Drága Olvasóim, elérkeztünk a fináléhoz. A másfél órás finálé gigahogyvoltja következik, és ezzel elbúcsúzunk a Battlestar Galacticától. Véget ér hőseink epikus utazása, és egy időre lezárulnak a hogyvoltok is. Köszönöm, hogy olvastatok, remélem, a The Plannél vagy a Dollhouse-nál még találkozunk.

Visszatérünk a háború előtti Capricára, hogy megismerjük, mi volt az a kérés, amin Adama parancsnok összezörrent a felettesével. A Tigh házaspárral alkoholizálnak egy koedukált sztriptízbárban, és Saul arról próbálja győzködni őt, hogy fogadja el a civil irodai állást, amit felkínáltak neki. Adama beadja a derekát, és isznak a nyugdíjazásra. 

Nem is annyira az új állás, hanem az azt megelőző kellemetlenség bizonytalanította el Adamát. Neki, két battlestar parancsnokának és a flotta egyik leghűségesebb tisztjének, hazugságvizsgálaton kell átesnie. Mikor a próbára sor kerül, hamar megelégeli a méltatlan bánásmódot, és faképnél hagyja a kérdezőket, mondván, lehet, hogy az űrben szarabbul keres, de legalább nem kérdőjelezik meg azt, amit mond. Hát így úszta meg a leendő admirális a cylon holokausztot. 

Laura Roslin azzal próbálja feledtetni a gyászát, hogy belemegy egy randiba egy fiatalemberrel, akivel egy közös ismerősük hozza össze. A fickóról kiderül, hogy sármos és kedves ugyan, de sajnos egy korábbi tanítványa. Ennek ellenére Laura nem utasítja vissza, és egy közös vacsora után együtt alszanak. 

Másnap reggel Laura bűntudatosan kirakja az otthonából a fiatalembert, és később, miután kicsit kitisztította a fejét, telefonál egyet. Richard Adarnak, a Kolóniák elnökjelöltetjének a stábját értesíti, hogy elfogadja a felkérésüket, és csatlakozik a kampányhoz. Egy családi tragédia kellett ahhoz, hogy Laura Roslinból az emberiség utolsó gerinces politikusa legyen, jó helyen, jó időben.

Zak Adama felönt a garatra a menyasszonyával és a bátyjával eltöltött este végén, úgyhogy lefektetik aludni. Kara és Lee még bírják, úgyhogy folytatják az italozást. A sokadik feles után Starbuck bevallja, hogy pilótaként nem fél a haláltól, sokkal inkább attól, hogy nem fognak rá emlékezni. 

Néhány újabb ital után Kara nem tudja magát türtőztetni, és nem túl sok bátorítás árán ráveszi Leet, hogy keféljenek. Felül az asztalra, és a férfi már hozzásimul, amikor véletlenül levernek egy borospoharat, aminek a zajára Zak magához tér. A két fiatal bűntudatosan leszáll egymásról, és Lee távozik, mielőtt még kényelmetlenebb lenne a szituáció. Mi azért mindkettőjük részéről érezzük, hogy ezt a dugást több is inspirálta, mint a felesek. 

Boomer kezdő korszakára is visszaemlékezünk, amikor az első, szerencsétlenül sikerült repüléseit hajtotta végre a Galacticán. Adama és Tigh elbeszélgetnek vele, mondván, hogy már rég el kellett volna tanácsolniuk a flottától, de még egy utolsó esélyt kap. Ha a másnapi gyakorlaton bizonyít, maradhat. Boomer megköszöni a lehetőséget, és megjegyzi, hogy eggyel tartozik a parancsnoknak, és tényleg meg fogja ezt adni egyszer.

Cottle doki nem tart a veszélyes misszióra a Galacticával, de a távozása előtt még talpra állítja Roslint egy adag gyógyszerrel, amivel ultimátumot is tűz elé: legfeljebb két napja van hátra. A fedélzetet Hoshi és Romo Lampkin is elhagyja, előbbi  a rangidős tisztje lesz a flottának a Galactica pusztulása esetén, ezért Adama ünnepélytelen keretek közt előlépteti admirálissá. 

Hasonló módon nevezik ki elnökké Lampkint is, akitől Lee vesz búcsút, ahogy beszszállnak a Raptorba Hoshival. Baltarnak is mennie kéne, de az utolsó pillanatban meggondolja magát, belátva, hogy az emberiség történelmét nem lehet fedezékből írni.

