fél)istennőnek sztájlisztolták, egy kék színű sötétítőfüggönyben vezeti a műsort, rögtön a második mondatában hüledezni kezd, nem elég, hogy Éva micsoda botrányt csapott, de füstösen, utcai ruhában feküdt be az ágyába, jajnekem. Hát ez nagyon hitelesre sikerült, tényleg, mindjárt elhiszem, hogy a szentéletű exzenetévés szőkeség még sose seggelt be úgy, mint az albán szamár, én például már igen, sőt. Úgy látszik, Béci sem dugott még zokniban, ő is kiakad Évára, a téma ugyanez, Éva a tüzezés után lepihen, ruhástul, Gombi ágyába. Gombi kiakad, ez nála abban nyilvánul meg, hogy a szempilláit rebegteti, ha nincs kiakadva, akkor is. Alekosz a már jól ismert teknősbéka testtartásban Ginát figyeli, aki húst szeletel, látom, rááll a kezed, vigyorog Alekosz, aztán azt mondja, ha téved akar Éva kivinni, nem eresztelek, itt tartalak, szánalmas.

Gombi és Éva összefutnak a fürdőben, Gombi rákérdez a füstösgúnyás döglésre, jaj dehogy baj, ugyan, aztán összeszedi magát és a vécéajtóból visszafordulva megkéri Évát, hogy a két oldalából inkább a jobbikat mutogassa, ha lehetséges, hát nem vártam, hogy a hajánál fogva végighúzza a Villán a csajt, de ez a férfias kiállás egyszerűen megbénít. Alekosz izgatott, nagyon-nagyon fontos hogy beszéljenek Olivérrel, Gina meg van inogva, ezért megkéri hogy alakítsa a háttérből az eseményeket, mert nem a lassú, hanem a lassabb víz partot mos és most kell apró gesztusokat csinálni. Három variáció van: Alekosz vagy nem látott még nőt inogni, vagy egyáltalán nem látott még nőt a Villán kívül, a harmadik a legvalószínűbb, elmebeteg. Éva és Kristóf elvonulnak a nyugiszobába – úgy látszik, csak akkor hívják szerelemszobának, ha Jerzsi és Gigi vannak ott – mert a nézőknek ez a kívánsága, meditációs zene fog szólni. Mielőtt sor kerítenek a Nagy Megbeszélésre, meditálnak, hallom hogy felfényesítő energiák jönnek, felém is, még mindig vezet a Roma egy nullra Puniella (Borriello) góljával. Alekosz már hármasban gondolkodik, Olivér bazmegolva röhög, Alekosz indokol: ha Kristóf visszajön, akkor Gina még jobban kinyílik, ez hülye.

Tanultam az előző estéből, egyedül ülök a tévé elé, még a telefont is kikapcsolom, bubis ási, olajbogyó. Stohl András úgy hiányzott már, mint egy falat kenyér. Az entellektüel szemüveg nem segít, szegény Buci úgy néz ki, mint az egyszeri asztalos, aki a nagyzolási mániában szenvedő felesége unszolására egyéni vállalkozásba kezdett, mert a Béláék a második fullhádés tévét veszik és voltak a nyáron Bibionéban is, mi meg nem jutunk ötről a hatra mert te egy teszetosza pöcs vagy, és most indul a bankba hitelt felvenni az új nyolcfejes profilozógyalura, szerintem van collstokk is a hátsó zsebében. A bevezető szöveg semmivel sem jobb, mint az eddigiek, kezgyünkmá.

A szokásos reggeli ébresztővel kezdődik a műsor, ezzel egy időben levél is érkezik a Villába. Gigi, az önkéntes VillaTömbbizalmi megy érte, aztán az ajtófélfának támaszkodva károg, hogy keljenek már fel, nem akar még azért is szívni, mert a levél felolvasásakor nincsenek együtt. Feltápászkodnak, Gigi szól Évának, na itt lett elbaszva a mutatvány. Ha a tegnap a balhék és az értedek napja volt, ez a mai a leszaromé lesz, Éva leszarja és leszarja és leszarja és hallom itt is amit olvasol bazmeg, álmos vagyok, mindenki essen ki a kurva anyátokat. Ezt még úgy öt percig folytatja, figyeltem, nem vett levegőt. A levél szerint nem őrizték a tüzet – állandóan, párosával kell(ene) -, még mindig nem a szabályoknak megfelelően viselik a mikroportokat, Éva nem viseli látható helyen a zöld kendőt, ezért a továbbiakban sem lesz meleg víz. Éva magánszáma tovább folytatódik, Olivér próbálja csitítani, tudom, hogy borzasztó vagyok, leszarom, két-három napom van és álmos is vagyok és még párszor leszarja, felhúz egy kardigánt és dögöljetek meg felkiáltással kirohan. Eszembe jutnak apám szavai: van, amikor meg kell gyújtani a máglyát, milyen igaz. Aztán az is eszembe jut, ezt rólam mondta, hagyjuk.

