Hammond tábornok tudatja Jackkel, hogy Danielt és Dr. Leet hondurasi lázadók rabolták el váltságdíjért cserébe. A kormány viszont ilyen esetekben nem tárgyal, így hivatalosan nem tesznek semmit. Nem hivatalosan azért a CIA információkat gyűjt, az elnök pedig gondolkodik, hogy mi legyen. Jack addig mehet zselét enni. Danielt eközben házigazdái alávetik az éhes-szomjas ember előtt eszem-iszom című kínzásnak. Ami végül is beválik, de sajnálatosan nem hisznek neki, pedig az igazat – régész és ősi műtárgyakat keres – mondja. És mivel emberrablóinknál a hülyeség kitartással párosult, a dzsungel mélyén előállított áramot arra pazarolják, hogy megkínozzák foglyukat, ahelyett, hogy – a javaslata szerint, bár számítógép nélkül nehéz lenne – az interneten rákeresnének a munkásságára.
Jack megy Hondurasba, mert a Burke nevű CIA-s, aki az emberrabláson dolgozik, és akivel úgy tűnik, régebbről ismerik egymást, azt kérte ő is vegyen részt az akcióban. Indulás előtt még elköszön Samtől, de az ölelés, csók, Vigyázz magadra! helyett, megmaradnak a katonás keretek közé inkább passzoló Sok szerencsét!, plusz hosszú összenézés mellett. Danielt alaposan feltöltötték, ideje, hogy Dr. Lee is áram alá kerüljön. A két öreg, Selmak és Bra’tac eközben összedobnak egy kissé lyukas, de használható tervet, hogy felderítsék a szuperkatona támaszpontját, Anubisz tartarusi bázisát.