Magányos férfi ül egy üres bárban a pultnál „ne zavarj, iszom” pózban. A kiírásból megtudjuk, hogy Nathan Fordnak hívják, és volt biztosítási nyomozó. Mielőtt azonban igazán elmélyülhetne a pohár tartalmának megismerésében egy pasas ül le mellé. Lelkes szóáradatba kezd Nathan valamikori nyomozói munkája legjobb eredményiről, melyek során rengeteg pénzt takarított meg a biztosítótársaságnak, ahol dolgozott. Fordot viszont teljesen hidegen hagyja a dolog, egészen addig, amíg újdonsült „rajongója” szóba nem hozza, hogy bezzeg, mikor Nathan családjának kellett volna a segítség, akkor a főnökei piszokmód cserbenhagyták. Ezzel valószínűleg fájó pontra tapinthatott, mert emberünk első szava hozzá a súlyos testi sértés ígéretét hordozza magában, ha nem hagyja békén.

Erre a fickó végre abbahagyja a locsogást, és kiböki: munkát akar ajánlani neki. Victor Dubenich-nek hívják, és valaki ellopta a repülőgép terveit, és azt szeretné, ha Nathan visszaszerezné. Tudja is, hogy ki volt az, sokat fizetne a munkáért. Ráadásul hab a tortán, hogy a szóban forgó személyt Nate volt munkaadói biztosítják, így lehetősége lenne borsot törni az orruk alá. A felbérelt tolvajok irányítása és figyelése lenne a feladata. „Mennyire szeretné kicsinálni a biztosítótársaságot, amelyik hagyta meghalni a fiát?” - kérdezi Dubenich. A válasz egyértelmű, az akció elindul.

Nate és a „kiválasztottak” épp betörni készülnek Dubenich riválisának, Piersonnak az irodaházába, ahol az ellopott anyagot tartják. Néhány flashback segítségével megismerhetjük a csapat tagjait, képességeiket. Alec Hardison a számítógépes bűnöző. A múltban még Mick Jeggernek is kiadta magát, az adatai megszerzésével, és vidáman tivornyázott a megszerzett pénzből. Ő a számítógépes kütyük királya, és a humora sem utolsó. Eliot Spencer Verő(erő)fiú, aki két korty kávé között fél kézzel (egyik kézzel ugyebár a kávésbögrét is fogni kell) harcképtelenné tud tenni egy szobányi felfegyverzett, rosszarcú szerb bűnözőt, úgy, hogy közben a szeme se rebben. (Lehet, hogy járt valami OKJ-s Chuck Norris tanfolyamra, ki tudja…) Egyszóval úgy tűnik nem éri meg vele packázni.

Valamint itt van még Parker, akit Nate szerint nem kicsit kattant. Valamikor zsenge kamaszkorában megunta részeges és agresszív apját/nevelőjét, és levegőbe röpítette a házat, aztán ártatlan mosollyal az arcán, kedvenc plüss nyuszijával karöltve elégedetten elmasírozott.

A csapat közben felülről bejut az épületbe: Nathan kívülről irányít, Parker kezeli a lifteket, ajtókat, megbütykölve pár kábelt. Hardison és Eliot pedig a terem felé veszi az irányt, ahol az ellopott terveket tartják. Az tervbe azonban becsúszik egy apróbb gikszer. Az őrök hamarabb mennek ellenőrző körútra, mint ahogy szoktak, így Hardison és Eliot lebukás közeli állapotba kerül. Míg Hardison az terem ajtajának kódjával ügyködik, addig Eliot bevárja az őröket, akik ugyan négyen vannak, de mi ez a pinduri túlerő olyan embernek, aki rosszarcú szerb bűnözőket eszik reggelire…(Semmi.) Őrök elintézve, terem ajtó nyitva, adatok megszerezve, gép vírussal megfertőzve, küldetés teljesítve! Most már csak ki kell jutni. Ami, mint kiderül, ismét problémákba ütközik, mert újra bekapcsolták a tetőriasztót, így arra nem tudnak menni, amerről jöttek. Kisebb (nagyobb) pánik fut át az arcokon, majd Eliot kijelenti, innentől mindenki magáért felelős, és indulna, mire Hardison emlékezteti, hogy nála van a zsákmány. Mielőtt még jobban kitörne a veszekedés, Nathan bejelenti, hogy van egy terve, de ahhoz még egy kicsit össze kell fogniuk. Így hát a két srác Nate utasítására beszáll egy liftbe, és a földszint felé tartanak, közben átöltöznek öltönybe.(Amit egyébként a magukkal cipelt táskájukból szednek elő.) Az egyik alsó szinten Parker is csatlakozik hozzájuk. Mire leérnek a liftből egy mankóval járó nő lép ki, akit kétöltönyös férfi támogat. Az őrök persze meg vannak zavarodva a látványtól, ezt kihasználva gyorsan olajra lépnek.

