Gyilkos számok 3x20 - Égési mutató

Facebook Tweet

Párhuzamosan követhetjük figyelemmel egy kis család reggeli rutinját és egy bombakészítő művész alkotói folyamatát. A papa munkába indul, közben a levélbe rejtett robbanóeszköz is megkezdi útját az amerikai posta útvesztőjében. Minő meglepetés, a két szál hamarosan összekapcsolódik, amikor a jól szituált családfő átveszi a küldeményt, majd irodájával együtt felrobban. Ezután hatásvadász közeli jön a bájos família törött fotójáról, majd Eppes-ék idilli társalgására ugrunk, aminek témája Alan papa és Millie fogyasztói szokásai. Mildred fogadást ajánl, aminek lényege, hogy sem ő, sem Alan nem vesznek semmit 30 napig. Charlie unja a beszélgetést, és örömmel távozik, mikor a robbanás helyszínére hívják, ahol Don bátyó és Jennifer Malloy ATF ügynök fogadja. Zsenink ismét elemében van, hisz az egész tiszta matek és fizika, így hamar ki tudja majd okoskodni, milyen bombával van dolguk. Jó is lesz, ha siet, mert már készül a következő meglepi egy Leonard Tobin nevű fickónak.

Ismét a nyitó jelenetben látott házban találjuk magunkat, de a boldogság már tovaszállt, a megtört özvegy épp azt bizonygatja, hogy az ő John-jának nem voltak ellenségei. Colby felveti, hogy riporterként talán mégis szerezhetett párat, de az asszony szerint csupán perrel fenyegették őket. Aztán beugrik neki, hogy a férjének volt egy sztorija, ami laboratóriumok elleni bombatámadásokról szólt. Na hoppá! Ez volt a három évvel azelőtti „DNS robbantó” ügy, minek során négy ember halt meg. Egy Jason Aronow nevű főiskolást csuktak le, de fizika tanára, Emmett Glaser is sokáig gyanúsított volt. Utóbbi akarta perelni szegény megboldogultat jó hírnevének sérelme miatt. Malloy szerint ő a hunyó. Közben Charlie már akcióba lendült, Millie meg szenved, mert nem vehet új CD lejátszót. Vele sírunk. Charlie segítségével kiderül, hogy a John Waltonnal végző szerkentyű hasonló a három évvel ezelőtt használtakhoz, amiket Glaser fejlesztett ki a hadseregnek. Malloy igazoltnak látja elméletét, Don nem ért egyet, lesz itt még csúnyán nézés bőven.

Úgy tűnik, a nyomozás nem elég gyors, mert mát Tobin is a levegőbe repült. Ráadásul Malloy közli, hogy ő is Glaser ellensége volt. A robbantó aláírása, az RF59 is egyezik a DNS-ügyben találtakkal, szóval elkerülhetetlen Mr. Glaser kikérdezése. Őt azonban egyelőre nem találják, csak rozzant apját, aki nem szívesen, de megengedni, hogy átkutassák a fia régi szobáját, ahol legutóbbi látogatásakor aludt. A helyiség falai ki vannak tapétázva a robbantásokról szóló újságcikkekkel, amik közt megtalálható Tobin, sőt még Miss Malloy fényképe is. Az ügynökök találnak még bomba alkatrészeket is arra az esetre, ha Glaser nem lenne még elég gyanús. Sürgősen elő kéne keríteni a pasast, és az sem ártana, ha kitalálnák, ki a következő célpont. Charlie mindkettőt ki tudja számolni, kérdés, hogy időben végez-e a műveletekkel. Tik-tak, tik-tak.

Eközben David és Malloy felkeresik a börtönben Aronowot, mert megtudták, hogy levelezett régi professzorával. Aronow a „pszichopata flörtöl az őt kihallgató zsaruval” játékot játssza, ami Malloyt igen felhúzza, főleg, hogy az ő egyik kedves tűzszerész barátja is darabokra robbant annak idején. Aronow azt bizonygatja, hogy a biotechnológia nem megoldás, és hogy Glaser volt az elmélet, ő pedig a tettek embere. Chalie zavarbaejtő közös vonásokat fedez fel saját maga és Glaser között, Amita meg befejezi a célpontelemzést, aminek köszönhetően a harmadik bombát még a címzetthez érkezés előtt elcsípik. A tettest azonban nem ejtették a fejére, tudta, hogy evakuálni fogják a bíróságot, ahová a cuccot küldte, és megragadta a lehetőséget, hogy belopózzon az épületbe. Mostmár tudja az összes ott dolgozó személyes adatait, ami roppant kellemetlen fejlemény.

