A csapat egy hatalmas békefenntartó hajóba botlik a feltérképezetlen területeken. Rygel szerint a roncsok nem máshoz tartoznak, mint a legendás Zelbinionhoz, a BF flotta legnagyobb és legrettegettebb űrhajójához. Ezt hallva John a lehető leggyorsabban elszelelne, de Aeryn és D’Argo szeretnének átmenni, hátha találnak a roncson valamit, mondjuk egy csillagtérképet, vagy az elveszett ifjúságukat. Mikor a hajón maradt Zhaan megjegyzi Rygelnek, hogy azt hitte, átmegy majd a Zelbinionra, hogy kifossza, mint a többi hajóroncsot, amit útjuk során találtak, a hynéri elmeséli, hogy 130 ciklussal ezelőtt, amikor trónfosztott lett, a Zelbinionon kínozták meg először.

A hajón minden lepusztult állapotban van, a sötét sarkok tele mumifikált holttestekkel, ahogy azt egy az űrben sodródó roncstól el is várja az ember. Sajnos az irányítóterem is hasonlóan ramaty állapotban van, így D’Argo nem találja meg a hőn áhított térképeket, rábukkannak viszont valaki sokkal elevenebbre: egy békefenntartó csajra, aki ismeri a hírüket, és Aeryn szerint valaha Crais űrhajóján szolgált.

Rygel teljesen bekattan a túlélő hírére, és azonnal tudni akarja a részleteket, ám mivel a Pilóta nem tud felelni, csak annyit mond neki, hogy ha ennyire érdekli, menjen át maga is a Zelbinionra, és kérdezze meg a lánytól. Rygelt ez aztán még jobban feldühíti, ő aztán rá nem teszi a lábát arra a hajóra, Zhaan szerint viszont épp ezt kellene tennie, hogy legyőzze a szellemeit. Ezalatt Aeryn kihallgatja a békefenntartót, akiről kiderül, hogy Gilinának hívják, technikus, és valóban Crais parancsára jött a hajóra, de az már akkor is roncs volt, épp azt szerették volna kideríteni, mi történt. Csakhogy nincs semmiféle feljegyzés az esetről, valószínűleg előttük is jártak már fosztogatók a hajón. Épp indultak volna vissza, mikor shiangok támadtak rájuk, és kilőtték az űrhajójukat.

Míg a többiek körútra indulnak a Zelbinionon, Rygel úgy dönt, talán igaza volt Zhaannak, úgyhogy ő is felmerészkedik a fedélzetre. Alig kezdi meg azonban a saját túráját, egy félszemű békefenntartó „kísértetével” találkozik, amitől alaposan összeszarja magát. Johnék sem járnak sok sikerrel, a fosztogatók minden fegyvert elvittek a hajóról, az viszont kiderül, hogy Crais Aeryn szökése után a nő teljes osztagát leváltotta, és csak akkor hajlandó őket visszahelyezni, ha a szökevények meghalnak. Látogatók érkeznek, a Moya szenzorai egy közeledő shiang hajót észlelnek. Aeryn Gilinát vádolja, szerinte azért maradhatott életben, mert összejátszik a shiangokkal, mielőtt azonban kitörne a csajbunyó, Crichton szétválasztja őket, próbálja Aeryn nevét mosni, mondván Crais esélyt sem adott neki, hogy tisztázza magát, ők azonban most adnak Ginanának egy esélyt. A lány bevallja, hogy a shiangok feltehetően a védőpajzsért jöttek vissza, ami ugyan nem működik, de megmenthető.

A shiangok élesítik fegyvereiket, és egyenesen a Moyát célozzák. D’Argo szerint csak akkor volna esélyük, ha erőt mutatnának, fegyver híján ez viszont nem olyan egyszerű. D’Argo csöppet bepöccen a tehetetlenségtől, és saját nyelvén kezd ordibálva káromkodni. Több se kell Zhaannak, gyorsan közvetíti az „üzenetet” a shiangoknak, akik a luxán láttán visszarettennek, és leállítják a támadást. A csapat nyert egy kis időt, amíg a technikus lány és John rendbe hozzák a védőpajzsot, közben pedig ellelkiznek, hogy ne csak a franciakulcsok és csavarhúzók csörömpölésével teljen a celluloidszalag. Gilina bevallja, hogy azért ment bele a barkácsolásba, mert azt hitte, ha kerek-perec kimondja, hogy működő időgépet előbb hoz össze két hurkapálcából meg egy darab tikk-takkból, mint hogy sikerül megjavítani a pajzsot, Aeryn arcán angyali mosollyal vájja ki a szemét, töri ki a nyakát és veti testét a kiéhezett shiangok elé – tetszőleges sorrendben. John lemondóan magyarázza, hogy ők nem gyilkosok, de látszik rajta, hogy nem tartja túlságosan valószerűtlennek a lány vízióját. Megint előkerül a régi lemez: kinyírtad Crais öccsét, de nem is, mert baleset volt, satöbbi, satöbbi.

