Az új évad elején kapunk egy kis visszatekintést, mi is történt Charlie Crews nyomozóval. Életfogytiglanra ítélték a barátai megölése miatt, 12 évet töltött börtönben, mire bebizonyították az ártatlanságát. Jack Reese-nél van a szemtanú, a lemészárolt pár lánya, Rachel, aki biztosan tanúsíthatja, hogy nem Charlie volt a gyilkos. Charlie az igazi gyilkost (aki egyben Rachel nevelőapja is volt) az előző évadban elkapta. Mostantól az a küldetése, hogy kiderítse, kik és miért kenték rá az ügyet. És Rachelt sem hagyhatja magára.

Tehát reggel felül a metróra, narancsot hámoz, kissé óvatlanul elővillantja a fegyverét. A vele szemben ülő kissrác érdeklődik is rögvest, ölt-e már embert. Nem. A metróbejáratnál Reese várja, aki az új évad tiszteletére megszabadult a rusnya kontyától. Bűnügyi helyszínünk egy kiszáradt folyómeder, egy dobozban egy fiatal nő holtteste. A doboz alján sorszám. Ez az első doboz. A 2. dobozban egy halott középkorú nyakkendős pasas, a sztráda mellett találták meg. A harmadikat egy tetőn, benne szintén egy nő holtteste. Van nála egy névjegy, ajándékcsomagoló szolgálat. Nincs jobb ötletük, meglátogatják az üzletet. Az eladó, John Armstrong, egy fiatal srác. Szegényen elúrhodik a rököny, mert Charlie lepakol elé egy kumquatot, ehhez kéne doboz. Majd anekdotázik, hogy ismert egy fazont a börtönben, aki kipostázta magát, van-e emberméretű doboz?

A srác megkövül, öö, kik maguk? Rendőrség. És börtönviselt? Durva, mi? John valójában üdvözlőlapokat szokott csinálni, a főnöke, Lisa szokott a pultnál állni. Ma kicsit késik. Nem kicsit. A második áldozat özvegye, Mrs. Price sírva fogadja nyomozóinkat, de nem ismerte Lisat. A harmadik áldozatról nem tudni semmit, irány az őrs. Reese kérdőre vonja Charlie-t, miért mondta el a nőnek, hogy a férje élve került a dobozba? Mert kérdezte. Te akarsz kérdezni valamit?

Hollist kérdezi a narrátor, zavarja-e, hogy Charlie 12 évet ült helyette? Nem különösebben. Biztos csinált valamit, ha börtönben volt. A rendőrségre érkezik egy kereskedő, olyan ládákat árul, amiket a hírekben látott. A múlt hónapban vett nála egy fickó tízet. Beazonosították az első áldozatot is, ő Brandee. Gogo-girl volt. A klubban, ahol dolgozott, van egy plexiláda, valamelyik lány mindig abban táncol. Talán egy vendég a gyilkos? Akinek tetszenek a ládákba zárt lányok? A táncoslányokat kérdezik, volt olyan, akinek Brandee jobban bejött, mint a többi lány? Nem, de Brandee-nek biztos bejött volna Charlie. Miért? Mert sérültnek tűnik. Charlie elkenődik, ez még egy gogo-girl számára is nyilvánvaló? Brandee színésznő akart lenni, kapott egy szerepet, hamarosan továbblépett volna. Reese telefonja megcsörren, az új főnök látni akarja őket. Jahúú, Davistől megszabadultunk. Az új főnök Tidwell, egy vagány New York-i pasi, hozta a kanapéját is az irodába, hátha bent kell majd aludnia.

Reese-t kérdezi, ugye közelállt az előző főnökhöz? A család barátja volt. A főnökember álszerény, szegény Davis, kár, hogy lefokozták. Charlie-ról, a nemhivatalos nyomozásáról is tud ám mindent. Jelentés, a dobozolt áldozatokban semmi közös nincs. Véletlenszerűen lettek kiválasztva? Charlie adagolja a zent: semmi sem véletlen, minden összefügg mindennel. Tidwell jól veszi, gondolkodnak tovább közösen. Az áldozatok GPS-ét bevizsgálva kiderül, hogy egy parkban mindketten jártak, Brandee metrózott, róla nincs ilyen adat. A parkban semmi gyanús nincs, csak a fagyiskocsi. Gyümölcsfagyija nincs, de van fegyverese, aki nem gondolt a visszapillantó tükörre. Charlie tehát a kocsi oldalához tartja a fegyvert (túloldalon a martalóc), mondd a haverodnak, hogy háromig számolok és lövök. Csak kettőig számolt. Az ezért reklamáló, kicsit szétlőtt kisstílűt el is viszi a mentő. Tidwell boldog, de nem vagyunk beljebb. A fagyisok aznap reggel szabadultak, egyből cracket kezdtek árulni iskolai zónában. Charlie talál egy anyukát, mindig a parkban van. Az áldozatok képét mutogatják neki, Mr. Price ismerős, itt fényképezték. Mégpedig Lisa. Brandee-t nem látta. Az anyuka sopánkodik a képek fölött, milyen szörnyű lehet bezárva, valóságos rémálom. Reese aggódva néz Charlie-ra, van miért.

