Csillagidő: 41235.25. A Föderáció néhány bolygóján járvány tört ki. Az ellenszer egy Ligon II. nevű bolygón található, ezért az Enterprise épp erre tart, azzal a paranccsal, hogy barátságosan közelítse meg a bolygó lakóit és szerezzen annyi vakcinát, amennyit csak tud. Tehát miután Worf ujjait öten lefeszegették a fézereket irányító panelről, felvették a békés kapcsolatot a bolygó vezetőjével, aki épp az egyik hangárba készül felsugározni a saját készülékük segítségével. Natascha Yar már ott várja Picardékat. Meg is jelenik néhány - sztereotípiának megfelelő - turbános fazon és az egyikük összetekert szőnyeget rúg végig a padlón egy elegáns mozdulattal, de ezúttal Kleopátra nem esik ki belőle. A nagy ember ezek után méltóztatik megérkezni. Köszöntik egymást a kapitánnyal a saját szokásaik szerint - feltartott, másik felé fordított tenyerek -, majd Picard bemutatja a tisztjeit. Riker elsőtiszt, Troi tanácsadó, Yar biztonsági főnök. Na, itt leugrott a tű a lemezről. Vendégeink el sem tudják képzelni, hogy egy nő legyen a biztonsági főnök. Valószínűleg már látják magukat, ahogy röhögve elfoglalják a hajót és gondolatban már azon veszekednek, hogy kié, melyik szoba legyen.

A nagy embert Lutannak, szőnyegrugdosó szolgáját Hagonnak hívják. Utóbbi át akar adni egy mintát az ellenszerből, de a szőke Yar megállítja. A legutóbbi csomag is gyanúsan kattogott, szóval szeretné ellenőrizni, de önérzetes vendégünk olyan pillantást vet rá, mint plázacica a ganajtúró bogárra és félre akarja lökni. Ez hiba volt. Erre ő is gyorsan rájött, miután az arcával végigsimogatta a teljes fedélzetet. Háttérben látszik Riker, amit diszkréten jelzi a karbantartóknak, hogy a hangárt ma már nem kell felmosni. Picard megköszöni az ellenszer mintát és bejelenti, hogy este fogadást fognak tartani a vendégek tiszteletére. Ha már diplomáciai látogatás, akkor ajándék is jár, ami egy ló szobra a Szung Dinasztia korából. Naná, az eladó az Ecserin állította, hogy igazi, amikor ajándékba adta nekik a sörnyitó mellé. Szerintem Picardék külön örülnek neki, hogy végre megszabadulnak tőle, mert mindig kidőlt, amikor kinyitották a sufnit és macerás volt visszarugdosni. Látszik Lutanon, hogy neki is tetszik, mert már azonnal tudja, hogy kinek fogja továbbajándékozni.

A fene tudja mikor kezdődött jaffalázadás mostanra olyannyira kinőtte magát, hogy egyrészt a Rendszerurakat is zavarja, másrészt már saját Spartacusuk is van. K’tanonak hívják, és éppen a kezdő forradalmárok kézikönyvének „Szabadok vagyunk és ettől erősek is” című leckéjét mondja fel a polgártársaknak. A szép számban összegyűlt jaffafiúk és jaffalányok alkotta közönség lelkes, csak egyvalaki jegyzi meg, hogy szabadon éhen dögleni nem a legjobb móka. Teal’c és Bra’tac is a tömegben sunnyognak jaffa fürdőköpenyükbe álcázva.

A Bázison aztán már ők győzködik Hammondékat arról, hogy támogatni kéne a dolgot. A tábornok nem látta a Múmia filmeket, mert nem tudja kicsoda Imhotep, akinek K’tano az első testőre volt. Daniel kivételével mind szkeptikusak az üggyel kapcsolatban, de azért egy kis kaját, meg pár csúzlit elvisznek. Indulás előtt O’Neill még poénkodik egy sort a jaffák és a saját emlékezetének különbségéről, azonban nem arat vele nagy sikert. Bra’tac meg kijelenti, hogy az életét is rábízná K’tanora. Hát öreg, neked 137 évesen már majdnem mindegy.

