Halottak száma: 2 fő. Abby elnarrálja a minden rész elején visszatérő kis monológját: rossz előérzete van. Szokjunk hozzá. Most éppen laza erdei kocogással relaxál, igazán idillikus képsorok következnek: békés természet, van őzike is, na meg egy talpig véres Halászfiú. Így nézne ki egy Jófiú?!

Halászfiú a véres kezeivel betapasztja Abby száját, és vészjóslóan annyit suttog, hogy csak egy pillanatig fog tartani. Mármint az, hogy a Helyi Erővel együtt levadásszanak egy őzikét. A Helyi Erő lövéshez készülődik egy nyílpuskával. Abby a kritikus pillanatban megrugdossa a Halászfiút, ami eléggé megzavarja a Helyi Erőt is ahhoz, hogy elszalassza a lövést. Az őzike megmenekül, Abby boldog, a férfiemberek dühösek. Halászfiú szép tagoltan megkísérli elmagyarázni, hogy így akarták egyensúlyban tartani a sziget őzpopulációját, de ahogy a Helyi Erő is nagyon helyesen felismeri, totál felesleges a próbálkozás. Abby kiakad, ő nem akar több vért látni a szigeten. Nem mintha ítélkezni akarna, felőle a Halászfiú szabadidejében nyugodtan öldöshet dolgokat. Szerintem azért ez így egy elég merész és felelőtlen kijelentés.

A vadászatnak tehát befellegzett, de nem úgy a kellemetlen meglepetéseknek. Valaki egy elnyisszantott torkú őzikét hagyott a vadászok terepjárójának motorháztetején, a szélvédőre pedig vérrel a PSYCHO szót mázolja.

A tréfás kedvű vágónak köszönhetően a következő jelenetben máris az Öcsi szobájában vagyunk. A sziget kis pszichopata fiúcskája éppen a vért mossa le a kezeiről a fürdőszobában. Mi mást is csinálna. Vagyis ilyen gyorsan fény derülne a szarvasvandál kilétére? Közben meghallgathatunk egy beszélgetést a Vőlegény és az öccse között, amiből sok újdonság nem derül ki: az Öcsit kiskorában is mindenki utálta. Ahogy az felmerült már párszor, a szigetlakók nemigen tűrik meg az idegeneket. Pedig a Vőlegény jobban tenné, ha a kedves menyasszonyával törődne hasonló intenzitással. A Menyasszony ugyanis valahogy ismét a Hunterjenningsszel cseveg édeskettesben. Egyelőre még visszautasítja a fickó közeledését, de kezdi már megadni magát az ostromnak. Nem sokkal később a Menyasszony lélekszakadva rohan a folyosókon. Üldözésről (mert ezt várnánk, nem?) persze szó sincs, csak késésben van. Leghülyébb red hering idáig. Mire a teraszra ér, a Vőlegény már javában magyarázza az általuk kitalált játék szabályait a vendégseregnek. Nem bonyolultak egyébként: a násznép négy csapatra válik, a hovatartozásukat pedig színes egyenkendők jelzik. A csapatoknak a sziget különböző pontjait kell felkeresniük, ahol feladatok várják őket. Mellesleg, a szeparáció remek alkalom, hogy egy kellően motívált gyilkos kedve szerint gyilkolászhasson. És már azt is tudjuk, hogy mivel: a tengerészeti múzeumból eltűnt egy bizonyos bálnadaraboló, ami nem mellesleg Wakefield kedvenc fegyvere is volt.

És a gyilkos egyből akcióba is lép. Mialatt a násznép a felfedező túrán szív, az ifjú pár pedig csokit nyalogat egymásról a konyhában; a tiszteletes, aki a ceremóniát vezényelné egy békés erdei sétán csapdába lép, egy olyan kötéllel fellógatós típusba. Ez önmagában még nem lenne akkora katasztrófa, de villámgyorsan közeledő hatalmas és éles bárdszerűséget (csak nem egy bálnadaraboló?) már nyugodtan nevezhetjük annak. A tiszteletes feje fél másodperc alatt elválik a testétől. Szegény, pedig ő aztán igazán nem sok vizet zavart.