Reese első számú gyanúsítottja Mrs. Price, az indíték féltékenység. Elvégre Price jólszituált pasas volt, a gogo-girl és az üzletasszony feleség is beleillik az életmódjába. A gyanút megerősítendő a feleség nem veszi fel a telefonját, és nincs otthon, de a biztonságiak látták bemenni az irodájába. Éjszaka, ez több mint gyanús. Nyomás az irodaházba, jókor érkeznek, az ajtón át hallatszik, hogy Mrs. Price-t igencsak üti valaki, úgyhogy fegyverrel a kézben törnek rájuk. Nincs nagy veszély: Mrs. Price leszbi-szadomazo szexet játszik a titkárnőjével. Akkor legalább a 3 áldozat képét nézzék meg együtt. Nem ismerősek. De ha lett volna a férjének szeretője, annak örült volna, a kapcsolatuk a végét járta. Charlie éleselméjűen megjegyzi, hogy ugye az életstílusbeli különbségek ide vezetnek. Price Londonban vállalt el egy állást. Reese a liftben elmélkedik, nahát mindenkinek vannak titkai. Charlie rákérdez, és az enyémeket tudni akarod-e? Pl. az apádról. Nem akarja. A narrátor Constance-t kérdezi, szerinte Charlie keresi-e Rachelt? A választ megkapjuk, Ted nyavalyog, hogy milyen sokba kerültek a magánnyomozók. De nagy baj nincs, Charlie pénzét jól fialtatta, most többje van, mint az induló 50 millió. Teddel elmennek a magánszimatok által megjelölt diákszállásra, itt csak külföldiek laknak. A negyedik ládát pedig lerakták a reptéren. Egy 18 éves srác, Kurt holtteste volt benne. Semmi kapcsolat az előzőekkel. Charlie-nak eszébe jut valami: nem az a lényeg, hogy kik voltak, és hol voltak, hanem, hogy vmi jó dolog történt volna velük hamarosan. Új állás, filmszerep, Kurt-öt felvették a vágyott suliba. De mi van Lisával? Vissza a boltba, Johnhoz. John pakol, be kell zárnia a boltot Lisa nélkül. Már majdnem kifordulnak az ajtón, mikor Charlie-nak beugrik vmi: az üzlet családi ünnepekkel foglalkozik, meghívók, ünnepi értesítők, ajándékcsomagolások. Minden üdvözlőkártyát John csinált.

Itt a közös pont az áldozatokban. Elő a vevőlistát. Nincs meg. Hát persze, Lisa kupit hagyott, majd szólj, ha előkerül, John. Ráállítják Bobbyt, aki figyeli szorgalmasan. Begyűjtenek az áldozatok rokonaitól egy-egy ünnepi kártyát. Mindegyiken az áldozat mosolygós fényképe, életük legszebb napjai előtt álltak. Bobby jelent, John nem jött ki a boltból. A lakása abban a házban van, ahol az anyjáé is. Mindig az a gyilkos, aki az anyjával él. John lakása tele bulicuccokkal, a bekapcsolt videón Brandee gyakorolja a szerepét. John mamája aggódik. Lisa szülinapi bulira készült, összeállt a kép. Van viszont egy esküvői meghívó, a rajta szereplők potenciális áldozatok. Zsaruink betörnek a boltba. Ott egy láda, benne John, a fején nejlonzacskóval, még él. A padláson további ládák, de egy még hiányzik. A menyasszony eltűnt. Johnból ki kell szedni, hová vitte, talán még életben találják. Az a sok boldog ember, ugye John, zavartak? Mikor voltál utoljára boldog? Charlie igazán meggyőzően mesél a börtönről: hosszú időre mész oda, és sosem leszel boldog ott. De most még tehetsz vmit, amitől boldog leszel: megmentheted a lány életét. Sajnos John attól mosolyog, ha arra gondol, mi van a lánnyal, ott a dobozban. Reese elborzad, ez egy szörny. A srác anyját használják provokációra, a mami morc, John kér tőle egy nagy-nagy mosolyt. Charlie-ra újra agyvihar tör, kiborítja John begyűjtött cuccait: ott egy Los Angeles-i térkép, rajta egy smiley. A vonalak mentén voltak letéve a ládák.

Az utolsó láda a tengerparton van, ahol a térkép szerint lennie kell, a menyasszony még él. Tidwell is ott sürög, jaj, milyen lehet egy ilyen dobozban bezárva lenni? Charlie szó nélkül sarkon fordul, ilyen társalgás neki nem való. Tidwellnek leesik, ja hogy emberünk börtönben volt. Nyilván nem szokott hozzá a börtönviselt munkatársakhoz, rendőréknél ez ugye nem túl gyakori.

A faképnél hagyott Tidwell tehát udvarolni kezd Reese-nek, Charlie viszont a börtönbe megy, Hollishoz.

Hollis fél, nemcsak a börtön okozta félelemről van szó. Jack Reese-től fél? A tiszteletes mindent tagad, a gyilkosságokat magára vállalja, sosem hallott Jack Reese-ről, és nem segít Rachel felkutatásában. Csak a diákszálló marad kapaszkodónak, Teddel újra elmennek. A két sittes gyakorlott a szobák méretének megállapításában, néztek eleget négy falat. Az egyik szoba kisebbnek tűnik. A szekrény mögött ajtó, az álfal mögött a sokkos Rachel. Sír, retteg, Charlie nagy nehezen megnyugtatja, kiviszi.

Ted, ha bárki meg akar állítani, vedd a fegyverem, és lődd le.

Jack Reese megint alábecsülte a zenmestert.