A NASA 2001-ben a Windows XP-re való átállással lehetett elfoglalva, mert egy amatőr csillagász is hamarabb szúrta ki a Föld felé tartó, marha nagy aszteroidát, mint ők. Carter szakmai szolidaritásból próbál falazni nekik, hogy hát a kavics nem átlagos pályán mozog, és az aszteroidaövön kívülre esik. Maga a kavics úgy 137 km hosszú, és nem szokványos az alakja. Szerencsére O’Neill látta az Armageddont, úgyhogy nyugalomra int, nem kell telerakni a gatyát, Párizsba fog becsapódni. Nem rossz, nem rossz, de Carter inkább Grönlandra saccol.

Ideje körbetelefonálni bolygóközi barátainkat. A tok’rákat hazavágták a múltkori duplarészben, de küldtünk üzenetet; az asgardok tartoznak nekünk, de az egyezmény miatt nem avatkozhatnak be. És itt véget is ért a lista, mert a tollanok kihaltak, a Noxról lószart sem tudunk egy ideje, a többi szövetségesünket meg költséghatékonyság miatt hanyagoljuk (Oma? Quetzalcoatl? McKay?). Mindenesetre megpróbálkozunk az asgardoknál, akik nemmel válaszolnak, erre Jack elküldi Freyrt az anyjába, és ezzel a találkozónak vége lesz.

Újra egy fantasztikusan átgondolt rész, gyönyörű tájak, rafinált utalások, már előre félek, milyen hosszú hogyvolt kerekedik ebből... Appalache-hegység, Merril-hágó. Sydney Nicholasnak telefonál, küldött neki egy iránytűt ajándékba, még a nagyapjáé volt. Azt kérné, szólítsa 'apának', de a srác addigra leteszi a telefont. Nicholas az írástudatlanság elleni harc önkéntes tanáraként dolgozik itt, épp egy tündéri kisfiúnak olvas mesét, mondókázik vele, megismerteti az iránytűvel, megmutatja az anyjáról készült képet. Jarod hazaért egy lepukkant motelbe, a Binkley Olajvállalatnál dolgozott, Capistranoban. Az újság szerint a vállalatot leállították. Vigyorog, ebben lehetett része. Vacsorázik, tévézik, a hírek szerint négy önkéntes tanárt elrabolt egy fegyveres milícia. Nicholas fényképét látva már szedi is a cuccát.

Központ, Miss kőolajba fulladt fecskét kapott Jarodtól, ilyenje még biztos nem volt otthon, mégsem örül neki. Sydney-t most hívja Michelle, elmondja, mi történt Nicholas-szal. A hágónál az ATF ügynökcsapat hadnagya eligazítást tart, Bemutatja Jarod Miner különleges ügynököt, aki jól ismeri a helyieket és a vidéket. Ezt vajon milyen könyvből tanulta meg 12 óra alatt?

Olyan fekete-fehér tengerparti smárolós-fürdőzős jelenttel nyitunk, hogy Chris Isaak is megirigyelhetné, de kiderül, hogy egyelőre csak Molly álmodik. Mellékhatásként viszont másnap reggel lerobog Lavenderhez, a kapuscsajszihoz, hogy a barátságot ápolgatva megtudjon végre néhány fontos dolgot Samről. Például, hogy nős-e. MIelőtt azonban rendesen belemerülhetnének a Sam személyét érintő kérdések kitárgyalásába rendőrök érkeznek Lou eltűnése ügyében. Molly jelenti, hogy neki például randija lett volna előző este az említett férfiúval - de erről a nyomozók két keresztkérdéssel kiderítik hogy nem is volt olyan igazi megbeszélt randi, másfél perc múltán pedig simán elkönyvelik Mollyt a világ legszánalmasabb lúzerének. Szánakozó pillantásuk hatására már Molly is egy film noir hősnőjeként tekint magára, akinek az igaza mellett azt is be kéne bizonyítania, hogy minimális esély azért van a világon valahol egy faszira, akinek bejöhet sötétben és részegen.

