Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
Hogy volt?

Sogun 1x03

2010. március 26. 12:00 - Sigismundus

Rodrigues sétálgat az éjszakai Osakában, de nem gésalesre, a jezsuita misszióba zörget be. Előbb Alvitó atya fogadja, ravasz és okos fickó, de szerencséje van, Nagaszaki helyett itt tartózkodik DelAqua is, a jezsuita rend japáni főgenerálisa. Neki adja át személyesen Vasco a csomagját, kap egy kegyes áldást, köszönömöt, és mehet Isten hírével.

A csomagban, nem meglepetés, Blackhthorne útinaplója van, na meg az Erasmus hajónaplója. Elég egy futó beleolvasás, hogy kiderüljön, az eretneknek vége. Sok a bejegyzés spanyol hajók és városok kifosztásáról, kalózok ezek mind. Mégsem nyugodtak a holnapi kihallgatás miatt, DelAqua azon töpreng, miért épp most jelent meg a holland hajó, amikor kezdtek rendbe jönni a dolgok?  Tíz éve nem mentek jól a dolgok. Ekkor Nakamura taiko épp egy rendcsinálási kedvében volt és közölte éjfélkor hogy az idegenek hagyják el Nagaszakit hajnalig, a keresztények pedig tagadják meg hitüket délig. Erre sok lett a mártír…. DelAqua védelmükre majdnem de mégsem spanyol csapatokat és ágyúkat hozatott  Aztán híre ment Macauba, hogy mégsem eszik olyan forrón Japánban a rizskását. Jöhetnek vissza az idegenek és kereskedhetnek, csak legyenek a térítések diszkrétebbek, az aljanép parasztokat meg városiakat hagyják ki belőle. Így is lett, de maga a kiutasítási rendelet még érvényben van, csak csavaroseszű módon nem hajtják épp végre…

Andzsint a gályán Naga szan ébreszti a szokott mogorva módján, irány a Fellegvár. Elsőként a fürdő, navigátorunk bár ebben a hónapban már volt, nem tiltakozik. Aztán irány tovább. Az osakai Fellegvár rendhagyó módon nem papírból vagy bambuszból készült, hanem kövekből, olyan és akkora mint Machu Pichu ötször. Udvarból ki, udvarba be, mindig felfele. Blackhthorne nem kezdő szárazföldön, járt már várakban korábban, de itt elveszti minden tájékozódási képességét. Két dolog azért szemet szúr. Barna kimonós katonák kísérik, de a falak tele vannak Szürkékkel. És sehol egyetlen ágyú… Végre elérnek egy várba a váron belül, ahol az öreg Hiromacu szama fogadja őket, innen már csak Barnák az őrség.

Csizma le, a változatosság kedvéért most egy tornyon belül kanyarognak hosszan. Majd végre a kihallgatóterem. Tele van őrökkel, meg egy emelvényen egy vadászsólymot ápoló fickóval. Blackhthorne meghajol, de európai udvaronc módra, mert Rodriguestől ezt a tanácsot is kapta. A sólymos fickó hátrafordul, és vet egy olyan pillantást Blackthorne-ra, hogy az hirtelen szükségét érzi hogy japán módra, arcot a földnek-segget az égnek, hajoljon meg.

