Egy közönségesnek tűnő hétköznap reggel Lynette-be ébredéskor belehasít, hogy iszonyú régóta nem volt nagy közös beszélgetős reggeli a Scavo családban. Hogy ezen változtasson azt teszi, amit minden normális anya tenne: reggelit gyárt. Majd azt teszi, amit csak egy nem normális anya tesz: lábtöréssel fenyegit meg az összes gyerekét, ha reggeli nélkül meri elhagyni a házat. Nem csoda, hogy egy perc múlva az összes kis Scavo megszeppenten tömi magába a palacsintát. Aztán épp, mikor Lynette belekezdhetne a beszélgetős rész kivitelezésébe is két rendőr érkezik, és mielőtt a szülők felocsúdnának latartóztatják Portert a Fehér Ló felgyújtása miatt.

A zaklatott Lynette és az egyelőre higgadt Tom hamarosan Bobbal felszerelkezve keresik fel a börtönben Portertm aki azzal a meglepő vallomással fogadja őket, hogy van alibije, csak kicsit kínos. Normális vagy, te gyerek?? Mi lehet annál kínosabb, hogy emberöléssel vádolnak? - ordítja le Lynette magzatát. Tom csitítja, Porter meg kiböki a világhíres alibit: Edie-nél volt. Nem mondod, hogy vele is lefeküdtél?! - képed el Tom. Hát mé' nem korodbeli csajokra buksz te! Tudod mit adnék én egy 17 évesért? kesereg aztán. De kiderül, hogy Porter nem Edie kelyhét, hanem a pisztolyát akarta, hogy aztán jól megfenyegesse vele Mr. Schillinget. De mivel mire visszaért a klubhoz, már tűz volt, hazabattyogott és a pisztolyt elrejtette - az anyja lisztes dobozába. De ügyes voltam, nem látott meg senki - fűzi még hozzá. Ühüm, szívem virága, akkor ez nem alibi, hanem még egy bűntett - mondja Lynette és látszik, hogy maga sem hiszi, hogy ennyire güggyent lehet valaki a családból.

Tomnak ez már sok, Lynette viszont azonnal problémamegoldó üzemmódba kapcsol. Otthon kihorgássza a pisztolyt a lisztes dobozból azzal az eltökélt szándékkal, hogy némi lisztmentesítés után visszacsempészi Edie fiókjába. Amíg a fegyver tisztogatásával bajlódik Tom a "Lynette az én védőbástyám" című ódával próbálja szórakoztatni, aztán mielőtt egy pengetős hangszert is előkapna hozzá a védőbástya megkéri, hogy hagyja inkább nyugodtan dolgozni.

Amikor kész, átugrik Edie-hez, ahol csak Dave van otthon. Emberünk mellesleg nem nagyon bírja feldolgozni, hogy börtönbe juttatta Portert. A letartóztatás híre kettéroppant egy fénycsövet, és egy szomorú szemű barna nőt meg egy angyali 3 évesforma kiscsajt kezd vízionálni. Velük társalog addig is, míg a mondvacsinált ürüggyel az emeletre feljutott Lynette a pisztolyt visszadugja Edie párducmintás kombinéi közé. Lefele jövet aztán hallja, hogy Dave épp örök szerelmet vall a függönynek, de a fegyvertől való megszabadulás örömében ezen egyelőre nem akad fönn.

Hamarosan Bob jön a hírrel, hogy a güggyentet 20.000 dolláros óvadékért cserében kiengedik a börtönből. Lynette belesápad az összegbe, Tom viszont optimistán közli, hogy a család aranytartalékával plusz a karácsonyi számlával végül is a kétharmada már megvan. De kettejük közt az igazi különbség az, hogy Lynette tudja, hogy a család aranytartaléka már rég egy távolsági buszon utazik valahova Anne Schilling útitársaként. Lynette Tomot egyelőre megkíméli ettől a realitástól, távozása után azonban Bobot - akit innentől kezdve, hiába tiltakozik, nem Porter, nem Tom, hanem a saját ügyvédjének tekint - beavatja. Végül ketten kiokkumulálják, hogy az étteremre tetetett jelzálog a megoldás.

A tárgyaláson aztán a szülök megdöbbenve látják, hogy nem Porter, hanem Preston feszeng a folyosón az öltönyben. Az óvadékért kiengedett Porter ugyanis teljesen berezelt, mert a vadbarom Mr. Schilling halálosan megfenyegette, és lelépett a városból, megkérve a tesóját, hogy ugorjon már be helyette. Szegény Lynette, bizony, nem egy, hanem két güggyent van a családban. Tom azonnal szólni akar a cseréről a bírónak, még akkor is, ha Porter angolos távozása miatt bukják az óvadékot. Lynette viszont, aki tudja, hogy valójában az éttermet buknák tétovázik. Némi vívódás után közli, hogy egyelőre menjenek bele az elég veszélyesnek tűnő játékba, és Tom rosszalló pillantása ellenére bevonulnak a Portert játszó Prestonnal a bíróságra.