A múltkori balhék után Roddell polgármesterasszony szükségét érzi némi nyugtatásnak. Így teremt egy új hagyományt, a Nagymacskák-kupáját, a mindenkori Lions-Panthers küzdelemnek.. Elhangzanak szavak a ’csak-játékról’ az edzők és csapatkapitányok lekezelnek egymással, mosolygás, fotók, stb.

A Riggins Brothers bajban van. Ügyvédjük magyarázza, még ha nem is ők lopták a kocsikat, orgazdaságban bűnrészesek. Ráadásul részeg vezetés és kisebb vétségeik már vannak, szóval... Javasolja, vallják magukat bűnösnek, és megegyezéssel egytől ötig meg lehet állapodni…

Hát nem sokáig kellett várnunk, a tegnap esti összefoglaló után elismerően csettintettem és lelki szemeim előtt megjelent a zilált, eszelős tekintetű Szalai Annamária, ahogy diszkrét pongyoláját szorosabbra húzva felpattintja a Seduxenes dobozt, majd felháborodott hangvételű levelet fogalmaz mechanikus Erika írógépén az rtl vezetőségének, indigóval, két példányban. A Villalakók megdöntötték az egy perc alatt elmondható legtöbb káromkodás világrekordját, na de ne rohanjunk a dolgok elébe, kronológia is van a világon.

Lilu a stúdióban, kisvárosi óvónőnek fodrászolva, az összhatást kissé rontja a ráerőszakolt domina öv, de ilyet Kálmán Olgán úgysem látunk soha, kár, rajta el tudnám képzelni. Ha azt hittük, hogy Olivér Éva konfliktus konfliktus volt, tévedtünk, mert ami most következik, az a verbális brutalitás csúcsa. A sokkoló mondatok után Lilu mosolyogva hozzáteszi, azért a szerelemre is jutott idő, megnyugszom. Ugyan Olivér tovább nyomoz ZsófiBéci ügyben, de Zsófi nem Bécihez, hanem Leonidaszhoz kerül közel. Jani barátom döbbenten rámnéz és elhűlve kérdezi: Zsolti?! Legyintek, hozok neki egy sört, talán nyertem fél óra csöndet.

Effyék lakása, teljes a felfordulás, mindenhol rendetlenség, összevisszaság. Megszólal a telefon, apucit hallhatjuk, amint  Párizsból hazatelefonálva az üzenetrögzítőre mondja élményeit. Effy hallgatja, majd felveszi a telefont és megnyugtatja, hogy otthon minden rendben. Anyuci a kanapén fekszik teljesen szétcsúszva. Effy kérdéseire csak bágyadtan bólogat, alig várja hogy a lánya elmenjen és hogy újra bevehessen pár szemet Tony gyógyszereiből. Legalább tudjuk, hogy a lánya kitől örökölte a drogok iránti vonzódását.

Megjön Tony, aki elpanaszkodja, hogy Michelle nem válaszol a hívásaira, pedig ő el szeretné neki mondani, hogy még mindig nagyon szereti. Pótcselekvésként Michelle fényképeit nézi egy albumban, miközben már sokadszorra újra felhívja a lányt, aki már sokadszorra nem veszi fel.

Újabb vévénap virradt ránk, mit nap, villatörténelem, tegnap este volt az első kiszavazás! Sebestyén Balázst xs-es méretű dzsekibe préselve próbálják félrocker-féldepesmódos szomszéd srácnak eladni, ő is hadar, nevetgélve a Villa pletykás vénasszonyának nevezi Olivért, utal a büntetésre – mivel a Villalakók nem a szabályoknak megfelelően használják a mikroportokat és sugdolóznak is, ezért határozatlan időre elzárták a meleg vizet – és kikacsint, na mi a helyzet Jerzsivel és Gigivel? Megnéztem, Jerzsi teljes neve Várudvari Jerzy László, így a kiejtéssel kapcsolatban nem lettem okosabb, ha valaki netán, szívesen venném. Ébredeznek a lakók, Gigi hastáncol, de legalábbis enerváltan mozgatja a csípőjét, Gombi húhuhúzik a zuhany alatt, Zsófi jajmelegvizetszeretne, Laci megosztja a többiekkel, hogy a beduinok a saját vizeletüket isszák reggelente és a „a nők a reggeli vizeletükkel csinálják a kozmetikát”.