Miközben John és Gilina szerelgetés közben egyre közelebb kerülnek egymáshoz, Rygel egy sötét sarokban szűköl, és kezdi elveszteni az ép eszét. Egyre másra Zelbinion halott, félszemű kalózkapitányáról képzeleg, aki elráncigálja, és megkínozza őt. Zhaan azt javasolja a hynérinek, hogy ha ennyire kivan, keresse meg a Zelbinionon a kapitány holttestét, és akkor megbizonyosodhat róla, hogy többé nem árthat neki. Többszöri sikertelen tárgyalást követően a shiang másodkapitány megunja a tökölődést, legyakja a nagyfőnököt, és a parancsnokságot átvéve támadást indít a leviatán ellen. A barkács szakkörön beindul az élet, Aeryn is beáll drótokat dugdosni és paneleket hegeszteni, és – miért is ne – pont akkor sikerül életet lehelni a védőpajzsba, mikor a shiang hajó tüzel. Sajnos a pajzs hiányos, mivel a két rendszerből csak az egyiket sikerül megjavítani, viszont erről Crichtonnak eszébe jut, hogy a másikat felszerelhetnék a Moyára. Gilina, annak ellenére, hogy felesküdött, nem segíti az ellenséget, nekik mégis megteszi. Miközben a shiang kapitány magához tér, és elküldi a rákba a pattogó beosztottját, John és Gilina a szokásos „megfognád ezt, amíg én húzom… jaj, hát nem megbotlottam és a karjaidba rogytam” számot követően testfolyadékot cserélnek, ám pechükre épp ekkor csörtet be a látványtól csöppet zabos Aeryn. Mint kiderül, azért fortyog, mert eleinte „érdekesnek találta” Johnt, de már nem.

Rygel ismét felmerészkedik a Zelbinionra, és egy-kettőre megtalálja a kapitány kabinját, benne pedig a halott lidércképet, Durkát. Ettől aztán teljesen magához tér, egy jó embereset köp a mumifikálódott egykori kínzójára, és visszaveszi tőle a medált, amit Durka a hajóra érkezésekor vett el tőle. A shiang másodtiszt a csapata élén megindul a Zelbinion felé, hogy megkíséreljenek bejutni a pajzs résein. Közben Gilina is ügyködik, most éppen Johnnak kell széttartania két mágneses (vagy valami olyasmi) fémdarabot, mert ha összeérnek, az egész univerzum – de legalábbis a szerelőhangár – felrobban. Hogy miért nem kötötték ki őket jó messzire egymástól, az nekem magas, de legyen. A Zelbinionra feljutott az egyik shiang (naná, hogy a másodtiszt), és mikor szembekerül Ripleyvel Aerynnal, az is kiderül, hogy a békapofájú képes tüzet köpni. Mivel a szebésainak kerülnie kell, a shiang jut előbb Johnékhoz, és egy cseppet sem hatja meg, hogy Crichton keze tele van robbanó mágnesekkel. Tüzelésre készen felfújja magát, ám ekkor vasláncon leereszkedve megérkezik a női akcióhősök alfája és omegája, maga a megtestesült keménység, Aeryn Sun hadnagy, kiegészülve egy oldalra csatolható gépágyúval, és felrobbantja a shiangot. Már csak valami szar szóvicc kellett volna a végére, hogy tökéletes legyen az összkép.

A shiangok értesítik a közelben cirkáló békefenntartó hajót, akik azonnal el is indulnak a helyszínre, aztán búcsúzóul megígérik a Moya legénységének, hogy egy nap még találkoznak, és akkor nem lesz ilyen szerencséjük. Mármint D’Argóéknak. Közben a csapat is búcsúzkodik, ők Gilinától, mivel John és Aeryn meggyőzte őket, hogy nem fogja elárulni őket Craisnek. John a maga naiv kis hozzáállásával azért, mert hisz benne, a sokkal realistább Aeryn viszont azért, mert tudja, hogy ha a lány beszélne, őt is ugyanolyan „fertőzöttnek” nyilvánítaná Crais, mint amilyennek őt is. Már pedig ez jobb esetben száműzetést, rosszabban halált jelent. Végül sor kerül az utolsó, személyes beszélgetésekre is. Úgy tűnik, Aeryn már nem szeretné megfojtani Gilinát egy kávéskanálban, sőt, mintha kicsit irigyelné is, amiért ő visszatérhet a régi életéhez. Ezután jön a könnyes filozofálgatás és merengés, majd a szenvedélyes búcsúcsók Johnnal, végül Gilina távozik. Zárásként John még Aerynnal is elfilozofálgat kissé az otthonról, veszteségekről és fájdalomról, mert ő már csak ilyen érzelmes legény.

„D’Argo: Ez az űrhajó legendás, még a én kultúrámban is. Azt hittük, legyőzhetetlen.

Crichton: Kérdezd meg Leonardo DiCapriót! A nagy dolgoknak is leáldozik a csillaguk.”