Charlie már egész szépen leszűkítette a területet, amin belül Glaser tartózkodhat. Liz és Don randit próbál megbeszélni, mikor David beront a hírrel, hogy megvan Glaser. Düledező házába bekukkantva Colby úgy látja, a fickó most is éppen egy bombán dolgozik, de az elfogáskor kiderül, hogy csak egy nagyon zsír játék helikoptert épített egy rokon gyereknek. Azért még beviszik, mert elég sok minden szól ellene. Ezúttal Malloy a rossz zsaru, aki kiabál, drámázik, fotókat mutogat az egyik áldozat családjáról (jaj) és az ártatlanság vélelmének elvét sutba dobva elítélt gyilkosként kezeli Glasert. A professzor higgadt marad, és továbbra sem tesz beismerő vallomást, ügyvédje meg próbál rávilágítani, hogy csak közvetlen bizonyítékok vannak ügyfele ellen. A hisztis Malloyt Don zavarja ki.

Charlie a Glaserrel készült interjút olvasgatja, és hirtelen rájön, hogy amit zseni sorstársa említett az összefüggő elméletekről, valóban megállja a helyét. Az eset túl egyszerű, túl tökéletes. Minden arra mutat, hogy Glaser a tettes, nincs semmi kilógó elem. Épp ezért próbálja meggyőzni a nagy tesót is, hogy valami nem stimmel, és talán nem a megfelelő embert fogták el. Donnak ez nem tetszik, de Charlie hajthatatlan. Alan közben kisebb gondokkal küzd, neki a tévéje romlott el, de ott van az a csúnya fogadás, hogy nem vehet semmit, ami nem létfontosságú. Don e tragikus hírre jön haza, majd az ügyre terelődik a szó, ami Don szerint már megoldódott, Alan viszont felvilágosítja, hogy Charlie még mindig nagyban dolgozik rajta a garázsban.

Az atyai bölcsességek hatására Don lemegy kibékülni az öcsivel, és ha már ott van, meghallgatja annak új meglátásait. Őt is meggyőzi az a gondolat, hogy Glaser az ő kivételes agyával nem termelt volna ennyi tökéletes bizonyítékot maga ellen. A folytatódó nyomozás szálai ismét Aronowhoz vezetnek, aki a börtönből titokban próbált csetelni egy Burnrate20 nicknevű illetővel a bombakészítésről. Ismét beszélnének a fiúval, aki viszont sajátos módon – önmaga felrobbantásával - kerüli el a találkozást Daviddel és Colbyval. Don furcsállja, hogy Aronow pont most végzett magával, gyanakszik, hogy más is benne volt ebben. Charlie-t bízzák meg, hogy beszéljen az immár ártatlannak tűnő Glaserrel, hátha ő tudna segíteni. Glaser azt ajánlja a fiúnak, hogy vizsgálja az áldozatokat „mintaváltással”. Ezt még Charlie sem érti, de majd leesik neki, no para.

Ez a perc hamar el is érkezik. Charlie rámutat, hogy eddig úgy tekintettek az elhunytakra, mint Glaser ellenségeire, pedig végső soron mind a jótevői voltak, mivel nekik volt köszönhető, hogy Glaser nem került börtönbe. A tettes tehát olyasvalaki, aki rács mögött szerette volna tudni őt. Don elbeszélget Malloy ügynökkel, majd leveszi az ügyről. Liz kiderítette, hogy valószínűleg egy börtönőr robbantotta fel Aronow-ot. Az illető neve Lee Kettrick, és korábban a tűzszerészeknél dolgozott, ráadásul Malloy felrobbantott haverjával. Aha! Szóval ő akart bosszút állni az elkövetőn, meg feltételezett társán. El is kapják, de ő már kiválasztotta a következő áldozatot, Malloyt, akinek az autójában helyezett el bombát.

Erre az FBI is gyorsan rájön, rá is csörögnek a nőre, hogy szálljon ki a kocsiból, de már késő, a bomba pont Malloy hátsója alatt ketyeg, úgyhogy nem tanácsos megmozdulnia. Charlie könyörög Glasernek, hogy segítsen, hisz ő ismeri a szerkezetet. Glaser kéreti magát, de a kis zseni megható beszéde végül meggyőzi. Közreműködésével Charlie kitalálja, hogyan lehetne megzavarni az időzítőt, és a dolog működik is, Malloy feneke épen marad. Nagy az öröm, csak Glaser morcos még mindig, hogy tönkretették az életét, mire Charlie vidításképpen meghívja őt az egyetemre vendég előadónak. Otthon együtt az Eppes család, pezsgőzés, vidámság, majd Charlie és Amita kivételével mindenki lelép, így a fiatalok kettesben fogyaszthatják el a Charlie által főzött magyar gulyást. Igen azt!