Eurostar vonat, Párizs-London. Gyanús külsejű férfi egy laptoppal magyar szövegeket ír. Ez nem az Alias, hanem én vagyok, de eléggé Aliasos beállítás egy hogyvolt írásához, főleg ennyi idő után...

Alaposan a húrok közé csaptunk, az előző epizód végére kiderült, hogy KémBarbie minimum Szűz Mária legújabb reinkarnációja vagy valami hasonló, mert Rambaldi titkos könyvének 47. oldalát az argentin parfümmel befújkálva az ő képe figyelt ránk, és ezt biza még a 16. században pingálta oda a taljánok híres jósa, sorozatunk mágikus nagymestere. Willt majdnem megnyuvasztották, aztán mégsem, és megismerhettük Mrs. Emily Sloane-t, aki egy cukorfalat. Megállás most sincs, viharos tempóban fokozódik a nemzetközi helyzet, eseménydús rész jön, extra hosszú hogyvolttal.

Washington. Komoly arcú emberek díszes teremben. Hitetlen szenátor és ügybuzgó nő vitatkoznak, a téma a 47. oldal. A szenátor végül vészjósló pofával igent mond a nő kérésére. KémBarbie eközben amúgy Omenesen Rioban menekül egy falka sátáni rottweiler és gépfegyveres gazdái elől, de természetszerűleg lefutja az ebeket, majd ejtőernyővel távozik a hegytetőről. Los Angeles. Syd levelet ír Vaughnnak, lefotóztam az Embert, sajtófotó kiállítást nem nyerünk vele, de nem is ez a lényeg. Ügybuzgó mócsing nő, aki NSA ügynök, Vaughn irodáját forgatja fel, utóbbi teljesen ki van akadva, ordít, mint a sakál, de a főnök leinti, csukd be az ajtót gyorsan, mondok neked valamit, fiam.

Vaughn és Syd találkozik. Buzgó mócsing nő annak különleges ügyosztálynak (DSR - Department of Special Resources) dolgozik, ami a nácik különböző kulikus kötődéseit kutatta, manapság pedig a boszorkányüldözés a fő profilja, Syd kezdhet cidrizni, mert ki fogják kérdezni, és bizony ezek nem viccelnek, súlyfürdő, vízpróba, minden lesz. Syd felesel, anyám is így nézett ki, meg még egy csomó nő (nem, nem, te sokkal jobban nézel ki, ájlávjúdzsenifer - a szerk.). Vaughn leinti Sydet, kuss, van még más is. Szöveg a 47. oldalon, nem tudom, mi az, de a DSR szerint ez mostanra vonatkozik. És csak úgy hívják, hogy a jóslat. Fancsali, buta pofák, főcím.

Kihallgatószoba, KémBarbie, Mócsing, cigarettázó férfi (laza X-akták utalás). Mócsing és Syd irtják egymást, Syd válaszol minden kérdésre, de tudni akarja, mi a fene van a jóslatban. Mócsing nem árulja el, viszont ad Sydnek ikútesztet, Rohrschach-tesztet, hülye kérdések tömkelegét ("ha kiderülne, hogy anyád igazából apád, nevet változtatnál-e" jellegűeket). Az üvegfal mögött Vaughn idegeskedik, és ki kerül elő? GenyaHaladki, Vaughn régi haverja. Aki most is nagyon fontosnak hiszi magát, titokzatoskodik, kirohan, berohan. Mócsing is egyre izgatottabb, közel az orgazmus, de ahhoz MRI, meg CT kell. Syd itt sokal be, és közli, hogy anyád vérét veszed le, ribanc, mi van a jóslatban, ez a Rambaldi meg by the way egy fasz. Neked ahhoz semmi közöd, jön a válasz. Akkor én tiplizek, csá. Majd ha fagy, mondja mócsing, és egy kétajtós szekrény állít Syd elé, de KémBarbie közli: eltakarodsz, vagy eltakarítalak. Egyes verzió, Syd kisétál.

Otthon vagyunk, Will szerzett jegyet Francienek sporteseményre, és Fran valami jó pali mellett fog ülni, remek. Befut Syd, kérdi, ha arról álmodtam, hogy valakinek jóslata van rólam, az jó vagy nem? Kurvára nem, szól a kórus. Dehát úgyis csak egy álom, nem? Az hát, cseszd meg, csak az a kár, hogy sosem ébredek fel belőle... SD-6. Arvin, KémFater és kedves lánya ülnek az eligazítóban. Az Embernek neve van, ő Alexander Chasinau. Ennyi. Syd kérdi, semmi akció, gyilkosság, mókás utazás? Nem, mondja Arvin, viszont jó lenne, ha felhívnád Emilyt, múltkor is olyan jó volt az ágyban utána, mikor ott voltál. Arvin és Jack el, Arvin dühös, halva akarom látni Chasinaut. Nocsak. Jack elemez, a Szövetség ellened lesz, mert 5 ex-szovjet tag van a 12-ből, mire meggyőzöd őket... Arvin az SD-9 vezetőjével kezdi, aki Roger Moore, ez is öregkorára átállt a sötét oldalra, James Bond, csalódtam benned. Két szavazaton áll vagy bukik az ügy, Arvin szerint nem győzködni, hanem gyilkolni kell. Roger ebben nem tűnik ennyire biztosnak, de érkezik másnap Los Angelesbe.