A legénység felkészül az összecsapásra; Helo a pilótákat, Lee a tengerészgyalogosokat, Adama a vezérlő embereit, a cylonok pedig Samet igazítják el. Anderst a vezérlőbe szállítják, mert rákötik a hajó rendszereire, hogy kommunikálni tudjon a Kolónia számos hibridjével, és lelassíthassa őket. 

A Galactica elbúcsúzik a flottától, aztán Tigh leellenőrzi, hogy az összes részleg készen áll-e. A gyengélkedőn Roslin segít be, a katonáknál Baltar és Caprica Six. A Raptorok ezúttal a lezárt és múzeummá alakított jobboldali hangárt is igénybe veszik, bár onnan lehetetlen kirepülni. A felkészülés végén a vén csatahajó elugrik, és megjelenik a rettenetes Kolónia ölében. 

A gépfegyverek és a rakétakilövők azonnal sorozni kezdik a Galacticát, hamarosan azonban Sam közbelép, és leállítja a cylonok hibridjeit. A Raptorok kiugranak a hangár belsejéből, ezzel kirobbantva annak az oldalát, és megközelítik a Kolóniát, amíg a Viperek védik őket. A gyalogos osztagok behatolását pofonegyszerűen oldják meg: a Galactica teljes gőzzel belehajt a Kolóniába, és az így keletkezett lyukon besétálnak a katonák. 

Racetrackék szomorú sorsra jutnak, a Raptorjuk beleszalad egy kósza meteorba. A többiek sértetlenül landolnak a Kolónia tetején, és lyukat vágva a zsilipeken újabb osztagokat eresztenek be a szörny gyomrába. Odabent mindkét irányból érkező csapatok tűzharcba keverednek a Centurionokkal, és kutatni kezdik Herát.

A ramazurira rá sem hederítve az egyik Simon jelenleg is vizsgálgatja a kislányt, amíg Boomernek meg nem szólal a lelkiismerete, és ki nem tekeri a nyakát. Felkapja Herát, és szaladni kezd vele. Cavil atya és a barátai erre bedühödnek, és ellencsapásként Centurionokkal árasztják el a Galactica fedélzetét. 

A Raptorokkal érkezett csapat találja meg Boomert, aki tudja, milyen következményekkel kell számolnia. Miután elveszik tőle a gyermeket, azt üzeni az admirálisnak, hogy tartozott neki eggyel, aztán Athena beleereszt egy fél tárat. 

Starbuckék visszatérnek a Galacticára azon az útvonalon, amelyet Lee-ék tisztítottak meg előttük. A cylonok már átértek időközben, és a Herát tartó Helót meglövi az egyik Doral. A tűzpárbaj elől a kislány elszalad, és az anyukája rögtön keresni kezdi. Roslinban újra feltámadnak az operaházbeli víziók, ahogy megérzi, hogy Hera a közelben van, és ő is a nyomába ered. 

Baltar és Caprica a lőállásban várakozva újra felfedezik egymás iránti érzelmeiket, amikor megjelenik előttük a két virtuális útitársuk, hogy szóljanak: minden a terv szerint alakul, irány Herát keresni. A látomásnak megfelelően ők ketten találják meg a kislányt, és míg Athena és Roslin üldözik őket, hármasban besétálnak a vezérlő ajtaján, miként az operaház kapuján is tették.

A CIC romokban és vérben úszik, ahogyan a behatoló cylonokat leverték a katonák. A karzaton, akárcsak a víziókban, ott áll a végső öt cylon, egymás mellett, figyelve az eseményeket. Egyetlen Cavil élte túl az összecsapást, ő rögtön túszul ejti Herát. Egyszerre az összes fegyvercső rászegeződik, így nem tud kivonulni, de tárgyalni próbál. 

Baltar előadja, hogy Isten akaratának kár ellenállni, márpedig éppen most bizonyosodott be a számára, hogy egy felsőbb hatalom tényleg irányít körülöttük bizonyos dolgokat. Cavilt nem veszi le ezzel a lábáról, de Saul megoldja a patthelyzetet. Felajánlja neki meg a maradék barátjának a feltámadás technológiáját, cserébe Heráért. Az öreg cylon belemegy az alkuba, és hajószerte leállítja a támadást. 