A Villalakók összebalhéznak, mert éjjel nem tudnak aludni, egyesektől nem lehet, Olivér a riportszobában kifejti, azért, mert két csapatot tartanak számon benn, az éjszaka nyomulósokat és a nappal nyomulósokat. A többiek előtt azt fejtegeti, ha az egyik csapatnak több tagja van, akkor a másik csapat fogja be, de ekkor Béci olyan érvekkel jön, hogy felkapom a fejem a jegyzeteimből: van egy-két bagoly, aki bebagolyoztatja a többieket és akkor azok is bagolyoznak és a faszom a baglyokba. Mindezt norvégmintás ötujjas kesztyűben. Olivérnek a diszkréció olyasmi, mint Münchausen bárónak az igazmondás, elkezdi faggatni Gigit, mizu Jerzsivel. Giginek nem ment le a fal attól, hogy az Igazmondó Hintában Jerzsi azt mondta, ő tetszik neki legjobban, de hát igen, igen, mellbe vágott. Olivér biztosítja Gigit, pedig tetszel ám Jerzsinek, és ő pont ilyen csávót képzel el Gigi mellé, mert Jerzsi sportos, kedves, jófej, tisztelettudó és intelligens, Gigi bólogat, én félrenyelem a szálas zöldteát és fuldoklom.

Színhelyünk Genf, svájci kikapcsolódásra érkezik Brett és Danny, az utóbbi lelkesen gyakorolja a síelés alapjait a szállodai szobában. Felcsatol és a botokkal a kezében követi Brett tanácsait a kanyarvételről, lassításról, megállásról. Nem egy óriás műlesikló típus, az kapásból látszik, csak vergődik a lécekkel, mint malac a jégen. A szomszéd szobába eközben két rosszarcú hatol be az erkélyen keresztül és valamit nagyon keresni kezdenek. A kutatás zajait barátaink is meghallják, Brett gyorsan átmegy megnézni, mi történik. Egy erős pofon visszarepíti Danny mellé, aki szintén csatlakozna a küzdelemhez, de ebben akadályozzák a lécek. Végül nagy nehezen lecsatol, és Brett-tel menekülésre kényszerítik a behatolókat. Ekkor egy fiatal lány érkezik valami inasféle kíséretében, és megkéri Brettet, igazolja magát. A meglepett főúr átnyújtja az útlevelét, mire a lány térdet hajtva közli: rendelkezzen velem, lord Sinclair. Főcím.

Buffy azt álmodja, hogy az Első Vadász ugrik neki, de ezek mindig üzenet hordozó álmok, úgyhogy komolyan kell venni az ősvadász szavait. Az ősvadász szerint ez nem elég. Nagyszerű, most Buffynak meg kell fejteni, hogy „mire gondolt a költő”. Mialatt Buffynak rémálmai vannak, Spike és Anya elmennek kirúgni a hámból, de mivel ma üzengetős este van a piálás meghiúsul és menekülésbe csap át. D'Hoffryn küldte el az egyik bérgyilkosát Anyához, amit a lány nem fogadott kitörő örömmel. D'Hoffryn is üzenetet küldött Anyának, amit a szőke most nem hallgatna végig, ha lehet.

Másnap Buffy és az igazgató már nem a suli igazgatójaként és a suli lelki-tanácsadójaként beszélgetnek egymással, hanem a hivatalos vadászként és egy magán vadászként a pokol szája témakörben vitatnak meg egy-két dolgot. Később Buffy körbe vezeti Wood igazgatót a házban, ahol Andrew fogadja őket, aki most nem túszként, hanem szakácsként funkciónál. Az udvaron Kenedy tart komoly edzést a lassan sereggé alakuló vadász jelölteknek. Hamarosan megjelenik Will is, akiről pokolian nehéz elhinni, hogy nemrég még majdnem elpusztította a világot. A házban a pince felé haladva Anya és Spike veszekedése hallatszik.

Na, hát tele van a Kulipintyó mint a déli busz, mindenki beköltözött, úgyhogy belecsapunk a lecsóba és elindul a hogyvolton is a ValóVilág, a szívünk szakadna meg, ha akár egyetlen apró momentumról is lemaradnátok, rajtunk nem fog múlni.

Lilut tegnap deréktől felfelé óarany szaloncukornak öltöztették, a derekára biggyesztett virág bibéinek bágyadt billegése és hogy ezt alliterációban meg tudjam majd fogalmazni kissé elvonták a figyelmem a felkonfról, aztán megnyugodtam, mert ha odafigyeltem volna, se értettem volna egy szót sem az egészből, úgy hadart, hja kérem, a műsoridő nagy úr.