Majd belép oldalról minden protestáns aktuálisan legrosszabb rémálma, egy jezsuita szerzetes.(a jezsuita rend alig ötven évvel alapítása után óriási területeket nyert vissza a katolikus egyháznak a protestánsoktól Közép-Európában. Köszönhetően a tudományok felé aránylag nyitottságuknak és a korban elsőrendű oktatási rendszerüknek, lásd még Pázmány Péter+Pazmaneum.) Martin Alvitó az, udvariasan köszön, és közli ő fog tolmácsolni… Az eretnek persze egyből ellenséges, de Alvitó mosolyogva közli, ne rohanjon a végzetébe. De, de,  annak sürgős, és követeli hogy azt fordítsa Toranagának elsőként hogy ők ellenségek, és nem bízik benne hogy jól tolmácsol majd. Alvito csak mosolyog, ő nem Sebastiao atya aki új még Japánban. Előzékenyen elmondja hogy ő gyerekkorától itt él, és Toranaga hivatalos tolmácsa és bizalmasa már tíz éve.  Majd a nagyúrnak is mond valamit, aki megvetően bólint és bejön egy újabb japán baba. Ő Toda Mariko-no-Buntaro úrnő, kitölti a teát, felveszi a telefonokat, és mellesleg tökéletesen beszél portugálul és latinul, úgyhogy ellenőrzi majd Alvitót. Aki csak mosolyog. Kölcsönös bemutatkozások után végre kezdődhet a kihallgatás.
Blackthorne naivan kezdi, elmondja hogy írásos engedélyt kaptak Németalföld uraitól hogy bárhol lecsaphatnak az ellenség spanyolokra. Mariko fordítja urának, aki enyhén bosszús, Alvitó csak mosolyog. Kérdés, Japánban is akar-e a portugálok és spanyolok ellen harcolni? Mert itt nem tűrik a bajkeverést. Andzsin óvatos lesz, itt már csak önvédelemről lenne szó, amúgy kereskedni akarnának, beszélhetnének már erről Toranaga úrral? Alvitó csak mosolyog, kiképzése segíti hogy ne nevessen boldogan.
A nagyúr ridegen közli hogy itt ő kérdez, navigátorunk kezd leizzadni, és tovább ássa a sírját. Elmondja hogy pénzért harcol, pénzért hajózik, szóval zsoldos, igen. Toranaga nem érti, akkor hol a különbség a zsoldos és kalóz közt, hisz egyik sem kötelességből, hanem haszonért harcol? (A mi magyar fogalomrendszerünk mossa össze, hogy kalóz-kalóz, nyilván egykutya, olyan hajósnemzeteknél mint a brit külön szóval is jelzik a különbséget, privateer, aki királya engedélyével fosztja az ellent, és corsair aki nem...,A korabeli hadviselés bevett formája ez)   Úgy tűnik, egyáltalán nem érdekli az engedélyes és a törvényen kívüli közti lényeges különbség, csak a haszonra haragszik. Blackhthorne igyekszik elmagyarázni hogy a kalóz az a saját népét is fosztogatja, és hivatalosan háború van a spanyolok és hollandok közt, akik fellázadtak a hűbéruruk ellen. Újabb lapát a sírhoz, mert ez japán fogalmak szerint még főbenjáróbb bűn. És nincs enyhítő körülmény, hogy vallási ellentétek, nem menti semmi ha hűbéres nem lázadhat törvényes ura ellen! „Kivéve ha győz” nyögi be végül kétségbeesetten az eretnek. Mariko fordít, Toranaga elégedetten felnevet, Alvíto tovább mosolyog, de már kényszeredetten, mert az Andzsin megtalálta az egyetlen, japán ésszel elfogadható mentséget… Innentől jobb lesz a helyzet, az ide útról kérdezik, két évig tartott, válaszol, de sajnos ellopták a naplóit. Toranaga felháborodik, Japánban ez nagy bűn, de ekkor megszakad a kihallgatás, kívülről másik nagyúr érkeztet jelzik torkuk szakadtából. Úgy tűnik, nem barát jön, mert az összes Barna az ajtó felé fordul kardmarkolattal a kezében. Alvito lassan szól Blackthorne-nak, óvatosan, üljön mellé és onnantól ne mozogjon ne beszéljen, ha élni akar…
 
Szürkekimonós nagyúr érkezik, Isido Kazunari, a tavaly elhunyt Nakamura parasztgenerális, szintén parasztszármazású híve, és tagja az ötfős Régenstanácsnak. Utálja Toranagát, de beszélgetésbe kezd. Toranaga hellyel kínálja maga mellett, Isido udvariasan hárít, hogy majd egy nap, de nem ma, elfoglalja Toranaga párnáit. Majd a barbárra nézve, Keletről Jött Bohócról kezd beszélni, bár tudja Isido jól, hogy az európaiak hazája nyugatra van. A japán nyelv több jelentésszintű, kiválóan alkalmas arra hogy vérig sértéseket a legártatlanabb megjegyzésekbe csomagoljanak. Toranaga derűsen bólogat, ezekből nyilván csak a jót hallja meg, és int Nagának vezesse el Andzsint. Távozik Alvitó is, futólag elbúcsúzik Blackhthorne-tól, de végleg.. Miután csak japán maradt a teremben, Isido közli egy mondvacsinált indokra hivatkozva, hogy a Régenstanács ülését későbbre halasztották…. Ez nem Toranagának kedvező, nagyon nem.
 
Nakamura a tavaly elhalt, taiko, volt, főtanácsadó, mert nem főnemes ennél magasabbra nem emelkedhetett. Kilencéves fiára száll a cím majd ha tizenöt lesz, de addig egy ötfős Régensstanács kormányoz helyette A Tanácsban, van két kyusui katolikus daimjo is, akik általában Isido mellet szavaztak. S miért Isido az idegen- és kereszténygyűlölő mellet és nem a toleráns és kereskedő Toranaga mellet? Mert féltették a főhatalmat Toranagától, aki főnemes, és ha övé lenne egyedül a kilencéves Örökös felügyelete, könnyen elképzelhető hogy másnap a kissrác borotválkozás közben vízbe fúl, a toronyból kiesés közben… Toranaga pedig lehetne a legnagyobb cím birtokosa, sogun….  Isidótól nem féltik a főhatalmat, ő paraszt, nem nőhet magasabbra mint ahol most van.
 