A végső öt cylonnak Sam kocsonyafürdőjén keresztül kell megosztania az emlékeit és az ismereteit a feltámadás technológiáról, hogy aztán az áttöltődhessen a Kolónia hibridjeibe. Miközben megnyitják az adatfolyamot, fény derül Tory sötét titkára, hogy ő végzett Callyvel. Tyrol dühödten megszakítja a letöltést, és fojtogatni kezdi a nőt. 

A cylonok azt hiszik, át lettek verve, és tüzet nyitnak. Amint Tyrol kivégzi Toryt, elveszik az utolsó lehetőség is a feltámadás megszerzésére, és Cavilnek nem marad más választása, végez magával. Odakint az űrben valami isteni csoda folytán egy meteor meglöki a halott Racetrack Raptorját, és a pilótanő halott keze spontán kilövi az összes rakétáját, egyenesen a Kolóniára.

A gigászi szerkezet kibillen az érzékeny egyensúlyból, ami a fekete lyuktól tartotta távol, és zuhanni kezd a gravitációs kútba. A beléragadt Galacticának pillanatokon belül ugrania kell, így Starbuck veszi át az irányítópultot. Egy hirtelen megérzéstől vezérelve eszébe jutnak a számok, amelyekké a misztikus Dal hangjegyeit fordította, és bepötyögi őket. A hajó eltűnik, a Kolóniát pedig összemorzsolja a szingularitás.

A Galactica meginogva, közel a széteséshez érkezik meg az ismeretlen koordinátákra. Soha többé nem lesz képes ugrani, csakhogy erre nem is lesz szükség. A hangjegyek beváltották a hozzájuk fűzött reményt, a hajó ugyanis épp a Hold fölött húz el, egyenesen a mi Földünk felé. Az a bolygó, amit fél évaddal ezelőtt megismertünk, nem a mi Földünk volt, csak a cylonok nevezték el így. Közel volt mihozzánk, mert bizonyos csillagjegyek megegyeztek a mieinkkel, de nem ugyanez volt.

Tizenkét órával később megérkezik a flotta többi hajója is, amelyekért egy Raptort küldtek ki. Az első felderítőegységek Afrikát szemelik ki maguknak, és csodálatos, érintetlen zöld mezőket találnak, valamint prehisztorikus ősembereket, dárdákkal és ágyékkötőkkel, valamint zéró beszédkészséggel. Ennek ellenére Cottle doki úgy találja, alkalmasak a kolóniai emberekkel való szaporodásra. 

Adama szerint egymillió fényévre vagyunk az ő otthonuktól, mégis kifejlődött itt egy, az övékével megegyező életforma. Ennek annyira mikroszkopikusan kicsi az esélye, hogy még a legádázabb ateistát is meggyőzné, hogy valami van. Most már úgyis eldőlt, hogy maradni fognak, úgyhogy jobban is teszik az őslakosok, ha kompatibilisek lesznek velük. 

Páran máris elkezdik tervezgetni, hogy hol fognak várost építeni, és már csak egy lépésre vannak attól, hogy kijelöljék a rezervátumot az ősembereknek, amikor Lee közbeszól. Nem lesznek városok. Amit lehet, hátrahagynak, beleértve a fegyvereket, a benzinmotoros fűkaszákat, a lehúzós vécét, de mindenekelőtt a számítógépeket. Az emberek agya mindig leelőzte a szívüket, és ez okozta folyamatosan a vesztüket, akármelyik planétát nézzük a Capricától a Kobolon át az eredeti Földig. Ennek az ellenkezőjére kell megtanítani az őslakókat.

Szerencsére az embereknek tele van már a kollektív töke a fémfalakkal, amelyek négy éve tartják őket távol a vákuumtól, meg a folyamatos ugrabugrálással és háborúsdival, úgyhogy nem kell őket sokáig győzködni, hogy mondjanak le a technikai komfortcikkekről. A többség perverz módon élvezhette az új-capricai vadkempingezést, mert most ugyanott folytatják, csak még egy picit visszább vesznek. 

