Apa kezdődik, mondhatná Syd, de nem teszi, hanem beszámol nekünk az első rész tartalmáról. Átlagos kis titkos ügynök volt ő, akit beszervezett az ördögi SD6, amit Syd a CIA-nek hitt, persze ez az apróság csak akkor lett világos, amikor elmondta a vőlegényének, hogy rosszemberek torkát vagdossa a bolygó körül repkedve. Ezért a kis monológért Sloane, a genya főnök megölette a srácot, Syd meg besétált a CIA-hoz, hogy most már tényleg nekik szeretne dolgozni. Na erre nem kiderül, hogy az apja sem repülőgépügynök, hanem minimum a Sátán követe és ráadásul ő is kettősügynök, vagy mégsem? A fene tudja, de hogy Bristowék szürkének eddig sem mondható családi élete színesedik majd egy sort, az szinte biztos.

Párizsban vagyunk, fekete parókás Syd rohan egy fehér folyosón, mint Ben Johnson a sikeres doppingteszt előtt, kergeti a szekuritiosztag, akik lőnek is, majd Syd bemenekül egy liftbe. TERMÉSZETESEN van nála egy olyan kézikészülék, amivel a lift tetejére kimászva fel tud csimpaszkodni a tartóoszlopra, az üldözők meg csak néznek, hogy hová lett a jócsaj. Megvan, éppen egy másik őrt altat el egy dupla leszúrt csaknorrisszal. A megszerzett cucc egy Leonard Dreifuss nevű szemétnek lett, ő az SD6 bankára, meséli Syd Vaughnnak. És jó beszerző is a faszi, ha vállról indíthatós cucc kell, csak őt hívd. Bár, ha igazán jó fegyverekre van szükséged, akkor Ineni Hassan a te embered. Igaz, hogy Hassan kicsit ideges típus, éppen a fiáról elnevezett remek géppisztolyát mutatta be, amikor összebalhézott egy másik kaftánossal, le is puffantotta némi arab kaffogás után, mint a veszett kutyát. Syd szerint Hassan nem a legjobb haver. Nem is értem, miért.

Vaughn próbálna szóhoz jutni, mindez szép, Sydney, de én mondom meg, mit kell tenned. Itt van hat újrapapír zacskó, hat kuka címe, ide dobálod be a tennivalóidat. Ha meló van, a Joey Pizzériát fogják keresni nálad, te közlöd, hogy bocs, téves (pedig nem is a Matáv a szolgáltatód). Holnap meg mész melózni rendesen Sloane bácsihoz. Lófaszt, mondja Syd, bár helyes kölyök vagy, de még fiatal, ezt én nem csinálom, mert itt én mondom meg, mi lesz. Az lesz, hogy mindenkinek kitépem a szívét, és a kezébe adom. Főleg Arvin Sloane-nak. Neki kétszer is. Két hónap, abbahagyom a kémkedést, és Romanat fogok olvasni a bosnyák tengerparton. Vaughn csak néz, annyit kér, hogy Syd rajzolja le, mit tud az SD6-ról. Syd vitatkozik, majd rajzol egy kicsit dühösen. A4-es, nagy betűkkel. Közli, hogy szerinte Vaughn problémája az, hogy ő nő, meg nem tetszik neki a rámenőssége sem. Vaughn gondolata az, hogy a nőiességeddel semmi bajom, megdugnálak én bármikor, de végül előkapar egy A0-st, 4-es betűmérettel. És ez nem a teljes SD6. Ezt az Activity partit buktad, Syd. Neked a szörnyertét kellett volna lerajzolnod, de csak a tét rajzoltad le. Ennyit a két hónapról. Hosszú meló lesz ez. Syd azért békülésül kap egy mosolygós véradós sebtapaszt, mert ez volt a találkozó álcája. Főcím.

