Reggel barátságosan felrugdalják Andzsint. Megtanulja hogy köszönni a konnicsi-va és Sebastiao kioktatja hogy használja a szan azaz úr, szócskát ha megszólít valakit, főleg ha az kardot visel. Aztán indulás a faluba Omi szan vezetésével.

Útközben találkoznak egy szemrevaló kis babával, a tegnap esti kurtizán az. Omival elcsicsereg kissé, sok a közös kedves emlék. Blackthorne meg közben olyan szemeket mereszt rá, mint bármely egészséges férfiember, aki két évig csak matrózt látott de megállta. Majd gyakorolni kezdi rajta a köszönést. A japánbaba viszonozza, nem ájul el a szőrös és büdös idegen ördög láttán, ennél extrémebb dolgokra is kiképezték.

A parton Jabu udvariaskodik az öreg Vasököllel, de legszívesebben a fejét vágná le. Vagy a sajátját. Helyzete a következő. Izu tartomány övé és családjáé, függetlenek, de a mai időkben, amikor két nagyúr, Toranaga és Isidó feszül egymásnak, illik valakihez tartozni. Mivel Izu Toranaga fővárosához, Edohoz sokkal közelebb van, hát Jabu is visszautasíthatatlan kérést kapott hogy várjon ott míg Toranaga hazatér Osakából. Ő mégsem tudott ellenállni a hírnek és idejött titokban Andzsiróba, és most lebukott.. De Hiromacu nem büntetni jött, illetve dehogynem, közli hogy elkobozza a hajót az erősebb kutya. Jabu udvariaskodik, minek itt kobozni hisz eleve neki akarta ajándékozni Toranagának ugyebár.

Azt azért ügyesen sikerül kiderítenie az öregtől, hogy aki elárulta őt, ugyanakkor küldhette a hírt Andzsiróból  Osakába az Erasmusról, mikor őt értesítették Edóban. Hiromacu ugyanis csak annyit tud hogy európaiakat vetett partra a víz. Ami itt derült ki, hogy nem-portugál kalózok puskákkal és ágyúkkal, az neki új hír. De ha már, akkor einstand azokra is. És megkéri Jabu szamát, ugyan már kísérné őt vissza Osakába hogy személyesen örvendeztesse meg Toranagát a tájékoztatással. Jabu egy pillanat alatt átgondolja, hogy mégis megölni kéne az öreget, de az nyílt háborút jelentene Toranagával és legfőbb vetélytárs-szomszédja, Ikava Dzsikkuju, Isidó leghűbb embere. Szóval életet nyer ki időt nyer és mosolyogva beleegyezik.

Érkezik Omi, és Andzsin. A vendég is érdeklődve bámulja, mint egy majmot. Omi szan bemutatja, ez az Andzsin, mire az közbevág hogy Andzsin-szan ! Hiromacu szan és Jabu szan egyetértőn bólogatnak, Omi szan meg dühös, ez a hugyoshátú idegen jól beégette őt, gyorsan tanul…. Aztán terelnék a gályára, benne azonban az európai reflexek élnek. Gálya = rabszolgahajó, pláne egy protestánsnak. Nem megy, senki sem érti most meg mi van, és vonszolnák. Aztán kiáltás, és egy újabb európai jelenik meg a gályáról, kardosan pisztollyal, vigyorogva. Vasco Rodrigues a neve, portugál, és navigátor szintúgy. Le is teszteli Blackthorne-t térképismeretből, aztán japánul dumálgat kissé Hiromacu-szannal, és közli az eredményt, Oszakába viszik az angolt mert Toranaga-szama, a Nyolc Tartomány főhóhéra látni akarja, és látni is fogja. A gályára lépve kis meglepetés, sehol egy lánc, itt minden evezősnél kard van. Rodrigues hátramarad Sebastiao atyával tárgyalni, majd az Erasmust kezdi dicsérni. A navigátor hirtelen megkérdi, nem kérne-e engedélyt hogy összeszedhessen onnan pár ruhát?

Rodrigues nevet és a Japánológai-kezdőknek első leckéje jön, nem kérni kell, hanem cselekedni. Sok szigorú szabályuk van, de a váratlanra nincs és még faxon nem kérhetnek utasítást Tokióból. Szóval, csónakba szállnak, de Vasco megemlíti hogy felügyeletet vállat a Majom-szamáknál  az Ingeles-ért , szóval ha szökni akar lelövi. Majdnem őket lövik le nyíllal, de Rodrigues ordít valamit, és eveznek tovább. Japanológia második lecke, a kardosok neve szamuráj, kiváltságos katonaréteg, és bármelyik nemszamurájt, bármikor, bármiért megölhetnek. Akár gyerekeket is, csak gyakorlásból. De ugyanilyen könnyen meg is halnak ha kell… (ez sem egészen így volt a valóságban. Nagy részük közönséges katona volt csak, vagy rendfenntartó közeg. Az urukért bármikor hűséggel halni kész szamuráj képe később, a békés XVIII. század japán romantikus regényeiben alakult csak ki, hasonló helyzet mint Walter Scott és mások európai lovagregényeinél)

Az Erasmusra szállva gyakorlati bemutatós japanológia kezdődik. Az őröket Kaszigi Jabu állította, Rodrigues Hiromacu és Toranaga nevét ismételgeti, és mivel az ő apukája a nagyobb, be is mennek a kabinba. Ruhásszekrényből még a tetveket is kiürítették, úgyhogy Blackthrone elküldené Rodrigest, nézzen csak szét bátran a hajón. Vasco kiröhögi, kit néz madárnak?  A titkos útinaplókat venné elő ugye, a titkos rekeszből ? Aztán megesküszik, hogy nem veszi el, csak lemásolná. Ingeles, megbízik benne, de a titkos rekesz is üres. Nagy a baj, mert ezek nélkül nincs hazaút. Vasco sajnálkozik, átérzi, egyszer őt is meglopta egy angol kapitány.