A Centurionok nem maradhatnak itt, így ők magukkal viszik a bázishajót, és új életet kezdenek. Adamáék elosztják a telepesek közt a földrészeket és a nélközhetetlen készleteket, a kacatokat pedig a hajókon hagyják. Az utolsó leszállóegységek elhagyják a Galacticát, majd Sam Anders, aki képtelen már a hajó nélkül élni, maga vezényli a flottát a Napunkba. 

A bolygónk felszínén Tyrol elbúcsúzik a többiektől, hogy remeteéletet éljen a Skót-felföldön. Tigh és Ellen végre háborítatlanul, békességben élhetnek együtt. Adama és Roslin a csodás tájban és az állatokban gyönyörködnek, ennek a bolygónak a gazdagsága felér a tizenkét kolóniáéval együttvéve. Ez az az álom, amit oly hosszú ideje kergettek, ez a Föld.

Laura, akinek már a légzés is nehezére esik, szeretné közelebbről is megnézni az állatokat. Bill az ölébe veszi, és elsétál vele az egyik Raptorig, ahol elbúcsúzik a fiától és Starbucktól. Nincs sok ideje, sietve felszáll a géppel, és elhúz a szavannák felé. Lee és Kara kettesben maradnak, és a nő elárulja, hogy úgy érzi, az ő ideje itt lejárt. Befejezte a küldetését, amiért visszajött a halálból. 

A férfi épp belekezdene, hogy ő felfedezőutakkal és hegymászással képzeli el élete hátralevő részét, ám ahogy egy pillanatra leveszi a tekintetét Starbuckról, az eltűnik, mintha ott sem lett volna. Lee sokáig dermedten áll, aztán halkan elsuttogja a búcsúját: nem kell tartania attól, hogy elfeledik, ő mindig emlékezni fog Karára.

Nem messze tőlük Helo, aki kliséromboló módon túlélte a lövést, sétál Sharonnal és Herával, miközben Baltar és Six figyeli őket egy dombtetőről. Azon jár az eszük, hogy miért volt fontos a kislány megmentése, és a kérdésükre a két képzeletbeli alteregójuk válaszol. A lány élni fog, és ez a lényeg, ezzel sikerült beteljesíteniük Isten akaratát. Mostantól fogva az életük kevésbé lesz mozgalmas. A férfi és a nő egy párként elindulnak egy pont felé az erdő szélén, amelyről Gaius megjegyzi, hogy szerinte megfelel a földművelésre. Six kérdő tekintetére annyit mond, ért a gazdálkodáshoz, és csaknem elsírja magát. A tékozló fiú hazatért. 

A Raptorban ülve Laura csöndesen gyönyörködik a tájban, aztán lassan lehanyatlik a keze, és a gyönge légzése is abbamarad. Amikor Bill észreveszi, a könnyeivel küszködve a tenyerébe veszi a nő kezét, csókot nyom rá, majd az ujjára húzza a saját jegygyűrűjét. Keserű arccal leteszi a gépet egy szirtre, ahonnan csodás kilátás nyílik kelet felé. Ez a magaslat lesz az asszony végső nyughelye. Ez ad otthon majd annak a kunyhónak, amelyről Új-Caprica óta álmodott, és amelyet Adama már soha nem oszthat meg vele. 

Százötvenezer évvel később. A virtuális Baltar és a virtuális Six a mai New York utcáit róva megállnak Ronald D. Moore mögött, hogy beleolvassanak a kezében tartott National Geographicba. A magazin hasábjain az áll, régészek fölfedezték a hipotetikus Mitokondriális Évát, azaz azt a nőstény embert, aki a legközelebbi közös őse a fajunk petesejten keresztül öröklődő génállományának. A két isteni küldött, avagy angyal tudja egyedül, hogy a Mitokondriális Éva valódi neve Hera volt. 

Kommercializmus, dekadencia, ámokfutásba kezdő technológia -- nemcsak korunk jellemzői ezek, igazak voltak a Capricára, a Kobolra és az eredeti Földre. A ciklus, amelybe az első emberek belehajszolták magukat, újrakezdődhet, azzal a különbséggel, hogy a mi elődeink százötvenezer évvel elodázták a katasztrófát, amikor a Napba küldték a technikai ismereteiket. Hogy megismétlődik-e minden a cylonokkal, még nem bizonyos; Isten, még ha nem is szereti, ha így hívják, ránk bízta ezt a döntést. 

Függöny.