Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
Hogy volt?

Tudorok 2x09-2x10 (ÉVADZÁRÓ)

2010. április 02. 08:28 - Hoppancs

Következzék egy kis hiánypótló HV a második szezon két záróepizódjáról. Remélem, akad, akinek örömet szerzek vele.

 

Szóval… Anna elvesztette a gyermekét, aki amúgy fiú lett volna, csak kicsit deformált. Ez utóbbi tényeket onnan tudjuk meg, hogy a dokik bebugyolálva a király színe elé viszik a magzatot, majd részletesen beszámolnak annak állapotáról. Egy pillantást Henrik is vet a letakart testre, és arckifejezéséből ítélve nem lehet túl szép a látvány. Annának nincs ideje sírni a történtek miatt, inkább megpróbál mindent megtenni annak érdekében, hogy megússza sorsának beteljesülését. Akár a görög tragédiákban, ez itt sem fog sikerülni, de a királynénak maradt még két epizód, hogy küzdjön. Első lépésként a francia követnek könyörög, intézze már el, hogy a kis Erzsébetet hozzáadják urának fiához.

Cromwell közben találkozik Jane tesójával, a cseppet sem szimpatikus Edwarddal, aki hamarosan királyi kamarásként villoghat az udvarban, és azt is közli az ifjúval, hogy Henrik udvarolni kíván a húgának. A diszkréció érdekében – elvégre mégiscsak van még itt egy feleség, vagy mi – saját szobáit bocsátja majd a gerlepár rendelkezésére, melyek a királyéval szomszédosak, és csupán arra várnak, hogy önfeledt turbékolás hangjai töltsék be őket. Ah! A jó öreg Thomas Boleyn is kap még némi birtokot, hogy ne sejtse, mi készül a háta mögött. Jane egész tenyérbemászó pereputtyával együtt fürdik a boldogságban, amiért ilyen jól alakulnak a dolgok, és az első randi is létrejön. Ennek során őszexisége cuki kis medált ad a pihegő keblű arajelöltnek, amely saját jól sikerült arcképét rejti. Jane erre csöpögős szöveget ad elő arról, hogy soha nem fogja levenni, ami Henriknek tetszik, de nekünk kicsit forog tőle a gyomrunk.

Anna egyik udvarhölgye az úrnő fülébe sutyorog arról, hogy Madge hódolója, Henry Norris talán inkább a királyné kedvéért lábatlankodik állandóan a környéken, illetve beszámol a felséges férj bizalmas találkáiról is a Cromwell Hotelben. Röviddel ezután a szende Jane Anna orra előtt szambázik nyakában a király képével, aztán meg van lepődve, mikor a romló idegállapotú asszony brutálisan elkobozza tőle a medált. Anna meglátogatja Cromwellt, aki észre sem veszi, mert elbambult, vagy egyszerűen csak köcsög. Miután végre felnéz, kap egy rövid előadást arról, hogy nem kéne hasznot húzni a reformációból. Persze a kolostorok sorsánál jobban izgatja Annánkat, hogy mi is van ezekkel a királyi légyottokkal, és lazán megragadja Cromwell ki tudja, mijét, aki ennek hatására elárulja, hogy a Seymourok már egy ideje ott örömködnek az ő szobáiban. Mielőtt elrohanna, a nő közli Cromwellel, hogy még megvan a hatalma rá, hogy eltapossa, de talán már maga sem hiszi, hogy ez igaz.

A férfi nem is izgul nagyon a fenyegetés miatt, az őt vacsoraasztaltól felugrasztó spanyol követnek is elmondja, hogy az a ribanc már nem tehet ellene semmit, hiába erőlködik. Emellett tájékoztatja Chapuyst, hogy a király várja. Madge visszaadja a medált az ártatlan Miss Seymournak, Lady Rochford pedig Annának panaszkodik, amiért George nem kezeli őt nőként. Dehogynem, a melegek pont így szokták kezelni a nőket, pláne, ha a kötelező alibi feleségükről van szó. Mikor Rochford arra céloz, hogy szeretné, ha George úgy elégítené ki, ahogy Henrik Annát, a zakkanás határán álló királyné szép hangosan elkiáltja magát, hogy „ugyan már, hisz’ őfelsége egy nagy nulla az ágyban”. Mindezt úgy, hogy Jane is hallja, és vághassa a pofákat.

