Phoenix-ben egy ifjú rendőrjárőr kap kis okosítást tapasztalt kollégájától, amikor a rádión hallják, hogy nem messze tőlük családi csetepatét jelentettek, nosza, indulás. Egy házhoz kanyarodnak, kiszállnak, a ház elhagyatottnak látszik, az idősebb indul a kert felé, a zöldfülű visszamegy a kocsihoz a zseblámpájáért. Az idősebb hátul nézelődik, egyszer csak egy sötétruhás alak mögötte terem, a rendőr hátrafordul, az alak rálő. A kocsiban a zöldfülű majdnem berosál, rádión beszól a központba, hogy megsérült a társa, és indulna hozzá, de már itt a támadó, két lövéssel leteríti őt is.

Quantico-ban Jordan mutatja a csapatnak a phoenix-i rendőrfőnök sajtótájékoztatóját, és elmondja, hogy összesen három rendőrt ölt meg egy támadó négy nap alatt, és a bandák érintettsége kizárható, mert mindhárom rendőr nyakon lett lőve, és a gyilkos elvitte a jelvényeiket emlékbe. A helyzet súlyos, mert ha azok hullanak, akiken a közbiztonság múlik, akkor hamarosan senki nem lesz már biztonságban. Eközben a phoenix-i kapitányság parkolójában egy sötét autóban ül a gyilkos, nézi a jövő-menő rendőröket, és ahogy halad közöttük a kocsijával, az anyósülésen heverő pisztolyát egy újsággal takarja le. Főcím és idézet Morgan-től: Mind testvérek vagyunk a felszín alatt. Én egy valakiért is hajlandó lennék lenyúzni az emberiséget, hogy ezt bizonyítsam. - We are all brothers under the skin. And I for one would be willing to skin humanity to prove it. Ayn Rand

A csapat a gépen Garcia-t hallgatja. Az első gyilkosság úgy történt, hogy a rendőrség által nyilvánossá tett aznapi igazoltató-pont mellett nagyon gyorsan elszáguldott egy autó, a járőr utánahajtott, megállította, odament, és kapott egy golyót a nyakába. Morgan kiveszi az aktából a fotókat, az egyiken két kislány mosolyog: a járőr egyedülálló apuka volt. Reid szerint elég hosszú azoknak a névsora, akiknek baja lehet a rendőrséggel, a személyes indíttatás nem kizárt, de csak ez alapján nem lesz meg a tettes. Megkérik Garcia-t, hogy a három áldozat magánéletéről is derítsen ki mindent. Garcia pedig megkéri a csapatot, hogy vigyázzanak a rendőrökkel, mert már beszélt néhánnyal reggel, és nincsenek elragadtatva sem attól, hogy mozgó célponttá váltak, sem attól, hogy a főnökük kiszervezte a nyomozást az FBI-nak.

A phoenix-i rendőrségen Marks kapitány fogadja őket, Hotch-ot félrehívja, a többieket pedig addig Evans hadnagy nem túl puha karjaiba taszajtja. Evans beszólással kezd, a csapat csak néz rádöbbenten. Marks eközben közli Hotch-csal, hogy sajnálja, hogy idefáradtak, mert megjött a ballisztikai jelentés, a két támadás fegyverei különböző 357-es Magnum-ok, szóval ez nem sorozatgyilkosság, inkább bandaháború kezdete. Hotch szerint viszont az, hogy kitervelt gyilkosságokról és trófeagyűjtésről van szó, egyértelművé teszi, hogy egyetlen elkövető van, méghozzá beteg elméjű elkövető. A kapitány panaszkodik, hogy az emberei árulónak tartják, amiért idehívta a BAU-t, Hotch szerint viszont van odakint egy sorozatgyilkos, és most is azon munkálkodik, hogy újabb rendőröket öljön meg. Evans kíséri Prentiss-t és Morgan-t a tegnapi elhagyott házhoz (ezek szerint nem ölték meg fél hüvelykujjal Evans-t a beszólásért). Evans elmondja, hogy ez a Tizenkettes banda területéhez tartozik, errefelé mindennaposak a lövöldözések. A banda vezetőjének, Playboy-nak a cimbijét megölték nemrég, ezért bosszút esküdött, ezért gondolják a helyiek, hogy az ő művük a gyilkosság.