Szerencsére kicsit később Sam egy szikrákról és lángokról folyó eszmecserével fűszerezett fényes nappal a parton bemutatott heves csókolódzással felápolgatja Molly önérzetét. Búcsúzóul egy Starbuckos randiban maradnak, Molly pedig a fellegekben jár. Egészen addig, míg ki nem derül, hogy az éttermi jelenetből ismerős két hollywoodi nyafka nem az irigységtől, hanem a döbbenettől nem bírt arrébb menni percek óta. Stúdiófőnök Lou után ugyanis kicsit meredeknek tűnik számukra a jóízú smárolás Hajléktalan Sammel. Upsz.

Előző részek tartalmából: Matt Tammy Taylornak meséli egy napját, nagyi suli, edzés meló.Vudu vonul be a pályára, mint egy isten. Tyra dobja Timet, Jason határozottan hazaküldi Lylát aki az esőben előbb üvöltözik, majd csókolózik Timmel.

Buli a Párducoknak, ilyenkor szép hagyomány hogy az ellenfél kabaláját, jelen esetben egy tigrisbábút égetnek a srácok. Mindenki itt van, Tim és Lyla messziről szemeznek, Matt megint próbálkozik Julienál, de az edző lánya épp dühösen távozóban, mert egy részeg falember, Pudnick, új cipőjét lehányta. Aztán bevonul a nagy Vudu. Mindjárt megmutatja ki is itt a főkutya, se szó se beszéd, lecseréli a zenét amire eddig ropták, valami istentelen ganxta-rappre. Smash az akinek eddig a kedvenc száma ment, így mindjárt kis szájkarate indul ki a keményebb csávó. Vudu nem szarozik, megmondja a kisvárosi niggereknek hogy sehol sincsenek hozzá képest, verekedés nem lesz, csak sötét pillantások. Éjszaka pár álarcos feltöri a Párducok öltözőjét, és festékkel összekeni belülről. Ez meg az ősellenség Arnett Meade-i Tigrisek szép focis hagyománya.

Nehéz kibírni a napokat foci nélkül, ha a héten nincs meccs Szerencsére van egy még texasibb sport amivel lehet múlatni az időt. Rodeó a neve, és őrültek rázatják magukat marhákon és lovakon, max 8 másodpercig. Egy ilyen rodeón üldögél Billy és Tim nőikkel, és Tyrával. Na meg tyra örök kísérőjével, Landryvel aki kisiskolás kísérletet tesz hogy újra felhívja imádottjának figyelmét, hát elmeséli hogy holnap kihúzzák a fogát. Hitetlenkedő nevetés a jutalma, meg egy sietős ígéret ápolásra, de Nagyszőke figyelme elterelődik, megjelenik Billy Riggins haverja a porondon, Cash Browler, és bírja 8 egész másodpercig. De mivel nem szexről van szó, itt övé a győzelem.

Eric és Smash éjjel is edzenek, a srácnak megint kételyei támadnak az egyetemi csapattal kapcsolatban. Rákérdez Ericnél, ki is az aki hívta őket ? Mitch Sthalmann név nem mond semmit, Taylor többet nem hajlandó elárulni, edző-e a fickó az Aggie-n vagy kicsoda.

Mikey és Ben szépen lassan bedolgozza magát a szülői munkaközösségbe Hunter sulijában. Nem elég, hogy a Hunter osztályfőnöke jó jegyet ad nekik szülőségből még Callie szülei is úgy szólítják le őket, mintha nem is Hunter szeretné megdöngetni a kislányukat, hanem a lányuk Huntert. Bár amit eddig láttunk Callie-ből az nem volt túl visszafogott, akkor a szülők miért lennének rámenősek? Brian a dokinál tölt el pár órát, ami alatt megtudja, hogy gyakorlatilag gyógyulófélben van, de ez sokkal lassabb folyamat, mint azt a beteg szeretné.

A központban nagy a búslakodás, mert Jeffrey Pendergrass nemcsak lelépett, de még az eddig összegyűjtött pénzt is elvitte. A lányok között is áll a bál Linds félrelépése miatt, illetve nem is igazán a megcsalás tényén van kiakadva Mel, hanem azon, hogy Linds ezt férfival tette. Ben tovább vitte a rossz hírt, vagyis már a csapat összes hímnemű tagja azon gondolkodik, hogyan lehetne mégis létrehozni a Liberty kerekezést. Bár Brian még nem tarthat a fiúkkal a kondiba, de ő is azon gondolkodik, hogy most mi legyen. Kicsit később Debbie folyamatosan les ki a házból és nagyon aggodalmas képet vág.