Boleyn papa arra kéri a lányát, hogy nyaljon már be, legyen szíves, a spanyoloknak, és gyalázza előttük a franciákat, hátha akkor számíthatnak a támogatásukra. „Nem hagyhatjuk, hogy elpusztítsanak minket!”, közli Annával feszült hangulatban. Már meg is érkezett Chapuys, aki előtt Henrik és Anna eljátsszák az ideális párt, miközben a meleg hegedűs húzza a talpalávalót, és megy a parti ezerrel. A Boleyn család férfitagjai orrukat a spanyol követ hátsójába illesztik, akit ez hidegen hagy, de aztán csak koccint egyet a nyomorultakkal. Közben Anna apja tanácsát megfogadva szidja a franciákat, amivel sikeresen vérig sérti a nép nagykövetét, de ennél komolyabb eredményt nem tud felmutatni.

Henrik félrevonul Chapuysszal, aki sorolja a feltételeket, amik teljesítése esetén jóban lehet Anglia a császárral. Kéne egy kis kapcsolat Rómával, Mária visszavétele örökösnek, a Milánó francia megszállása ellen folytatott harc támogatása, ilyesmik. Henrik először még egész higgadt magához képest, de mikor a követ megemlíti, hogy még nem sikerült összehozni azt a fránya fiú örököst, bepipul, és olyan kajabálást rendez, hogy még meleg Mark kezében is megáll a vonó. Mindent írásban követel, elvárja, hogy a császár elismerje Annát, és bocsánatot kérjen, amiért régen annyit szívatta. Nyomatékul jól meg is rázza Chapuyst, hogy annak majd lerepül a feje. Boleynék csendben örvendeznek.

Brandon úgy érzi, itt az ideje, hogy megemlítse Henriknek az Annáról terjengő pletykákat, miszerint férfiakat szórakoztat a szobájában. A király elraktározza az infót, majd összehívja embereit, hogy elmondja, árulók vannak az udvarban, akiket meg kell találni. Cromwell és Rich vezeti majd a nyomozást, hogy kiderüljön az IGAZSÁG. Hát hogyne… Henrik közben elküldi Jane kisasszonyt az apjához, csak addig, amíg elvégzik a… khm… nagytakarítást, mert az mégiscsak szörnyű lenne, ha egy ilyen romlatlan virágszálnak végig kéne néznie, hogy kiirtják a fél udvart azért, hogy ő a popóját a király mellé helyezhesse. Egy kis vérengzés, és minden szép lesz, kezdődhet az aranykor.

Cromwell remekül alkalmazza a jó zsaru nélküli rossz zsaru módszert, addig csapkod és ordibál, amíg Madge dalolni nem kezd, és fel nem sorol mindjárt pár férfit (Norris, Smeaton (alias Meleg Mark), Brereton…) , akikkel Anna flörtölgetett (szerinte). Ja, és megemlíti, hogy a királyné gyanúsan ölelgette és csókolgatta a saját bátyját. Cromwell erre úgy néz, mint aki megtalálta a Szent Grált, csak ezzel egyidőben rájött, hogy az nagyon büdös. George felesége kéjes örömmel mártja be urát, majd elégedettem mosolyog. Óh, édes bosszú! Smeatont elkapják, és elkezdik kinyomni az egyik szemét, hátha akkor bevallja, hogy együtt hált Annával. Szegény tagad, ezért viszik a következő szintre, ami a varázslatos nyújtógép. Addig húzzák két ellenkező irányba, amíg rá nem jön, hogy valójában hetero, és számtalanszor izélt már a királynéval.