Morgan azt mondja neki, hogy ebből látszik, hogy nem a bandatagok voltak. Valaki kihasználta a dolgot, hogy rendőröket ölhessen, és másokat okoljanak. A kapitányságon Reid, Hotch, Jordan és a helyiek a rendőrautó videófelvételét nézik. És elmagyarázzák a kapitánynak, hogy attól még, hogy a tettes arca nem látszik, még sok mindent meg lehet róla állapítani a felvételen látható viselkedése alapján, és ez is azt támasztja alá, hogy nem bandatag volt a támadó. (Jól van, felfogta mindenki, nem bandatagok ölik a zsarukat, lépjünk már tovább!) A jelvények elvételével a hatalomtól és az erőtől fosztja meg az áldozatokat a gyilkos, ez azért kell neki, hogy önbizalmat nyerjen, de a bandatagoknak hatalmas az önbizalmuk, tehát nincs szükségük efféle megerősítésre. A felvételen Reid észrevesz valamit, újrajátszatja kinagyítva: a gyilkos a jelvény elvétele után még pár pillanatig guggolva marad, valamiért habozik. Morgan pedig a ház mellett azt mondja Evans-nek, hogy a járőröknek még nehezebb lesz az utcákat járni most, hogy nyilvánvaló, hogy minden bejelentésre úgy kell kimenniük, hogy lehet, hogy csapda. Este újabb járőrautót látunk egy drótkerítés mellett, hívásra jöttek, a kerítésen belül néhány autóroncs, megy egyéb hulladék. A két járőr kiszáll a kocsiból, nézelődnek befelé, az egyik roncs mögött egy embert látnak, ahogy egy fekvő alakot meggyújt, majd elszalad. Az egyik rendőr utána ered, a másik porral-oltja a tüzet, mikor végre sikerül, látja, hogy csak valami bábu égett. Kiabál a társa után, aki elé egy fal mellett épp most ugrik a gyilkos, és már lövi is le. A társa rohan, tűzharcol a gyilkossal, aki végül felszívódik, a zsaru meg még megnézheti, hogyan leheli ki a lelkét vérző nyakú fiatal kollégája.

A helyszínen nyüzsögnek helyszínelők, rendőrök és profilozók. Utóbbiak közül az egyetlen rendőrmúltú, Morgan megy oda Evans-hez és a túlélő járőrhöz, aki azt ismételgeti, hogy felültette őket a gyilkos. Evans azt mondogatja neki, hogy nyugodjon meg, Playboy meg fog ezért fizetni, hisz nyilvánvaló, hogy ez az ő műve. Morgan meg azt mondja, hogy ami nyilvánvaló, az az, hogy ehhez Playboy-nak vajmi kevés köze van. Majd elmondja, hogy ő is zsaru volt, sok társát elveszítette, de még sokkal korábban a saját apját is, aki szintén szolgálatban veszítette életét, szóval ne legyintsenek rá, mert nagyon is átérzi a helyzetet, és nagyon is el akarja kapni a gyilkost. A járőrt kérdezi, hogy mi történt, mit látott, de az nem tud sokat mondani, mert halálra volt rémülve, még most is kivan. Egy kollégája a kezébe adja a társa sapkáját, benne egy kis fotóval a gyerekéről és a feleségéről, csak bámulja, és azt mondja, nem tudja, mit mondjon a családnak. Morgan szerint azt, hogy el fogják kapni a tettest. Evans-re néz és ezt mondja: az igazi tettest. Majd odamegy Rossi-hoz és Prentiss-hez, és azt mondja, ez nem egy összeszokott járőrpáros volt, el lehet felejteni a személyes-célpontságot, mert egyértelmű, hogy a gyilkos a 911-et használja csaliként. És nagyon élvezi a helyzetet: fokozott rendőri jelenlét, FBI- és sajtó-jelenlét mellett is bátran gyilkol. A hülye Evans meg Playboy-ra akarja kenni az egészet. Másnap be is viszi kihallgatásra, Hotch, Rossi és Reid kérdi a kapitánytól, mire föl ez az egész. A kapitány a lakosság és a sajtó nyomására hivatkozik. Playboy meg arra, hogy ő nem ölt rendőrt. Reid azt mondja, hogy Playboy bevonása miatt az igazi gyilkos úgy érezheti, hogy nem elég jelentős, és emiatt akár újra és hamarabb is támadhat. Morgan meg azt, hogy ha már egyszer itt van Playboy, vált vele pár szót, hátha.