Syd költözik, dobozok mindenhol, Francievel fognak összeállni. Érkezik Charlie, Francie vőlegénye, jó hírrel, egy belvárosi ügyvédi irodában lopja majd a napot. Befut Will is, egy olyan nőről írt cikket, aki újságot eszik, de a főnöke szerint túl sarkos Will véleménye a dolgokról. Syd elhúz ruhákat pakolni, jön Will, és elkezdi faggatni Sydet. Nem tudom, mire kellett a húgom útlevele, meg Danny is olyan fura körülmények között murdált meg, én ezt nem akarom ennyiben hagyni, nekem ez a melóm, segítek. Syd mondja, ne segíts, hagyjál te engemet békében, add ide azt a rózsaszín csipketangát, hidd el, amit mondtam, és kész, ez az igazság, se nem több, se nem kevesebb, le akarom zárni a múltam, gyilkos ez a bankos meló, megint bepittyen a személyi hívó, mennem kell.

Az SD6-nál már Marshall támad. Tudja, Miss Bristow, nem vagyok az a bőbeszédű társasági típus, csak magammal szoktam beszélgetni, kicsit sokat, de sajnálom, ami történt Dannyvel. Syd csak annyit tud kinyögni, hogy OK. Eligazítás van, egy Navor nevű fószer meg akarja venni a GRU-tól (ruszki kémelhárítás) ellopott pár régi papírt, az okát nem tudjuk. Marshall mai cucca: instant altatózselé, egy érintés, és hopp, alszik is az áldozat. Marshall magán tesztelte, be is kúrta a fejét az asztal szélébe, mert azonmód elájult. Dixon meglátása szerint felesleges a melójuk, mert a genyaemberek mindig csak visszatérnek, mint ez a Lavór is. Syd csak mekeg, de jön Arvin, mutatok neked valamit, örülök, hogy itt vagy. Gyere csak ide be. Na ki van ott? Persze, hogy Jack, ketten maradnak. Syd kérdez gyorsan: apa, te tudtad, hogy Dannyt meg fogják ölni? Igen, hangzik a válasz. Pofon csattan, soha ne merjél többet hozzám szólni, te szemét vőlegénygyilkos-segítő!

Vaughnnak megy az üzenet a Lavór akcióról, Moszkvába kell mennünk, Dixon majd Lavórnak adja ki magát, nekem meg be kell törnöm a hotelbe, és el kell lopnom a zsét, amit a papírokért akar adni. Mit tegyek? Újrapapíros kérdés megy a kukába, érzelgős pakolás közben csöng a telefon, Joey Pizzériáját keresik. A találka Vaughnnal egy benzinkútnál van, ezt mondjuk nem tudom, mikor és hol beszélték meg. Lavór veszélyes ipse, Líbiából akart atombombát csempészni. Syd CIA-s küldetése: végrehajtani az SD6 küldetést, a papírokat leadja a reptéren, lemásolják, majd visszaadják neki. Egyszerű, mint az ágybaszarás. Snitt. Will nem akar lepattanni a Danny ügyről, még a dekoratív asszisztens próbálkozása sem hatja meg. Pedig lehet, hogy nem kellene ebben az ügyben nyomozgatni...

Moszkva, akció. Syd francia szobalánynak, Dixon szudáni kaftánosnak, azaz Lavórnak öltözve támad egy szállodában. Syd egyből bejut a szobába, elaltatja az őrt Marshall gyűrűjével, majd elkezdi keresni a pénzt, amit megtalál, de nem tudja kinyitni a táskát. Dixon eközben a bárban bájolog két jóképű orosszal, akik szerint Szudán szar hely, ez a tuti, mert ez az övék, egyébként meg hol a pénz? Hát a pénz az nincs meg, mert a táskát kinyitva csak hamis pénz közé dugott üres papírok kerülnek elő, ráadásul egy őr is benyit, akinek a legyakása közben a komplett szoba amortizálódik, no meg az igazi Lavór is mély álomba merül, mert kijön a fürdőből. Syd szerint nem kell pánikolni.

Syd átvedlik kék latexruhás szőkeribanccá, és a bárba megy. Dixon még mindig az oroszokkal jópofizik. A dokumentumok nem papíron vannak, hanem CD-n, ezért azokat ki kell cserélni, Sydnél pont akad két CD, ezért majd cserélnek, mindezt jelnyelven ledumálják. Mert ez csak így megy. A lecserélés egy pohár ginfizz oroszokra öntésével veszi kezdetét, és az oroszok laposra verésével ér véget, mert rájönnek, hogy Dixon nem Lavór, pénze sincs, és át lettek baszva. Már késő, repülünk haza. A reptéren a csere sikerül, Vaughn először takkerként, majd saját magaként jelenik meg. Weiss ügynök pedig emlékezteti Vaughnt, hogy a menyasszonyát Alice-nek hívják. Szerintem már nem sokáig, szól az én figyelmeztetésem.