Ennyi volt. Az ír tesók jöttek, bűnöztek, igazságot osztottak, pórul jártak. Megpróbáltak életben maradni, egyszerűen csak túlélni. Majd a káosz közepén - rengeteg kérdést hagyva maguk mögött - távoztak.

„The gates of Hell are opening night and day; smooth the descent and easy is the way.” /Virgil/

Az utolsó történetbe kezd bele Joey, utoljára foglalja össze a fontos momentumokat a további események megértéséhez. Stílusosan fejezi be a monológját: „De ahogy mondják: Minden jó véget ér egyszer.” A zsaruk megpróbálják kiszedni Joeyból az igazat a Donnelly-kölykökről, ám Icecream soha nem köpné be a testvéreit, s nem is olyan egyszerű a felállás, mint azt gondoljuk. Tommy magába roskadt, miután összeverte Dokeyt, esze ágában sincs szörnyeteggé válni, ám ha így folytatja, azzá válik, amitől a legjobban undorodik. Meg akarja menteni saját magát, és a családját. Kevin nem helyesli Dokey életbenhagyását, szerinte ennek még meg lesz a böjtje. Tommynak van már terve, először is Sean vigye el Donnelly-mamit az utált Kitty nénihez, ott nagyobb biztonságban lesz, mint itt. Jimmy tarkopaszra borotválja a fejét, ez a menő mostanság. Tommy meggyónná bűneit Jennynek, de helyette csak hallgat, Samson pedig kihasználja Reilly-apuka állapotát. Főcím.

Kórház, Dokeyt összefoltozták, elég olcsón megúszta, azonban nem nyugszik, ki akarja irtani a teljes Donelly-családfát. Adódik ennél nagyobb gond is, az emberei ugyanis szépen elsomfordáltak, nem akarnak belefolyni a vitába. Nicky is mozgólódik, Sean az újdonsült barátnőjével mulatja az időt. A csaj kinyögi, hogy ő még nem volt soha senkivel, az erényét leendő férjének őrizgeti. Sean úriember, tiszteletben tartja döntését. Kevin megint intézkedett, szerzett egy rakétavetőt Dickeitől, védelem gyanánt (szerintem inkább volt just for fun). Biztosítja Tommyékat arról, hogy mindenben támogatják a „Le Dokeyval!”-akciót.

Volt már epizód az ideggörcs Charlie-ról, ennek ellentételezéseként most egy burleszket kapunk, jó szórakozást! Charlie-t ugye a múlt epizódban elrabolták, most ébredezik Mickey medencéje mellett egy nyugágyon. Járhatott volna rosszabbul is, ezt megúszta. Mickey bemutatja Stewartnak, a testőrnek, aki lecsapta. Ugye nincs harag? Ó, nincs. Charlie meghívást kap egy jótékonysági partira is, és ha beszélni akar Mickey-vel, csak hívja.

Reese is él, épp Tidwellt szabadítja meg a hosszú hajától, a Charlie-tól kapott lila bugyiba öltözve. Mert képes elviselni 3 exfeleséget, mint szeretőt és riválist, a New York-i stílust is, még azt is kezeli valahogy, hogy a főnökével fekszik le, de ez a haj, ez nem maradhat.

Ennyi magánélet után új ügyet kapunk, útban a helyszínre Charlie-nak feltűnik, hogy Reese dúdol. Vidám? Annyira nem, utálja a sivatagot, ahol most vannak. Charlie tudna itt élni. Smith, a helyettes seriff fogadja őket, a probléma, hogy önálló törzsi területen találták a másik seriffhelyettes, John Hawes holttestét, a homokba ásva. Egymagában állomásozott a rezervátumon kívül, nem tudják, ki és mikor láthatta utoljára. Az indiánok egy kaszinót akarnak nyitni a területükön, ezért a törzsnek saját rendőrsége lett. Smith azt sem érti, hogy ezek után miért maradt itt Hawes, ő lelépett volna. Charlie érdeklődik, és megkapja a választ, amit nem akar hallani: ő maradna ott, ahol senki sem látja szívesen? Ja, erről szól az elcseszett élete.