Carlos műtétje sikerül, és a doki szerint hamarosan mindent látni fog. Egyelőre viszont csak fényeket meg foltokat, így állhat elő az a helyzet a "De jó, szomszéd, hogy már nem vagy vak!" partin, hogy miközben Susan és Bree egy közönséges baseball-labdára mered, Carlos azt ecseteli nem kevés büszkeséggel a hangjában, hogy az egy különleges családi ereklye, amit még Lou Gehrig dedikált a nagyapjának. Ühüm - dünnyögik a csajok, majd Carlos távozása után egyrészt letolják Gabyt, amiért titokban eladta AZT a labdát, majd felvilágosítják a baseballban nem túl járatos nőszemélyt, hogy az nem úgy megy, hogy megkeressük Lou Gehriget és aláíratunk vele még egy labdát. Tekintve, hogy a '30-as évek ikonikus játékosa 1941-ben meghalt.

Basszus - gondolja Gaby, majd elzarándokol az olaszhoz, akinek eladta a Gehringet. A csávó egy sportrelikviákra szakosodott Don Corleonénak tűnik. Gaby elődja a történetét vak férjestől, nagypapástól, de a Don válasza egy egykedvű per nulla. Ami mit is jelent pontosan? - érdeklődik Gaby a tolmácskisasszonynál. De szinte ideje sincs megemészteni, hogy semmiképpet jelent, amikor a Don huncut mosollyal a szája sarkában közli, hogy mégiscsak hajlandó visszaadni a labdát. Feltéve, hogy Gaby hajlandó az asztalon táncolni neki. Egy nagy büdös per nulla, hasznosítja Gaby frissen megszerzett olasztudását, majd kiviharzik.

A hazatérő Gabyt megható jelent fogadja, Carlos lányait ölelve könnyek közt jelenti be, hogy visszatért a látása, majd rövid szpícsben foglalja össze a csodának köszönhető életfilozófiáját: hülye, fölösleges tárgyak, éljen a család és a szeret. Hú, könnyebbül meg Gaby, akkor mégse gáz, hogy eladtam a Lou Gehringes labdádat. Carlos az ünnepélyes pillanatra tekintettel csak kicsit ordít, kiemelve, hogy mindössze két dolog volt, amit kért, hogy Gaby ne adjon el: a labdát és az óráját. Gaby hát az órát nem adtam el védekezése elég gyengére sikeredik, ráadásul kénytelen szembesülni a ténnyel: visszatért azon asszonyok közé, akik nem mereszthetik a középső ujjukat az ég felé a férjük orra elött mérgükben.

Miután Carlos kötelezte a labda visszaszerzésére, Gabynak nincs más választása mint kicsípni magát, és ellejteni azt az asztaltáncot az olasznak. Közben Carlos is kezdi kicsit másképp látni a dolgot. A házban járkálva ugyanis szembesül azzal, hogy mennyi mindent kellett eladnia Gabynak az elmúlt öt évben, és mekkora kihívás lehetett egyedül ellátni a családot. A visszaszerzett Lou Genhringet ezért ezúttal ő maga adja el, az árából meg vesz egy álomruhát Gabynak. Aki persze könnyekig meghatódik, pláne, hogy Carlos bejelenti, másik féltett kincsének, az órájának az árából egy cipőt is kap hozzá. Khm... izé... ami a kezeden van igazából csak egy másolat, az eredetiből csináltattam meg a tetőt - tesz az utolsó vallomást Gaby.

Orson orrsövényműtétjének két következménye van. Egyrészt megszűnik a horkolása, másrészt egy véletlen folytán Bree rájön, hgy a műtétet végző dr. Cominis nem más, mint Andrew pasija. Anyu megy is egyből felháborodottan számonkérni a dolgot - leginkább azt, hogy kicsi fia miért ugyan miért hallgatta el azt a remek hírt, hogy egy igazi orvost sikerült kifognia, nemcsak közönséges fogorvost, mint neki. Andrew levezeti, hogy mivel Bree a coming outja óta nulla érdeklődést mutatott a magánélete iránt - hacsak nem számoljuk a tripper kiújulásáról szóló brossúra átadását -, tök lényegtelennek tűnt az az infó is, hogy összeköltözött valakivel félévvel ezelőtt. Bree fogadkozik, hogy ez ezentúl másképp lesz. Jajj, ne! - nyögi Andrew. Pedig Bree másnap estére szóló visszautasíthatatlan vacsorameghívása csak ezután hangzik el. Andrew végül rábólint, Orson pedig azon kezd agyalni, hogy vajon egy közönséges fogorvos is kap-e azért majd enni.