Vissza a vendégekhez, akiknél természetesen még a csoportra bontás sem ment zökkenőmentesen. Sully, a Vőlegény tanúja szemet vet Chloéra, és abszolút pofátlanságként meggyőzi az Angolt, hogy adja át neki a sárga kendőjét, amivel így egy csapásra szétválasztja a Szőkéket, plusz ő maga egy csapatba kerül Chloéval. Cal mostantól a Kékek (Abby, a kutyás lány és Richard – a pszichokislány apja) tagja, de legalább az ivós játék címén jól leihatja magát a krimóban.

Rajtuk kívül az előző részben már bemutatott Tetkós Csaj, az Öcsi lelki társa (Kelly) tartózkodik csak ott, aki valamiért élénken érdeklődik Abby után. Rögtön ki is derül, hogy ennek mi az oka: vannak közös vonásaik, például, Wakefield mindkettejük anyját felkötötte, szóval van miről beszélgetniük. Abby egészen addig a pontig jól viseli a dolgot, amíg a Tetkós csaj halálra vált arccal be nem ismeri neki, hogy látta John Wakefieldet. Ébren, fényes nappal, azt a faszit, akinek nagyon is halottnak kéne lennie. Merthogy (és ezt hallani fogjuk még egy párszor) a Seriff ölte meg. Ez már kicsit sok Abbynek is. Kelly lelép. Richard közben felveti Calnek, hogy ha ennyire ki van borulva Chloé miatt, hát menjen és keresse meg. Cal kap az ötleten és egy, az Abby által ajánlott rövidebb úton (mindig van egy) elindul visszaszerezni szíve hölgyét.

Abbynek valószínűleg látott már horrorfilmet, ezért annak fenntartásai a rövidebb utakkal kapcsolatban, és már-már Cal után indulna (mert ő ilyen rendes lány), amikor a Halászfiúval és a Halászfiú ezerwattos mosolyával találja szembe magát. A mentőakció elnapolva, Abbyn ugyanis érthető módon az elgyengülés jelei mutatkoznak, lehet, hogy mégis nő, sőt, normális? Kezdetnek bocsánatot kér tőle a korábbi taplósága miatt. A csevegésüket a Helyi Erő szakítja félbe, aki elrángatja a haverját a veszélyforrástól. Nem igazán kedveli Abbyt, főleg azért, mert annak idején nyafogós bőgőmasinát csinált a Halászfiúból. Meg egyébként sem.

Ismét az erdőben vagyunk. A Sárgák, Chloé külön kívánságára Wakefield sírját keresik egy temetőben. Ami érdekes, hogy a sírt körülvevő gyertyákból ítélve valaki rendszeresen kijárhat ide. Úgy látszik, nem csak Chloé az egyetlen rajongó. Sully úgy gondolja, hogy ez a megfelelő hely és pillanat arra, hogy lesmárolja Chloét. Hát, téved.

Abby Calt próbálja utolérni, de valahogy mindenki az erdőben nyüzsög, most éppen a Tetkós Csajba botlik. Azt tanácsolja Kellynek, hogy talán tovább kéne lépnie, amit kezdhetne azzal, hogy elköltözik a szigetről. Kelly megfogadja a tanácsot, sőt, továbblép egy gondolattal és úgy dönt, hogy Abby los angelesi lakásában szándékozik új életet kezdeni. Abby arca egy hatalmas OH CRAP, szóval Kelly csalódottan lelép, és inkább az arra ólálkodó Öcsi társaságát választja. Visszatérve a hotelbe Abby elpanaszolja a Vőlegénynek, hogy a Helyi Erő mekkora bunkó volt vele. A Vőlegény némi töprengés után elvonul a Halászfiú hajójára. Na ez érdekes lesz, iszapot nekik. Tévedtem, a fiúk között egész jó a viszony, legalábbis úgy tűnik. Vőlegény csak úgy dumcsizni jött kicsit, de ha már ott van, azért csak megemlíti, hogy probléma van a Helyi Erővel. Igazi Machiavelli módjára lebaszás helyett meghívja mindkettejüket az esti buliba. Halászfiúnak nem akaródzik igazán elmenni, de mivel a Vőlegény ismeri az „Abby is ott lesz” kulcsszavakat, a megjelenés garantált.