A terveket átküldik a megbízónak, majd a csapat szétszéled a négy égtáj felé. Mindenki szeretne visszatérni a saját kis egyéni bizniszéhez. Másnap Nate telefoncsörgésre ébred. Tajtékozva hívja a megbízó, hogy nem kapta meg a terveket, és egy centet se fizet. Megbeszélnek egy találkát a fickóval egy raktárban, a város szélén. Mikor Nathan odaér, meglepődve látja, hogy kis csapatuk minden tagja jelen van, és épp veszekednek, hogy ki a hunyó az átverésben. Nem kell sok idő, míg leesik nekik, hogy csapdába csalták őket. Rögtön rohannak ki az épületből, épp csak pár másodperccel a robbanás előtt érnek ki.

Egy kórházban ébrednek, az ágyhoz bilincselve. Elindul az ötletelgetés: össze kell fogniuk (igen, megint), hogy ki tudjanak jutni. Nate fejében összeáll a terv. Szereznek telefont (Parker két szempilla rebegtetés közben lenyúlja az orvosét, Hardison meg az őrét, bár ő nem rebegtet), Eliot és Nate telefonon felhívja a rendőröket, hogy az egyik elfogott ember FBI ügynök (ez lesz Hardison). Ő pedig szépen bepakolja a többieket egy rendőrautóba, és mielőtt épp lebuknának, gyorsan eltűnnek. (Eliotnak nem is tetszik a bánásmód, ami nem csoda, hiszen a hatás kedvéért Hardison „véletlenül” lefejelteti vele az autótetőt – ha tudná a Chuck Norris dolgot, lehet, hogy kétszer is meggondolta volna ezt a poént.)

Újragondolva az ügyet, rájönnek, hogy a terveket nem vissza-, hanem ellopták Dubanich-nek. Mindenki menekülni akar, de Nate meggyőzi őket, hogy vágjanak vissza a fickónak, aki jól átverte őket. Hardison megjegyzi, hogy ő csak egy rakás pornóújságot akart küldeni a pasas irodájába, de ebben a tervben is benne van. Eliot, miután kidühöngte magát („úgy szétverem, hogy aki hasonlít rá az is vérezni fog”), szintén igent mond, ha így bosszút tud állni azért, mert majdnem felrobbantották. Parkert a merénylet hidegen hagyja, ő csak azt veszi személyes sértésnek, hogy nem fizették ki. Mire Eliot meg is jegyzi, hogy valami nem stimmel nála. A visszavágáshoz azonban szükségük van egy új arcra, akit volt megbízójuk nem ismer.

Ő lesz Sophie, aki színésznői ambíciókat kerget. (Kevés sikerrel, mint ahogy azt az első pillanatban megállapíthatjuk.) A nő épp egy darabban szerepel. A nézőtéren Eliot meg is jegyzi, ő a legborzalmasabb színésznő, akit valaha is látott. A többiek is hasonlóan vélekedhetnek: a tekintetükből olyan borzalom olvasható ki, mint ha 24 órányi Győzike show-t kellett volna végignézniük, nem pedig egy színházi előadást.

Nate szerint nincs a színészi képességeivel semmi baj, egyszerűen csak nem ez az ő színpada. Egy újabb flashbackből megtudhatjuk, hogy Sophie vérbeli nemzetközi szélhámos, és hosszú macska-egér játék van mögöttük Nate-tel, egyszer még egymásra is lőttek. A levegő pedig csak úgy vibrál közöttük, hogy az elektromos kisülésekből egy kisebb háztartási eszközt lehetne működtetni. Nate kedvéért Sophie habozás nélkül igent mond a munkára. A terv elkészül, a visszavágás elkezdődik: Sophie megjelenik Dubenich irodájában, mint Anna Gunstott, az Afrikai Kereskedelmi és Szállítmányozási Kezdeményezés megbízottja. (Hardison ámulattal hallgatja Sophie „előadását”, mint ha nem is ugyan az a csapnivaló színésznő lenne, mint tegnap este. Nate szerint azért, mert a csalás Sophie igazi színpada.) „Anna” zsíros üzletet ígér, ha az új repülőgépmodellre a nigériai kormány a gyártással együtt rátehetné a kezét.