Annának George viszi a rossz híreket, erre a nő a sokk hatására gyanúsítgatni kezdi Norrist, hogy az rá van kattanva. Ezen kívül látni szeretné Erzsébetet, mert úgy érzi történni fog vele valami. Nem téved. Hamarosan csoportokban szállítják az embereket a Towerbe, ami kínos, mert akkoriban ez még nem jelentett vicces idegenvezetést, igaz, legalább fizetni sem kellett a belépésért. Smeatonhoz csatlakozik Brereton, Norris, Wyatt és George Boleyn is. Anna karján Erzsébettel próbál hatni a férjére, de annak már teljesen elborult az agya, és nem hajlandó új esélyt adni. Cromwell már George-ot szadizza, akinek taknya, nyála egybe folyik, és nem érti, mi a fenét keres a böriben. Brereton először nevet a vádakon, majd hirtelen rájön, hogy most mártír lehet és Annát is kicsinálhatja, úgyhogy lazán bevallja a paráználkodást. Cromwell csodálkozik is, hogy nem kellett kínozni.

Thomas Boleyn érdekes taktikát választ, közölve, hogy ő nagyon elítéli a csúúnya házasságtörőket. Na, nehogy már védje a lányát, vagy ilyesmi… Annáért Brandon és Rich érkezik, és azonnal viszik is, még egy fogkefét sem pakolhat be. Útban a „lakosztály” felé az őröknek, illetve Kingstonnak bizonygatja, hogy ártatlan, de ők nem állnak egyik oldalra sem, csak a munkájukat végzik. Cromwell kiadja a parancsot a megszeppent Cranmernek, hogy nyilvánítsa semmissé Anna és Henrik házasságát. Őfelsége Brandonnak sír, hogy őt hogy elárulták, és hogy Cromwell szerint Anna több, mint száz férfival csalta meg (ilyen ritkán nézett be a feleségéhez, hogy ezt elhiszi?). A nyomi gyerek is tuti, hogy valaki mástól fogant, elvégre az ő királyi magjából csak tökéletes utódok sarjadhatnak. Ja, és Erzsébet sem az övé, Katalint meg Anna mérgezte meg. Annyira belelovallja magát, hogy már mi érezzük rosszul magunkat.

Cromwell közli Wyatt-tel, hogy ellene semmit nem találtak, ezért hamarosan haza mehet. Vicces, mert egyedül neki volt köze Annához, amit ő sem tagad. Anna végignézheti az ablakból, ahogy a bátyja és „bűntársai”fejét lecsapják, és eléggé el nem ítélhető módon hangosan zokog. Az öreg Boleyn viszont igen jól titkolja, hogy érdekli ez az egész kivégzősdi. Eljön 1538. május 18-a, mindenhol köd, depresszió, kivéve Brandonéknál, akiknél béke honol, és idill. Henrik a hattyúkat stíröli, majd üvöltözik cseppet, hogy táguljon a tüdeje. Kingston vidám híreket hoz a rossz étvágyú Annának, miszerint csak lefejezik majd, és nem égetik el máglyán. Ha ez nem volna elég, őfelsége kegyéből kap egy francia hóhért, aki nagyon ügyes. A tervek szerint Anna kilenckor fog meghalni.

Henrik a császárnak diktál szerelmes levelet, közben a szeme újra és újra a giccses hattyúkra téved. Blöeee. Cranmer közli Annával, hogy a házassága semmis, hivatalosan azért, mert Henriknek korábban köze volt a húgához is. Cseles. Ja, és Erzsébetet fattyúnak nyilvánították, de ez szinte természetes. Jöhet is az utolsó gyónás, ami közben Kingston is jelen van, hogy majd hírül vihesse, hogy Anna teljesen ártatlannak vallotta magát az Úr előtt. Max egy kicsit féltékenykedett, de sosem vétkezett őfelsége ellen. Mária és legnagyobb spanja, Chapuys megvitatják az eddigi ígéretes fejleményeket, és örülnek, amiért hamarosan egy katolikus szimpatizáns lesz Henrik neje. Anna készülődik, Jane is, csak nem ugyanarra. Előbbi újabb remek híreket kap, a hóhér ugyanis késik, így tizenkettőig elhalasztják a beavatkozást.

