Helyi vagány csávó buliba készül, közben a híreket hallgatja. A tudósító épp egy szörnyű gyilkosságról számol be, melyet feltehetően vadászkéssel követtek el. Mit ad Isten, HVCS induláskor pont egy nagy bicskát rak zsebre a tárca és a koton mellé. Jön a telefon a távol lévő barátnőtől, nem bízik az ő egy szem gumicukorkájában, és milyen jól teszi. HVCS beígér neki egy vacsorát másnapra, miután a nő hazatért, aztán gyorsan bontja a vonalat, mondván pici, tokás, pápaszemes kínaiakkal lesz munkamegbeszélése. Megbeszélés, egy túrót, HVCS egy diszkóba megy, ahol szinte minden nőnek lófoga van, és aminek pentagramma alakú a logója; ez már most ígéretes. HVCS gyorsan felszed egy bulát, akinek olyan ijesztően kék a szeme, amilyet utoljára Rebecca Gayheartnak láttam, és felviszi a lakásába megdönteni. Nagyban folyik a nyelvbirkózás, mikor egy váratlan fordulattal a nőci hirtelen gondol egyet, kitöri HVCS nyakát, és mondhatni tőből kitépi a gerincét. Cuki.

Oliviáéknál parti van, már ha annak lehet nevezni, mikor egy olyan pár jön vendégségbe, akik kábé olyan viszonyban vannak egymással, mint én a postással. Nap mint nap látják egymást, beszélgetnek, azt’ ennyi. És ha ez még nem volna elég, Oliviát is rá akarják beszélni, hogy jelentkezzen a „két magányos, egy pár” nevű társkeresési izére. Kivételesen viszonylag jókor érkezik az új ügy, mert habár Livvie nem tud ott lenni, hogy támogassa húgát a frissiben érkezett válási papírok kinyitásakor, de legalább Mr. és Mrs. Szingli cseverészését nem kell hallgatnia. A helyszínen Peternek feltűnik Olivia hallgatagsága, de a nő nem mond neki semmit, inkább Waltert hallgatja, aki igazán elemében van, hiszen medve-harapásnyomokat talált HVCS kitépett gerincén. Frankó, már megint valami szörny?

Ugyanezek a gondolatok forognak Broyles agyában is, de Livvie szerint emiatt nem kell aggódniuk, Walter azt mondta csak a szemfoga kutyáé vagy medvéé, egyébként ember a gyilkos, ellenben, ha már ott van, elkéri a főnök válóperes ügyvédjének a számát. Walter a Harvardon érdekes dolgot talál, konkrétan azt, hogy az áldozat gerincéből minden gerincfolyadék hiányzik, valamint a gyilkos a szifilisz egy olyan fajtájában szenved, ami már jó ideje kihalt. Ez úgy lehetséges, hogy a járványügy kiadta a törzset egy gyógyszervállalatnak, ami egyébként teljesen általános dolog, csakhogy a Lubov vállalat nem csak a szifiliszt, hanem számtalan más vírust és baktériumot is kért, többek között olyat is, amiből frankó biológiai fegyvert lehet készíteni. Feltehetően ez már meg is történt, hiszen a nemrégiben látott segglyuk összenövesztő Neo-kór egyik alapvető összetevője is az a bizonyos RUD-390-es. Mivel azonban azt a ZFT számlájára írták, felmerül a gyanú, hogy Lubovék maga a ZFT. Irány Dr. Nicholas Boone, a Lubov vállalat alapítójának háza, ahol Oliviáék éppen munka közben találják a tolószékes dokit, egy kutyát boncol. Az épületben még van pár ketrec, benne feltűnően kék szemű kutyákkal.

A kihallgatáson aztán Boone kitálal, pontosabban csak megszellőzteti, hogy igen, ZFT, vírusok, gyilkosságok, még többet is tud, mint az FBI, de először nekik kell segíteniük rajta, mivel náluk van a felesége. Csak akkor mondja el, amit Oliviáék hallani akarnak, ha kiszabadítják, még egy címet is ad nekik, hogy még azzal se kelljen foglalkozniuk. A cím egy étterem a Chinatownban, így Broylesék jogosan feltételezik, hogy valószínűleg nem csak túl sok a neonreklám a ház falán, bár azt nem tudom, miből gondolják, hogy a doki feleségét pont a ZFT főhadiszállásán tartják fogva. Mindegy, megvan a razzia, közben Livvie-nek még a családi bajokat is van ideje kezelgetni, ám Boone-né asszonyság nincs az étteremben, habár rejtett labort tényleg találnak. Broyles bemegy megkérdezni a dokit, hogy most akkor mégis mi a fene van, mire Boone közli, hogy tudja, hogy nincs ott a felesége, mivel ő gyilkolja az embereket. A ZFT azzal büntette meg, amiért ki akart szállni, hogy megfertőzte az asszonyt egy szerrel, amit Oliviának el kell hoznia az étteremből, mert kell az ellenszer előállításához. Közben Bishopék Boone lakásán vannak, és míg Walter csillogó szemekkel vizsgálgatja a felvágott gerincű kutyát, Peter a Boone család házi videóját nézegeti egy parkban eltöltött délutánról.