A Vőlegény elégedett, hogy ilyen szépen elsimította az ügyet, de csak addig, amíg hazatérve a vérben úszó hotelszobában egy, az Öcsinek címzett szarvasfejet nem talál a fürdőkádban. A Helyi Erő válasza a reggeli Psycho incidensre. Harper-sziget-PETA= 2-0. A hotelben közben tovább folyik a rendkívül unalmas Hunter szál, sok szót nem is érdemes rá vesztegetni. A Mennyasszony rajtakapja Huntert, amint az apjával tárgyal, de az apa kimagyarázza magát, ennyi. Ennél jóval érdekesebb, hogy a „rövidebb úton” bóklászó Angol a.) eltéved, b.) egyenesen egy csapdába sétál, szintén a fejjel lefelé lógatós fajtába, c.) az egyetlen, aki rátalál, a szintén eltévedt Sully, és hát róla meg tudjuk, hogy nem tartozik az igaz barátai közé. Sully nem hazudtolja meg magát, szépen zsebre teszi a térképet, és anélkül, hogy a kisujját is mozdítaná, lógva hagyja az Angolt.

Abby végül meggondolja magát a Tetkós Csajjal kapcsolatban, mert ő ilyen rendes. Személyesen közli vele az örömhírt, igen, lakhatnak együtt. Tetkós Csaj repdes a boldogságtól, ez élete legjobb napja. Barátságot kötött Abbyvel, szerzett egy lakást Los Angelesben és még Öcsivel is sikerült nemi életet élni. Apró szépséghiba, hogy a nap végén Kelly egy kötélen lóg holtan, legalábbis a Pultoscsaj ebben az állapotban talál rá. Oké, talán mégsem ez volt a legjobb.

A többieknek egyelőre fogalmuk sincs arról, hogy egy fővel nőtt a halottak száma (még az előzőkről sem tudnak), vígan mulatnak az esti bulin a tábortűz mellett. Ha már az előző áldozatokról van szó, a Vőlegény SMSt kap, méghozzá MARTY BÁCSITÓL, amiben az áll, hogy az öreg becsajozott, az esküvőig ne várják. Hmm. Ezek szerint a Gyilkos jól ismerte Marty bácsit? Közben megérkezik a Helyi Erő, akit a Vőlegény egy jól irányzott jobbegyenessel üdvözöl, ezt a szarvasért kapod, haver. Kezdenek sűrűsödni a dolgok, Chloé például rájön, hogy eltűnt a pasija, azért volt kis reakcióidő itt is. A többség elindul megkeresni Calt, a kutyás lány kivételével, mert Gigi, a kiskutya is eltűnt. És mi sem természetesebb, mint egyedül, a sötétben bóklászni utána az erdőben. Naná, hogy csapdába lép, egy gallyakkal elfedett mély gödörbe. Sokáig nem raboskodik ott, mert Valaki már várt erre a pillanatra. Először benzinnel locsolja le a kutyás lányt, aztán lángra lobbantja.

A gyufásskatulyán egyébként …EWICK… felirat áll. The Candlewick Inn, nemde? Lucyt, a kutyás lányt kiírhatjuk az élők soraiból, viszont az Angolra rátalálnak a többiek, épen és egészségesen. Akik pedig hozzám hasonlóan a cast legmagasabb IQ-jú szereplőjéért aggódnának, azokat megnyugtatom, hogy készülhetnek Gigi kutya drámai visszatérésére!