Carlos jó masszőr, szeretik a vendégek a klubban. Különösen Mrs. Virginia Hildebrand, akinél az aranykezű masszőrnek rögtön az első alkalommal sikerül finom, de határozott orgazmust kiváltania. Legalább is a remegéssel egybekötött légzésproblémák alapján erre következtet a teljesen kétségbeesett Carlos. Gyanúját aztán a borravalós boríték tartalma alapján kollégája megerősít a munkaidő utáni kupaktanácson. Carlos oszt-szoroz, és inkább nem meséli el Gabynak a dolgot, csak leadja a lóvét.

Virginia érthető módon egy életre elköteleződöt Carlos mellett, és bár az orgazmusról nincs több hírünk, a hátfájása határozottan javul, így egyre jobban érzi magát. Akárcsak Gaby, aki végre ismét vehet magának új rucikat. Mondjuk, hogy miért ragaszkodik továbbra is a '80-as évek haladó kismamaruházat-divatjára hajazó kollekcióra, rejtély. A lényeg viszont, hogy a dúsgazdag Virginia egyszer csak előrukkol a nagy ötlettel: két hónapos európai útra megy, és vinné magával Mr. Varázskézt is. Carlos nemet mond. Gaby szintén. Míg ki nem derül, hogy Virginia 50 ezer dollárt fizetne ezért. Per hó. És hát ennyi nulla mindig is élénken hatott Gabrielle véleményére. A szép és jó terv végül azért némi gellert kap. Gaby ugyanis a masszőrkollégától véletlenül megtudja az orgazmusos részt is.

Dühös fúriaként Mrs. Hildebrand házához rohan, ahol egyáltalán nem hajlandó illedelmesen kivárni, míg Mrs. Hildebrand fogadja. Ehelyett fellopódzik az emeletre és megpróbálja kilesni, azt a híres o-betűs masszázst. Pechjére Virginia meglátja. Kiküldi Carlost, aztán érdeklődik, hogy mi a fenét keres Mrs. Solis a szobájában. Gaby előadja, mire Virginia mézesmázas hangon Gabrielle Solis típusú nőnek ellenállhatatlan ajánlatot tesz: kísérjék el mind erre a London-Párizs-Milánó tripre, Carlos mint személyi masszőr, Gaby mint divattanácsadó és személyi ruhavásárló, a két kiscsaj meg mint két kiscsaj. Azannya! gondoljuk, bár az azért kicsit rémísztő, hogy a néni máris barátainak tartja az egész Solis familyt.

Lynette véletlenül kiszúrja amint Tom egy idegen, de csinos szőke nővel nevetgél az utcán. Más talán leskelődne, vagy magában örlődne egy darabig, Lynette viszont simán odamegy és felteszi a mi a fene kezdetű kérdést. Kiderül, hogy a nőci az ikrek egyik régi osztálytárásának anyja, Anne Schilling, és nem a szeretője, hanem az ingatlanosa Tomnak. Épp a zenekarnak talált próbahelyet akarja megmutatni. Lynette megkönnyebbülésében elfelejti lehülyézni a próbaterem ötletét, sőt, egész jó ötletnek tartja. De legalábbis sokkal jobbnak, mint amire ő gondolt.

Gyanakvása azonban pár nap múlva újraéled. Lee szerint ugyanis bazi gyanús, hogy Anne Schilling régi bútorokat is visz a próbaterembe. Főleg, hogy a szállítmány egy kanapét is tartalmaz, és mégfőlegebb, hogy Lynette mindezt véletlenül tudja meg Anne fiától, Tom ugyanis kussol róla. Aztán amikor Tom hazatelefonál, hogy nagyon próbálnak, csak később jön, miközben a billentyűs (Orson) és a gitáros (Mike) a Scavo-ház ablaka előtt búcsúzkodik épp a járdán, a féltékeny Lynette pizsire kabátot kap és a teremhez robog.

Odabenn Tomot találja, aki hevesen videójátékozik. Lynette összeomlik. Már látja, hogy ez a kapuzárási pánik végső fázisa, innen már csak a viszony és az elköltözés van hátra. Tom elképedve hallgatja féltékeny neje jövőképét, aztán megnyugtatja, hogy se viszonyt, se elköltözni nem akar, sőt Lynette kedvéért abbahagyja a videójátékozást is. Nagy könnyes-ölelős békülés. A jelenet emelkedettségén azért kicsit ront, hogy Tom hirtelen észrevesz egy óvszereszacskót a földön, amire villámgyorsan és titokban rálép.

Egy másik este Tom hosszasan tipródik, majd egy elég bénán előadott elfelejtettem becsukni a hűtőt sztorira hivatkozva elrohan otthonról. A következő képen már az egy szál lepedőbe burkolt Anne Schilling duruzsolja a próbateremben, hogy de jó, hogy mégis el tudtál szabadulni. De csak viccelnek velünk a készítők, mert valójában nem Tomnak, hanem Porternek, aki láthatóan totál belezúgott a spanja anyjába. Jön Tom. Anne elbújik, Porter hebeg-habog. Tom beveszi, hogy egy osztálytársával dug a fia. Tart némi lelkifröccsöt a szexhez szükséges lelki érettség fontosságáról, aztán kimegy a klotyóra, hogy a meztelen osztálytársnő eltűnhessen. Anne Schilling öltözik, távozik. Amivel alaposan összetöri a kint leskelődő Lynette szívét.