Ráadásul Isido hűséges is, az elhunyt Nakamurához. Tesz is egy olyan megjegyzést a Toranagákra, amit már semmilyen jelentésszinten nem lehet másként érteni mint sértés a javából. Toranaga mégsem akarja meghallani. De egy Barna szamuráj, Usagi nem bírja, és kiképzését feledve Isidora rántja a kardot. Majd egy centire a fejétől megáll a mozdulat és alázatosan leborul bocsánatért. Nincs bocsánat Toranagától, tilos lett volna hallgatnia amit egy méterre tőle nagyurak mondtak, kínos helyzetbe hozta hűbérurát…Elküldi hát Hiromacuval a srácot hogy végezzék ki. Elégedetlen mindenki az események alakulásával, de főleg Isido. Ő ugyanis pont azt tervezte hogy felbőszült Toranaga szamurájok jól megölik őt, erre mindenki nekiesik Toranagáéknak, kiirtják őket, és elhárul az Örökös felől a veszély. Hát, nem jött be a szép terv.
Blackhthorne-t közben kivezetik a városból egy büntetőtelepre, körben keresztek rajtuk hullák lógnak. A barbárról hamar letépik ruháit és bedobják egy emberrel és emberszaggal teli terembe. A japán Btk szerint ez csak a vizsgálati fogság helye, időnként elvisznek egy rettegő rabot, az ő vizsgálata, egyetlen eredménnyel lezárult. Az új fiú a sitten meghúzná magát a fal mellet, nem jó módszer ez ugye, borítékolható. Kajaosztásnál el is ragadja marék rizsét valaki, de Andzsin visszaüt. Az európai testméret, no meg számos matrózbunyónak köszönhetően, hamar megszerzi a szükséges tekintélyt, még rizsét is visszakapja egy lófogú valakitől. 
Majd nagy megdöbbenés egy rongyos csuhás európai szerzetes jelenik meg. Domingó atya, spanyol ferences. Szegény öreget két éve zárták ide, örül Blackhthorne-nak. Elég neki az hogy nem portugál, azt hiszi, Birodalmi német, és mindjárt Japanológia középfokon kurzusba kezd. Hogy egész Kyushu szigete tele van portugál jezsuitákkal, de ők csak a nagyurakat térítik és kereskednek. Domingó atya és mezítlábas ferencesei a nép közé mentek, de azonnal elfogták őket. Lett pár mártír hamar, de a gyanú szerint a portugál jezsuiták álltak a háttérben. Féltették a pozíciót, amit a kereskedelemben őriznek. Ők hozzák ugyanis évente a Fekete Hajónak nevezett óriási szállítón Japánba a kínai selymet. Vissza pedig arannyal és ezüsttel megrakodva indul. Blackhthonre erre jó tanítvány lesz.
Beszélteti az öreget, aki sztorizni kezd. Szerinte tíz éve volt egy durva helyzet Japánban, és a jezsuiták ágyúkat és conqvistrator-csapatokat ajánlottak volna fel a Fülöp-szigetekről a japán keresztény nagyuraknak. Nem lett semmi, de a japánok rossz néven vették volna ezt a beavatkozást. Domingo biztos az állításában, ekkoriban ő volt a manilai kormányzó titkára, olvasta a levelet…  Aztán az öreg arról kezd mesélni, hány japánt sikerült itt megtérítenie a börtönben, és hogy várja hogy nevét kiáltsák, ezzel őt is szólítsák, a mártíromságba. Elkezd egy csomó szót és szokást is megtanítani tanítványának. Kiderül hogy Domingó atya évekig spanyol seregek mellet járta a világot, sokat tud a hadviselésről. És ezért figyelmezteti Blackhthorne-t a legnagyobb veszély és hiba az lenne ha a japánok természetes vadságát modern európai fegyverekkel egészítenék ki. Az ég óvjon ettől mindenkit, aki nem japán…
Pár nap telik el így, kedélyes csevegésben, mikor eljön az a nap is, mikor a hóhérok Andzsin-szan nevét kiáltják….

 

Címkék: sogun
komment

Facebook kommentek

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

malevil 2010.03.26. 16:34:47

"Kivéve ha győz" Az egyik kedvenc jelenetem a regényből a kihalgatás.
süti beállítások módosítása