A vendégség közepesen feszélyezetten indul. Bree űberkedves, de a nyugodtan csusszanjatok közelebb egymáshoz felajánlás folyamatos ismételgetése ritkán szokott könnyed társalgást eredményezni. Épp a legjobbkor szólal meg a csengő. Bree ugyanis Bobot és Leet is meghívta. Ó basszus, szponzorálsz egy melegfelvonulást? - fakad ki Andrew, akinek az estével kapcsolatos rosszérzése csak fokozódik ettől. Pedig az igazi ciki csak eztán jön. Alex ugyanis valahonnan baromi ismerős a két szomszédnak, amit hosszas és gyanús sutyorgással konstatálnak.

Aztán amikor a vacsora alatt Alex elszólásának köszönhetően kiderül, hogy a fiatalok össze akarnak házasodni a sutyorgás egészen durva méreteket ölt, Bree meg nem bírja tovább. Pitefelszolgálás ürügyén kirángatja őket a konyhába és nekik szegezi akérdést: Mi tudtok ti ketten? Bob és Lee sunnyog egy ideig, aztán kibökik, hogy látták Alexet egy felnőtteknek szóló filmben. Úgy értitek, hogy egy összetett és igényes filmben? - értetlenkedik Bree. Nem, úgy értjük, hogy melegpornóban - világosítja fel Lee. A Fenékbevetés címűben - pontosít Bob.

Mit tehet egy gondos, immár gyermeke magánélete iránt is érdeklődő anya? Bree is azt teszi: kikölcsönzi a filmet és leteszi Andrew elé. Az igazi meglepetés ekkor jön. Andrew ugyanis tud Alex "legnagyobb tévedéséről", ami az egyetemi évek egyik tandíjának a kifizetéséhez kötődik, de tesz rá. Egyrészt ugye az ő múltja sem makulátlan, másrészt, mert Alex a nagy ő. Bree megnyugszik. Bónuszként pedig a mostanában teljesen normális Andrew még egy rövid hálát is rebeg neki, amiért szimpla anyai aggodalomból képes volt bemenni egy pornótékába. Nagy összeborulás ez kérem.

Susan immár a gyakorlatban kéne, hogy bizonyítsa, hogy egyáltalán nem bánja Mike és Katherine egymásratalálását. De nem nagyon megy neki. Teljesen egyet kell értenünk Edie-vel: Susie szájából a bűbájosan előadott "de csinos a blúzod, Katherine" felér egy "szórakozz jól az exemmel, te kurvá"-val. Nem csoda, hogy MJ is akcióba lendül, és az első közös programjukon egy csokiszósszal és habbal díszített fagyit vág az apu új nőjévé előlépett Katherine fejéhez. Mike értetlenül áll a dolog előtt, a bunkó Susan viszont még arra se nagyon veszi a fáradtságot, hogy kárörvendését palástolja a sztori hallatán.

Következő alkalomra azért részben Edie kritikájának, részben Katherine neheztelésének hatására magába néz, majd előáll azzal az ötlettel, hogy menjenek mind együtt szórakozni, így MJ majd látja, hogy minden oké. Igaz, azt nem sejthetik, hogy a nagy békítő eseményt MJ úgy fordítja majd le magában, hogy oké, apu anyuval is nevetgél, akkor csak likvidálni kell az új nőt és minden oké. Ráadásul a bowlinggolyóban tényleg van valami, amitől néha a felnőtt ember is vágyat érez arra, hogy egy óvatlan pillanatban az ellensége lábára ejtse. MJ nem is áll ellent a kísértésnek. A számonkérésnél aztán kiböki, hogy Mike és Katherine nem lehetnek együtt, mert anyu megmondta, hogy apu és ők újra együtt leszenk majd. He? - néz nagyot Mike. Susan már négyszemközt próbálja megmagyarázni, hogy az csak egy régi esti mese utáni talán volt, ráadásul végül is soha nem mondták azt ki, hogy ők már soha többet nem. Vagy szerinted már soha? -kezdi provokálni Mike-ot, aki nagy pislogások, égrenézések és nyelések után válasz helyett inkább elrohan beborogatni Katherine lábát.

Ja! És majd elfelejtettem. Dave látomáscsajairól kiderül, hogy egyikük a felesége, másikuk a lánya. Volt. Míg az évad elején meg nem haltak a balesetben. Dave pedig nem nyughat amíg Mike Delfino is el nem veszti ugyanazt, amit ő. Vagyis a dolgok jelenlegi állása szerint Katherine és MJ van veszélyben. De csodálkoznék, ha Dave hamarosan nem venné észre, hogy igazából Susan és MJ a jó célpont.