Susan Jackson lelépése után folytatja a háza festetését. Ezúttal egy idősebb néger szaki tevékenykedik a konyhában, de nyilvánvaló, hogy a szekrény újrafestése helyett igazából az a feladata, hogy végighallgassa Susie történetét, majd a végén képes legyen kedvesen, de határozottan azt mondani neki, hogy na, ne legyen már ennyire hülye. Így aztán Susan hamarosan kiöltözve és dobozolt csirkeszárnyvacsorával felszerelkezve kopog be Jacksonhoz. Az ajtó nyitva, a nappaliban senki, viszont a zuhanyzóban zubog a víz. Susan egy pajkos ötlettől vezérelve levetkőzik, belopódzik a fürdőbe, kuncogva felrántja a zuhanyfüggönyt, aztán sikítóversenyt rendez az ott talált csajjal, amíg az szemen nem lövi a tusfürdővel, mire a hadonászó Susan leveri, mint vak a poharat.

A felöltözött csajok már a bemutatkozáson és a ribancozáson is túlvannak, amikor végre berobog Jackson egy pizzával. Susan közli vele, hogy eredetileg a jövőjükről jött beszélni, de a jelenlegi állás szerint a csirkevacsorát is elviszi inkább, és kiviharzik. Ezúttal Jackson zarándokol Susanhöz. Magyarázkodik, akárcsak NekemNehézMertÉnMárKétszerVáltam Susan, aztán felveti, hogy mi lenne, ha teljesen előröl kezdenének mindent. Erre Jackson szó nélkül kifordul az ajtón. Susan összeomlik, de csak egy pillanatra, ugyanis Jackson, ez a bohókás fiú csak azért megy ki, hogy a ház elől felhívja Susant és egy közepesen broáf jelenetben ismét első randira hívhassa.

Orson megkezdi működését a cégben. Sürög-forog, megrendeléseket hoz, pácol és majonézt készít, amitől Bree elolvad, Katherine viszont kikészül. Végül egy önkéntes hűtőpucolással töltött szabad délutánon bevallja Breenek, hogy a se család, se szex, se barátok helyét eddig munkával töltötte ki, most meg Orson mindent megcsinál, és nem találja a helyét. Bree mindent ért. Rövid távú megoldásként kiad még egy kis tűzhelytakarítást a bedepizett Katherine-nek, aztán elkezd azon agyalni, hogy honnan szerezzen egy pasit neki.

A szerencse, illetve Orson a kezére játszik. Egy állítólagos volt egyetemi szobatársa ugyanis velük csináltatja a szülei aranylakodalmát. A Peter nevű lakótárs kicsit kancsal, de ezt az apró hibát a magas, jóképű, gazdag és nőtlen négyes simán veri. Bree egyből meglátja a potenciált Peterben, és ott helyben kiötli a mintacsorának nevezett intézményt, ahol szerinte a cég séfje és a megrendelő egyeztetik a menüt. Peter beveszi, hogy van ilyen, Katherine meg csak addig mondja elkerekedett szemekkel, tagoltan a mintavacsora szót, míg a kerítőnő meg nem mutatja neki sármos Peter fotóját.

A vacsora aztán igazán előremutatóan sikerül, sármos Peter autója ugyanis 4 óra elteltével is Katherine háza előtt parkol. Bree tapsikol örömében, Orson viszont ezen a ponton kénytelen bevallani, hogy Peter nem a koleszban volt a szobatársa, hanem a börtönben. Gyilkos?? Erőszaktevő??? - sikítja Bree. Neeem - nyugtatja Orson, bár azt ő sem hiszi, hogy a szervkereskedésért lecsukott sebész verzió sokkal megnyugtatóbb. Bree figyelmeztetni próbálja Katherine-t, aki viszont már a szex utáni eufóriában csak annyit tud kinyögni, hogy Peter csodás, és ha nem vigyáz, el fogja lopni a szívét.

Én is épp ezt akartam mondani - tehetné hozzá Bree, de nem teszi. Inkább kivár reggelig, amikor is egy fájdalomcsillapító koktéllal várja a röpködve érkező Katherine-t. Egy Cosmopolitanen és jó néhány zsebkendőn túl az összeomlott Katherine megint Marylandbe akar költözni nagymamának, de Bree barátságról szóló vallomása végül lelket önt belé. Este meg összefut a szintén rémes randiról érkező Mike-kal, akivel aztán nagy egyetértésben limonádézni indulnak. Szerintem jegyezzük meg ezt a momentumot.

Edie meglátogatja a kórházban lábadozó McCluskeyt, aki fura viselkedését a gyógyszereire fogja, majd elmeséli, hogy a nővéréhez költözik egy időre, de azért üdvözli Dave-et. Valahogy kamuszaga van az egésznek, de mint kiderül a nővér, Roberta tényleg létezik, csak a mese töübbi része kamu. Roberta kicsit kevésbé öreg, mint McCluskey, egy motoros rokker vagányságával és egy madám talpraesettségével bír, szivarozik, iszik, egy telefontársaságnál dolgozik, és egyáltalán nincsenek aggályai azzal kapcsolatban, hogy a nővére adatokat kér tőle egy bizonyos Dave Williamsről. Az meg, hogy ennek a bizonyos előfizetőnek tényleg van valami titka kifejezetten felvillanyozza.

Dave Williams eközben békésen szövögeti bosszútervét a Lila akác közben. A bosszú alanya egyre nyilvánvalóbban Mike, de hogy Dave állítólagos börtönben megölt volt drogos bátyja miatt vagy más miatt, azt egyelőre nem tudjuk.