Elmondja neki, hogy ő tudja, hogy nem ő a gyilkos, de minden zsaru rá gyanakszik. Morgan viszont tudja, hogy Playboy ismeri a tettest. Fehér bőrű, kicsivel talán idősebb, mint Playboy, egyedül dolgozik és agresszív. Nem úgy, mint mások, hanem szempillantás alatt képes nyugisból tajtékzóvá válni, állandóan a bajt keresi, és balhékba keveredik, akkor is, ha tudja, hogy alul fog maradni. Playboy azt mondja, hogy volt egy srác, Bobby Q, a jobb keze, pár hónapja megölték. Evans sértegetni kezdi, Morgan szétválasztja őket, és kéri, hogy folytassa. Hát, a gyilkosság után Playboy mondta a zsaruknak, hogy nem a bandák műve volt, de nem hittek neki. Ha tudná, ki volt az, mér megölte volna. Hotch érkezik, kihívja Morgan-t és Evans-t. Mert újabb lövöldözés történt. Evans-nek ez elég, és el akarja engedni Playboy-t, de Morgan szerint tud egyet s mást, így Hotch megengedi, hogy folytassa a kihallgatást. Hotch a helyszínre siet, ahol a rendőrség bekerített egy házat, ahol a Diablo nevű bandatag van. Egy rendőr követte idáig, akinek a társát az imént ölte meg. Prentiss és Hotch megy a mentőhöz, a vérző rendőr elmondja, hogy megálltak a pirosnál, Diablo pedig odalépett, fejbe lőtte a társát, majd őrá is rálőtt. Hotch és Prentiss visszarohantukban megbeszéli, hogy nem volt 911-es vészhívás, ez egy rajtaütés volt. Majd egyszer csak a ház egyik emeleti ablakán háttal kizuhan Diablo, mellkasán lövés helye.

Morgan hívja Hotch-ot, és azt mondja, hogy Bobby Q-t is 357-es Magnummal lőtték le pár hónapja. Hotch eztán Garcia-t hívja, és minden adatot kér Diablo-ról. Ezután pedig irtózatosan összevész a kapitánnyal, aki kiakad, hogy Hotch szerint ez sem a gyilkos. Mert rajta nyomás van, a sajtó, a polgármester, és minden más irányából (nyilván az asszony sem keresi a kedvét). Hotch kér 24 órát. De csak négyet kap. Morgan Evans segítségét kéri Bobby Q ügyében. Evans szerint viszont a nyomozásnak vége, az FBI tévedett, le kéne nyelni. De Morgan azt mondja neki, hogy ha nem segít, újabb zsaru fog meghalni, és az igazán szar érzés lesz majd. Csapat egy asztal körül ül, Reid mondja, hogy a ballisztikai eredmény még nincs meg, de valószínű, hogy Diablo nem Magnummal lőtt a rendőrökre. Ráadásul, akit megölt, az kétszer is letartóztatta korábban, legutóbb 10 évet kapott, pár hete helyezték feltételesen szabadlábra. Szóval ez inkább személyes bosszú volt, nem zakkantság. Evans hozza a hírt, hogy Bobby Q halálát nem nagyon firtatta a rendőrség, mert a bandatagok - mint a mosónők is - korán halnak. Az aktát nézve aztán kiderül, hogy az elkövetési mód (nyaklövés) azonos, és a gyilkos elvitte emlékbe Bobby Q nyakláncát. Hotch kéri Garcia-t, hogy nézze meg az elmúlt 3 hónap hasonló gyilkossági ügyeit, különös tekintettel a nyaki sebesülésekre. Bobby Q ügyén kívül ez volt csak: egy belvárosi bár előtt egy kidobót 357-es Magnummal lőttek nyakon, golyóálló mellény volt rajta. Ez megmagyarázza, miért a nyakra céloz a gyilkos. És csupa kemény célpontot választ: először kidobóembert, aztán bandatagot, majd rendőröket. Valószínű, hogy a kidobó volt az első áldozat, ki kell találni, hogyan keresztezte az útja a gyilkosét. Rossi, Morgan és Evans a bárba mennek, az üzletvezetőtől megtudják, hogy nagy a nyüzsi mindig a bár előtt, sokan be akarnak jutni. Rossi kérdi, hogy milyen verekedés nyomai voltak a kidobón a halála napján. Hát, valami Harcosok Klubjába járt, folyton össze volt verve az arca, de nyilván az ellenfelei sem néztek ki szebben. Rossi azt mondja, hogy ez passzol a profilhoz, ugyan árulja már el, hol van a verekedők törzshelye.