Indulás után, a gályán Rodrigues beszédes lesz, elárulja, a japánok jó partmenti kalózok, de a mélyvízre nem mernek kimenni. Ezért ő vezette Andzsiróba a hajót, mert le kellet vágni pár kanyart, tengeröblöt. Majdnem belekezdene saját hajója ismeretesébe, mikor észbe kap, ennyi elég a titkok kifecsegéséből egy ellenség előtt. Leküldi Ingelest pihenni mert szükség lehet rá később. Aztán váltják egymást, Vasco megadja az irányt és ha változik a szél, ébressze. Ő meg a kabinjában elővesz egy titkos rekeszbe rakott csomagot. És idegesen nézegeti, mert Sebastiao atya bízta rá. A fedélzeten Hiromacu és Jabu kissé elámulnak mikor meglátják a kormánylapátnál, Blackthorne-t… Estére közeleg a vihar, Rodrigues is fedélzeten. Úgy látja, vesszen a jutalom, irány a part nyugatnak, iszogi iziben!  Vihar. A két európai kiköti magát, biztonsági kötéllel, de Vasco előreküldi Ingelest, állítson be pár evezőst vízmeregetésre mert kezd nehezülni a hajó. Az angol előremászik, és közben, hogy-hogynem, Rodrigues hirtelen oldalra kell hogy rántsa a kormányt, Blackthorne majdnem beleesik a vízbe, de csak majdnem.

Visszamászik a kormányhoz, nézik egymást egy pillanatig, egyik sem kezdő. Aztán a portugál megfogadja az angol tanácsát, hogy néhány szirtet észrevéve kanyarodjanak nyugatnak, majd teljes erőből evezzenek. De most ő megy előre figyelni az orrba. Jelez a fordulásnál, és –de ez már tényleg véletlen – belezuhan a tengerbe azonnal. Tengerészsors mondhatnánk, meg karma. Blackthorne nem használja ki a kedvező alkalmat, utána ugrik hogy kimentse. Jabu ezt látva szintén beugrik utánunk, de nem hogy fejüket víz alá nyomva kettővel csökkentse az idegenek számát. Kettejük erejével sikerül kihúzni Vascót, életben is van még.

Andzsin pedig széles vigyorral, hajlongva köszöni meg angolul, Jabunak, a ferde szemű kurafinak hogy megmentette, Jabu szama pedig boldogan fogadja ezt… Andzsiróban közben a hollandok feljöhettek a gödörből. De már csak hatan vannak, Spillbergen kapitány meghalt. Omi szan utasít, kapnak élelmet és szállást, de teszik amit mondanak nekik, úgy lesz. Aztán lenéz a lent marad szamurájára, és kegyesen eldob neki egy kardot, majd rendelkezik, hogy ha végzett az ott lent, temessék be a gödröt, végleg.

Nyugodt a tenger, egy öbölben tartanak pihenőt. Blackthorne lemegy a kabinba Vascohoz, és tölti beléje a piát. A portugál bosszús hogy egy angol ellenségnek most tartozik az életével. De hálából elmondja, hogy a japánoknak hat arcuk és három szívük van, szóval vigyázzon mit mond és gondol. Aztán megoldja a nyelvét az ital és megint fecsegni kezd titkokat. Japánt 600 évig sok kis hűbérúr uralta és nem ért véget a véres harc. 35 éve, egy Goroda nevű véres harcok után teljhatalmat szerzett, segítségére Toranaga volt. Gorodát egy másik tábornoka megölte 16 éve, és véres harcok után egy harmadik tábornok, a parasztból lett Nakamura lett a legfőbb vezér, segítségére Toranaga volt. Aztán vagy tíz évig nem voltak véres harcok. Tavaly meghalt Nakamura és most megint szemben áll két nagy ember, Toranaga keleten és Isidó nyugaton. Véres harcok lesznek megint… Ja és amúgy Osaka ahova mennek Isido birtoka, de Toranaga épp ott tartózkodik, az oroszlán szájában, valamit tanácskozik.

Osakai kikötő, a parton Josi Naga fogadja Hiromacut és Jabut, az urak a palotába lesznek szívesek követni.  Toranaga sokadik fia ő, és nem tartozik az európaiakat kedvelők közé. Kiderül ez abból a mozdulatból, ahogy közli, az Andzsinnak a gályán kell maradnia, álljon készenlétben, majd hívatják. Rodrigues elbúcsúzik, és megy a maga dolgára.