Syd hazarohan, felhúzza a jegygyűrűt, és beül szomorkodni a fürdőkádba. A mazochista klub ipari tanuló Bristow ügynökhöz képest. Azért csak elmegy vacsorázni a haverokkal, visz bort Charlie-nak, az előléptetés ürügyén, röhögcsél egy sort, de Will félrevonja. Már három éve ismerjük egymást, jól ismerjük egymást, így be merem vallani, hogy nyomoztam, tudod ilyen kíváncsi természet vagyok, mondd csak, tudtad, hogy Dannynek jegye volt Szingapúrba arra az estére, amikor megölték? Tudtam Will, mondja Syd, el is kezd bőgni, tudtam, mert mentem volna én is utána, ő egy konferenciára ment volna, egy hetet Balin töltöttünk volna, egész nap csak dugtunk volna a homokban, amíg te itthon azon merengtél volna, hogy miért nem veled dugok a homokban, ezért szépen kérlek, hagyd a fenébe ezt az egészet most már, jó? Will megint azt mondja, hogy jó.

Már az SD6-ban vagyunk, Sloane beszámolója szerint volt egy Doomsday Six nevű program, hat atombombát akartak Amerikára dobálni az oroszok, el is helyezték őket, de végül leszerelték őket a hidegháború végén. Syd kérdezi, ennyi volt a CD-ken, ezért kurválkodtam, meg ágyaztam fél napig, amit már tudtunk? Nem kicsim, mondja Sloane, van egy hetedik atombomba is, egy Ivanov nevű faszi a kulcs. Mész hozzá vendégségbe Virginiába, most azonnal. Vaughn eközben a főnökével ordít, aki küldené a CTU-t (ja bocs, ez nem a 24) a helyszínre, de ezzel Vaughn szerint Sydet veszélybe sodorják. Sydnek öt órája van. Weiss Vastökűnek kereszteli el Vaughnt, hogy így nekiugrott a főnök torkának.

Ivanovval csak annyi baj van, hogy halott, van neki sírja, Syd ezt egy kis temetői bóklászás után leli meg, de más a fű színe Ivanov sírján. No, essünk is neki, ássunk egy kicsit, kell a testmozgás. A sírban laza meglepetés fogadja kis barátnőnket, nem Ivanov oszló holtteste, hanem egy atombomba található ott, ami azonnal aktiválódik, két perc van a leszerelésre. Syd reflexből az SD6-ot/Marshallt hívja, aki először a kék-fehér vezetéket akarja elvágatni, majd a kéket, a bomba megmarad, Syd is, de a bomba Kairóba, azaz Hassan kezébe kerül, ezért Vaughn ordít, mint a sakál, és felelőtlennek nevezi Sydet. És by the way ez mindkettőjüknek szar ügy. Vaughnnak olyannyira, hogy le is akarják állítani Sydről.

Syd vissza akarja szerezni a bombát, Vaughn szerint ez veszélyes, mert Sloane rájöhet mindenre, de Syd szerint csak az a kulcs, hogy őt ne lássa meg senki. Syd Jacket is bevonja, elterelésileg. Kiderül, hogy Jack vette a jegyet Szingapúrba (ennyit a konferenciáról), csak már későn ért Dannyhez. Syd csak pislog, és bocsánatot kér a pofonért. Jack gyorsan be is hazudja Arvinnak, hogy Sydney északra ment, pedig délre. Arvin szerint Jack olyan... fura. Syd eközben Kairóban kaftánkodik, burkában gyakja az őröket. Szétkapja az atombombát, mint majom a zsebórát, kezében a mag, ezt büszkén újságolja a robot üzemmódú Vaughnnak, de nicsak, egy fegyver csöve balról, Hassan fogja a markolatot. Na ebből hogyan mászol ki, Seherezádé? Majd a következő részben megtudjuk.