Syd Emilyt látogatja, aki éleslátóan közli, hogy Will szimpi, miért nincsenek együtt? Syd szerint ez nem ennyire egyszerű, különben is csak barátok. Emily kesereg, ha időben cselekedtem volna, ha nem bénított volna meg a félelem az igazságtól, akkor nem halnék meg. Syd veszi az adást, behúz Mócsingékhoz, és most akár vízpróbára is hajlandónak mutatkozik. SD-6. Roger érkezik egy érdekes információval. Arvin beszervezője, Jean Briaux kettős ügynök, Chasinau 45 millió dollárt fizetett neki. Arvin hitetlenkedik, Rogert hazaküldi, de láthatólag annyira nincs meggyőzve a saját igazáról. Briós úr napjai meg vannak számolva, úgy vélem. Bizony, bizony, Arvin nem tud aludni, majd felhívja Rogert. Elintézem ezt a briós-ügyet, de ne szólj senkinek, OK? OK, mondja Roger.

Devlin és Mócsing ülnek előbbi irodájában, jókora sleppel. A kölcsönös benyalást követően kitör a vita, Devlin kiakad, hogy miért kell Sydet úgy kezelni, mint egy kísérleti patkányt, meg különben is, ez egy 500 éves szöveg. Haladki közbeszól, szerinte ez nem annyira egyszerű, Syd ott volt az órásmester halálánál, meg sok a gyanús jel, ezért kell tesztelni. Egyszerű ez, mint a 666. Snitt. Jack és Syd találkozik, a DSR megfejtette a teljes szöveget, de senki sem tudja, mi az. A kódkulcs egyébként még egy helyen megvan, de oda senki nem mer elmenni. Miért is? Mert a Vatikánban van. Szent Sydney! Jack meg Devlinhez, cselekedni kell, ez így nem mehet tovább, különben két nap, és mindenkiről kiderül, hogy Rambaldi unokája. Devlin tiltakozik először, majd nem. Syd és Vaughn beszélget. Be akarsz törni a Vatikánba, egészen meghibbantál? Igen, és azt akarom, hogy te is velem gyere. Közös bevetés. Na? Hát persze, hogy igen.

Róma. A bevetés jól indul, álolasz nővel beszélgetnek álolasz kiejtéssel a fiatalok, majd ajtót robbantanak, közben éttermekről beszélgetnek, a kódkulcs is gyorsan megvan, egy festmény keretének a szélén található, minden szép és jó... vagy mégsem, mert egy őr érkezik, de őt villámgyorsan legyakják. LA. Sziszegő Arvin közli Jackkel, hogy tudja ám, a 47. oldal hamis. És hol van Sydney? Meg különben is. Jack áll, hallgat, magyaráz. Na én mentem Londonba, a Szövetség gyűlésére (akkor találkozunk! - a szerk.), szól Arvin. Persze Montreal, nem London. Arvin Brióssal mítingel, aki közli, hogy nagypapa lett, fiatalabbnak érzi magát, mint valaha, la vie est belle. Pardon, Monsieur Brioche. Était. Arvin kegyetlenbe vált, egy lövés a fejbe, öt a testbe.

London. Szövetségi gyűlés, egy perces néma csönd Briósért, majd szavazás. Harc vagy tárgyalás? 5-3 a tárgyalás javára. Arvin néz, majd nagyot koppan a tantusz a sarokban. Roger kihasználta őtet, de csúnyán, megölette vele a legnagyobb ellenségét, igazából pedig ő a geciember. Arvin megfenyegeti, kapsz még a pofádba, te szemét, de ő is érzi, hogy ezt most bukta, méghozzá eléggé csúnyán. Roger távozik, beszáll egy taxiba, ahol Chasinau várja. LA. Syd és Vaughn találkozik, megy a kódfejtés, nemsokára válasz is van. Syd addig is hazamegy, de otthon egy cetli várja, gyere azonnal a helyi tuti diszkóba, mi is ott ropjuk, csók, Will és Francie.

Fran randevúja remekül sikerült, mindenki együtt táncol, tiszta bícshaúz hangulat, de néda, ki figyel a bárpultnál? Kétajtós szekrény barátunk, aki a haverjait is magával hozta szórakozni. KémBarbie távozik az elnöki testőrséggel, majd egy mirkobuszba terelik (miért mindig mikrobuszba kell terelni az emberraboltakat?), ahol Mócsing és Vaughn várják. Mégsem volt akkora hülye ez a Rambaldi, mondja a riadt Vaughn, mert Syd mindhárom testi jelet magán viseli, amit megírt 500 éve az öreg. DNS részletek, vörös vértest szám és a szíve nagysága. Sajnos jó volt Mócsingék kódja. És a jóslat szövegét is megtudjuk végre az eksztázisban lévő Mócsingtól.

"Az itt leírt nő láthatatlan jeleket visel majd magán. Jeleket, amelyek mutatják, hogy ő terveim végrehajtója. Borzalmas düh köti majd és tüzes harag. Ha nem akadályozzák meg, ez a nő, bármi áron is, de a legnagyobb hatalmat is végleges pusztulásba viszi." (eredetiből fordítva, lehet, hogy a magyar szinkronos verzió ettől eltér! - a szerk.)

És itt a vége az eddigi legsűrűbb résznek, folyt. köv.