A kék szemű szörnyeteg ismét lecsap, újabb áldozatot szemel ki a klub előtt, beszállnak a kocsiba, indul az etyepetye, aztán Mrs. Boone nagyot harap és gerincet tép. Flawless victory. Csak volt értelme a házi videónak, Peternek feltűnt ugyanis belőle, hogy három hónapja a doki még nem volt tolószékhez kötve. Boone elmeséli, hogy a baktérium megakadályozza a beteg gerincfolyadékának újratöltését, így azt kívülről kell pótolnia. Kezdetben a saját gerincfolyadékát csapolta, ám az elfogyott, az asszonynak meg többre volt szüksége. Olivia rákérdez A Kérdésre, amely már mindnyájunkban felmerült már legalább egyszer a sorozat nézése közben: miért? Miért kell a ZFT-nek egy olyan baktérium, ami folyadéktalanítja a gerincet? Boone válasza egyszerű, mint a faszeg: ugyanazért, amiért a Neo-kór és a többi, hogy minél nagyobb feltűnést keltsenek, és a tudósok felfigyeljenek rájuk. Indul a nagy „készítsünk ellenszert” akció, melynek keretében összeeresztik Boone-t és Waltert, aztán nézik, mire jutnak. Először is arra, hogy mivel a szuperszifilisz volt a betegség kiindulási alapja, az ellenszert szuperpenicillinből állítják elő, a többi már megy, mint a karikacsapás. Közben előkerül HVCS kocsija, amit még a gyilkosság idején lopott el Mrs. Boone, csakhogy teljesen ki van belezve, és a GPS is eltűnt, amivel pedig lenyomozhatták volna, merre járt HVCS, mikor összeszűrte a levet a medvefogú asszonnyal. Még szerencse, hogy Peter tele van sötétebbnél sötétebb múlttal és jelennel rendelkező ismerősökkel, köztük jó pár autószerelővel is. Csakhamar meglesz a műhely, ahol szétszedték a járgányt, még jó, hogy egy kis ráhatás miatt a szerelő hajlandó elárulni, honnan fújták meg, ha már a GPS-t törölték.

A laborban Walter és Boone kölcsönösen egymás seggét nyalják, nem tudják eldönteni, kit ért nagyobb megtiszteltetés a másik megismerésével. Elmerengenek még egy kicsit, hogy létezik-e a lélek vagy sem, aztán mennek vissza dolgozni, hiszen már sikerült megfertőzniük egy patkányt a kórral. Olivia és Peter kiszállnak a helyszínre, ahonnan meglovasították a kocsit, és újabb áldozatra bukkannak. Beviszik a laborba, ahol Walterék épp a kifejlesztett ellenszert tesztelik – nem sok sikerrel, a patkány meghal. Viszont az új holttest bűzlik, mint valami szeszgyár, ami beindítja Astrid agytekervényeit, és UV-fénynél megtalálja az áldozatok kezére nyomott pentagramma-pecsétet, és azonnal vágja, hogy melyik klubból származik. Ki is vonul a páratlan páros egy hőkamerával, és a tömeget pásztázzák, mivel a kór megemeli a testhőmérsékletet. Közben Boone rájön, mi volt a bibi a patkánnyal, az ellenszernek is szükség van gerincfolyadékra, mint katalizátor, és valamiért csak az ő folyadékja a jó. Astridnak nem tetszik túlzottan az ötlet, hiszen ha túl sokat csapolnak le, a doki agyvérzést is kaphat, de Walter már kapja is elő a szikét. Boone szerint nem lesz baj, mindig vigyázott, mennyi gerincfolyadék maradjon, de egyértelműen látszik rajta, hogy hazudik. Ahogy megvan a lumbálás, Boone előbb még titokban felvesz egy üzenetet a kamerával, amivel a kísérletet rögzítik, aztán beagyvérez.

Oliviáéknak sikerül elkapniuk Mrs. Boone, aki ugyan csinál egy kis zűrt a kocsiban, de egyébként eszméletlenül tölti a Harvardig vezető utat. A laborban beadják neki az ellenszert, az jól működik, a nő szeme kékről zöldre vált, közben a férje addig még kibírja, míg Walter közli az örömhírt, aztán elhalálozik. Szerencsére megvan a videofelvétel, amin Boone azt mondja, hogy habár sosem találkozott a ZFT egyetlen nagykutyájával sem, ismert pár nevet, amitől Olivia el fogja dobni a haját. És tényleg, Boone szerint a ZFT-t nem más pénzeli, mint William Bell.