Végül sikerül felkelteni Dubenich figyelmét, és megígéri, hogy másnap felkeresi a nigériaiakat az irodájukban. Mialatt Sophie és a férfi beszélgetnek az utcán, addig a csapat felszerel egy lehallgatót Dubenich irodájába, és a gépéről is megszerzi az adatokat. Természetesem a nigériaiak irodája nem létezik, egy irodaház üres egyik emeletét foglalják el, hamis cégtáblával. Másnap a férfi meg is jelenik, ahol a tárgyalóban egy csapat nigériai várja. A tárgyalást Sophie vezeti le. Kenőpénzes borítékok cserélnek gazdát, a szerződéskötést másnapra teszik, rögtön Dubenich cégének részvényesi gyűlése után (ahol bemutatják az új repülőgép modellt). A találkozó után azonban Dubenich megtalálja a lehallgatót, és a fejében rögtön összeáll a kép: át akarják verni. Eléggé bepöccen, és elhatározza, majd ő megmutatja ezeknek a tolvajoknak, hogy ki is az atyaúristen… Miközben a részvényesek gyűlés utáni fogadása tart, addig az érintettek egyik irodában összegyűlnek a nigériai szerződés aláírására. Ott van az egész nigériai küldöttség és Sophie is. Dubenich szívélyes mosollyal indít, majd diadalmasan közli, ennyi volt, mindent tud, és megnyom egy gombot a telefonon. A jelre beözönlik a terembe egy csomó FBI ügynök, de Dubenich legnagyobb meglepetésére őt fogják közre, és megvádolják nigériai kormánytagok megvesztegetésével.

Ő persze dühösen tiltakozik, hogy ezek nem is igazi „nigériaiak”, mire említettek felvilágosítják, hogy de bizony azok, és „Anna” kereste fel őket Dubenich utasítására. (Tehát, bár az iroda nem volt igazi, a nigériaiak nagyon is azok voltak.) Persze addigra a nőnek már csak hűlt helye van. A pasas végre felfogja, hogy mégis csak jól átverték, végig Nate és csapata keverte a kártyákat a háttérben, és minden ellene szól. A felfordulásra a részvényesek is felfigyelnek, ami persze nagyon nem tesz jót az üzletnek sem. Az FBI minden iratot lefoglal, további visszaélések után kutatva.

Közben Nate felhívja a magába roskadt Dubenichet, megadva a végső kegyelemdöfést. Elmondja, hogy pont azt akarták, hogy észrevegye a lehallgatót (nagy piros villogó volt rászerelve – még is mit gondolt), és mindez nem történt volna meg vele, ha egyszerűen kifizeti őket. Miközben cseverésznek, a háttérben az FBI ügynökök megtalálják a vesztegetési pénzt. Nate közli, hogy Sophie volt olyan szíves és beváltotta a csekket, és a pénz aztán Dubenich asztalába tették. Mindössze csak pár cipőnyi dollár hiányzik belőle. Látjuk is, hogy miért: Sophie épp egy új, csilli-villi cipőben lejt az utcán a többiekkel, elégedett mosollyal az arcán. Parker értetlenkedve megjegyzi, hogy nem érti ő ezt a női cipőmániát. Sophietól ezért a megjegyzésért megkapja szegény immár a lassan szokássá váló mondatot: ”Valami nincs rendben veled!”(Eliot persze bőszen helyesel közben.) Később Nate visszaadja a terveket Piersonnak, ő pedig cserébe visszavonja a feljelentést a rablás elkövetői ellen.

Minden jó, ha a vége jó, főleg, ha egy kis (vagy inkább nagy) pénz is szerepel a happy endben. Mivel előre tudták, hogy Dubenich vállalatának részvényei zuhanni kezdenek, Hardison egy kis tőzsdézéssel óriási összeget kaszált a csapatnak. Mindenki megkapta a részét, de most valahogy nem akaródzik olyan hamar szétválniuk, mint előzőleg. Végül elhatározzák, hogy együtt maradnak. Nate választhatja ki az ügyfeleket, a csapat pedig követi az utasításait. Sophie szépen össze is foglalja a küldetés lényegét: „Keressünk pár rosszfiút. A rosszfiúknak van pénzük”. (Robin Hood se mondhatta volna szebben.)

A záró képben láthatjuk, hogy rosszfiúkat találni nem nehéz. Egy házaspár sírja éppen el bánatát a csapatnak: csúnya gonosz cég megölte a lányukat, és még csak meg se büntették őket érte. És hogy hogyan intéz el egy ilyen ügyet a rablós-átverős-igazságosztós banda? A következő részekből ki fog derülni.