Egy raktárépületben, ahol éppen megy a bunyó két félmeztelen pacák között, 10-15 ember ordítozva drukkol. Rendőrük és profilozók érkeznek, mindenki a földre, kezeket hátra! Az egyik vérző orrú megszállott arcú jani rögtön rákezd, hogy itt semmi törvénysértő nem folyik, Prentiss tolmácsol Evans-nek: azt hiszem, azt akarja mondani, hogy joguk van hülyének lenni. Evans szerint valóban, de nem itt, ugyanis az épület városi tulajdon, tehát jogosulatlanul vérezik össze a padlót, na, majd a sitten lehet folytatni a keménykedést. Hacsak....hacsak nem válaszolnak néhány kérdésre. Megszállott Jani kapva kap a lehetőségen. Igen, a kidobóember ide járt, beceneve Bumm (ez szabad magyar fordítása a Boom-nak), és mindenkit megvert. Na, nyilván akkor a gyilkost is, aki egyébként könnyű ellenfél volt, talán az egész bagázs rajta nevetett. (Közben olyan jeleneteket látunk, ahol kis- majd nagykamaszok bunyóznak, egy szőke fiú valahogy mindig alulmarad.) Megszállott Jani azt mondja, volt itt egy srác, aki Állat-nak hívatta magát, minden küzdelmet elveszített, de visszajött, és provokálta Bumm-ot. Dilis volt, na. Aha, mert te totál normális vagy, komám. (Közben látjuk, hogy a bár előtt a gyilkos sörösüvegből pisilést imitál, Bumm odamegy hozzá, mire az lelövi, majd fölé hajol, és megfogja a nyakát.) Jani elmondja, hogy a küzdelem végén ez a győztes mozdulata, az ő kezébe kerül a legyőzött élete, persze csak szimbolikusan. Rossi azt mondja, hogy ezt látták a videón: ezt csinálta a gyilkos a rendőrök hullái fölött guggolva, része a rituálénak. Akkor halljuk ennek az Állat-nak az igazi nevét! Jani azt mondja, itt mindenkinek felvett neve van, az övé például Tolldíszes Felhajtott Karimájú Női Kalap (Beanie), rendkívül találó.

TFKNK-t Evans elvezeti, Prentiss azt kérdi, akkormostmilegyen. Csak egy lehetőség van: Hotch sajtótájékoztatót tart. Elmondja, hogy a sorozatgyilkos még mindig szabadlábon van, és mivel a rendőrség elszúrta a nyomozást, így mostantól az FBI vezeti a vadászatot a nárcisztikus, férfiasságát görcsösen igazolni akaró pszichopata után. Ezt egy kocsmában TV-n nézi a gyilkos, felteszi a napszemüvegét, felhajtja a whisky-jét (és bemegy a szomszédos OTP-be pár millió forintért - á, dehogy), és távozik.

Hotch és a csapat a helyi erőknek magyarázza a sajtótájékoztatót: ezt a kretént először vérig kell sérteni, aztán olyan célpontot adni neki, aki konkrét, azaz Hotch, tekintve, hogy a zsaru túl sok ahhoz, hogy vigyázni lehessen rájuk, tiszta sor. A bejelentővonalak közben égnek, az egyiken egy férfihang közli, merre van a gyilkos. A Tizenkettesek területén, Reid térképe szerint közel a fő utcához, kihalt környék, sok sikátorral. Garcia megnézi műholdképen a környéket, majd Hotch megmutogatja a kapitánynak, hová küldje a mesterlövészeket. Hotch és Morgan megy először oda, aztán Rossi és Prentiss, mindenki lábujjhegyen, Reid és Jordan a rendőrségen marad. Este nyomulnak az épülethez, fel a lépcsőn, be az ajtón, aztán már jönnek is kifelé, mert sehol senki. Hotch azt mondja, eddig papírforma szerint megy, fiatal még az este. Mindenki visszamegy a kapitányságra, Hotch utolsónak száll ki a kocsiból, telefonált, szépen ballag a kocsik mellett az épülethez, a gyilkos már közeleg, a kocsik túloldalán lopakodik utána. Hotch elhalad egy furgon előtt, a gyilkos mögüle akar elé kerülni, de Hotch nincs ott. Naná, mert mögötte van, fegyvert fog a gyilkosra, a másik irányból érkezik Rossi, meg Morgan is a karpereccel.

Később Evans és Morgan együtt állnak az épület előtt, hozzák az Állat-ot megbilincselve, a nézelődő tömegből előugrik Playboy és lelövi. Kavarodás-ordítozás, Playboy-t lefegyverzik, az Állat meg már nem verekszik többet. Másnap hazamenés van folyamatban, mikor Morgan azt mondja Hotch-nak, hogy menjen előre, ő még el akar valamit intézni. Nézi a parkolóban álló járőrt, meg a lelőtt társa feleségét és kisfiát. Aztán a temetésen odamegy hozzájuk, és azt mondja a kisfiúnak, hogy sose felejtse el, hogy az apukája hős volt.

Kamera nyit, gyászoló tömeg, lobogó zászló, virágok, és záró idézet Morgan-től: Mert aki vérit ontja ma velem, testvérem lesz. - For he today who sheds his blood with me shall be my brother. William Shakespeare