Brandon hatásos módszerrel vezeti rá fiacskáját, hogy nem szabad a karddal játszani, majd a gyerek a gyilkolás örömeiről érdeklődik, és kéri apját, hogy elkísérhesse a kivégzésre. Bájos. Az ítéletvégrehajtó csak nem akar megérkezni, hiába várja már mindenki, köztük Henrik, aki Cromwellnek hisztizik a kellemetlenség miatt. Először követeli, hogy mostmár mindegy, mivel, meg hogyan ölik meg az asszonyt, az sem baj, ha Cromwell áll neki egy fűrésszel, de legyen vége a kínlódásnak, majd kicsit lehiggad, és közli, hogy akkor fejezés elhalasztva. Anna az újabb késés hírére egy pillanatra reménykedni kezd, hogy talán csak így teszi próbára a király, de aztán magához tér. Henrik közben elugrik lánykérőbe Seymourékhoz, akik nagyon örülnek, érzik, hogy mostmár minden jó lesz. Nekik.

Erzsébetet elpaterolják valahová, ahol Henriknek nem kell szenvednie a fattyú látványától, és még az anyja börtönköltségeit is neki kell fizetnie. A király már új nőjével andalog szerelmesen, aki Máriát hozza szóba, de ura egyelőre leállítja, mert nem szeretné, ha a múlt csúnyaságai beszennyeznék Jane patyolattiszta lelkét. A vén Boleyn szabadon távozhat, és továbbra sem érdekli a gyerekei végzete, ami már Brandont is irritálja egy kissé. De nincs mit tenni, el kell engednie az öreget, aki még egy intés erejéig sem vesz búcsút halálra ítélt lányától. Henrik belesétál egy tóba, majd egy időre elmerül, de mielőtt bárki a vizimentőkért kiáltana, előbukkan, és közli, hogy újjászületett. Jó neki.

Megérkezik a nagyon menő, akcentussal beszélő hóhér, megmutatja Kingstonnak a kardot, amivel dolgozik, tényleg nagyon szép, meg is dobban a szívünk. Elmondja, hogy nagyon kíméletesen el fogja terelni az elítélt figyelmét, és váratlanul csap majd le, mikor a nő másfelé néz éppen. Anna imádkozik, közben megrohanják a gyerekkori emlékek, elég szívszorító. Eljön a másnap is, Henrik vidáman, kipihenten ébred, exneje pedig mehet a vérpadra. Anna végigvonul a nép közt, majd mint mindenki, tart egy kis beszédet, amiben a királyt fényezi, és kéri az alattvalókat, hogy imádkozzanak érte. Azt mondja, Henrik mindig jól bánt vele, amivel mi azért vitatkoznánk. Reméli, hogy majd kegyesen fogják őt megítélni halála után.

Ezután minden úgy történik, ahogy möszijő hóhér előzetesen leírta, Anna elmondja utolsó imáját, aztán figyelemelterelés, majd egyetlen határozott csapás, és már vége is. A következő jelenetben már azt látjuk, hogy valami letakart cuccot visznek a király elé, merjük remélni, hogy nem Anna feje az, és hál’ Istennek tényleg nem. Helyette egy hattyúba rejtett szuflé jellegű eleség, amibe a nagyon elégedett Henrik puszta kézzel túr bele, majd elkezdi tömni a fejét ugyanarra a zenére, amire az első szezon végén Annával szexelt. Az egész ritka gusztustalan, az állán barna lé csorog, ő pedig eszelősen mosolyog.

Címkék: tudorok
komment

Facebook kommentek

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kőváry Orsolya · www.irodatunder.hu 2010.04.02. 17:24:47

Nagyon jó az évadzáró két rész (épp ma láttam), a hv meg remek volt. Szánom-bánom, még nem olvastam tőled semmit, de ezen most változtatni kell, mert nagyon tetszik a stílusod.

Póniló 2010.04.02. 20:22:48

Köszi Hoppancs, tök jó lett :-)
azért is köszi, hogy külön szóltál, nagyon kedves tőled :-)
Őszinte gratula, nagyon jól írsz, és nagyon sokat, örülünk neki.

Hoppancs · http://www.cseppetsembolcs.blog.hu 2010.04.02. 23:31:49

@Póniló: Nagyon szívesen.:-)
Örülök, hogy vannak olvasóim.:-)

LoVeLA 2010.04.05. 11:20:44

@Hoppancs: Én is mindig olvaslak, csak nem szoktam írni. Dee köszi szépen, hogy írod a HV-ját:)

csipkefa 2010.04.07. 12:26:15

Hoppancs for president!
süti beállítások módosítása