Az évadzáró epizód a szokásos montázzsal kezdődik, mely ugyanolyan pörgő, kesze-kusza és követhetetlenül zagyva, mint minden finálé alkalmával. Érdekes módon, az évad meglehetősen kiegyensúlyozatlan lett, szinte minden főszállal foglalkozó epizód az évad második felére tolódott. A lényeg a Veritas, az utazó, meg a szerkezet, amivel irányítani lehet az utazót. Edward Teague elhúzott Montreálból, most épp hamis útlevéllel utazik egy magángépen, de hirtelen felbukkan Kara. Azt akarja kiszedni Teague-ből, hol van az utazót irányító szerkezet, majd miután a férfi elárulja, hogy valószínűleg Lexnél, Kara azonnal távozik – a repülőgép farkának nagy részével együtt.

Lex már a sokadik kutatócsapatot küldi a sarkkörre, hogy megnézzék, mit jelez ott a kriptoni szerkezet, de az újabb csoportnak is nyoma veszik, alig egy kőhajításnyira a céltól. Ráadásul Lois is elkezdett szaglászni, úgyhogy a kopasz előhúzza az ütőlapot, magát a 008-as ügynököt, Olsent. Jimmy Olsent. Jimmy feladata az volna, hogy elhitesse Loisszal, Lex csak olaj után kutat az Északi-sarkon. A srác először nem igazán akar belemenni, de a kopasz megfenyegeti, hogy ha nagyon pattog, Chloe megy a dutyiba.

Lois korán reggel azzal zargatja Clarkot, hogy itt az ideje, hogy a fiú is elfogadja sorsát, melyet már jó pár évtizede írásba foglaltak a képregények hasábjain, és álljon be a Daily Planethez gyakornoknak. Clark nem nagyon akar, hiszen akkor Lex lenne a főnöke, az meg úgy kell neki, mint púp a hátára. Chloe megint hackerkedik, én a helyében azért leállnék egy időre, alig úszta meg a börtönt. Most éppen a közlekedési hatóság szerverére tört be, hogy megszerezze Teague gépe fekete dobozának a felvételét. Szabad füllel ugyan csak sistergés és a május 1. hallatszik, de Clark megszuperhallgatja, és rájön, hogy Kara volt a felelős a gép lezuhanásáért, valamint hogy Teague Lexhez küldte a lányt utolsó szavaival.

Kara a Luthor kastélyban megtalálja a hologramgömböt, vagy mit, de nem tud hozzáférni, mivel azt az emberek számára készítették, a kriptoni utazó ellen. Éppen káromkodna egy szaftosat, mikor behussan a képbe Clark, és hazarángatja őt a pajtába. Kérdőre vonja őt a történtek miatt, de Kara köti az ebet a karóhoz, hogy mindent csak a Föld és Clark érdekében tett. Clark szobafogságot szab ki unokatestvérére, de a lány, inkább elrepülni. A fiú elkapja a lábát, de Kara visszalábból fejberúgja Clarkot, aki ettől hátrarepül, és megejti a szokásos évi pajtabontó zuhanást. Kara elhúz.

Nagyon drága lehetett a pókerklub díszlete, mert már megint elővették. Most éppen Lois ücsörög és szürcsöli a koktélját, és Jimmyre vár, akinek információ vannak Lexről. Na igen, szegény Jimmy megpróbálja beadni a lánynak az olajfúrós sztorit, de van egy olyan gyanúm, hogy Lois egy szavát sem hiszi. Azért megdicséri a fiút, amiért ilyen „alapos” infókat szerzett, épp csak a füle tövét nem vakargatja meg. Kara meglátogatja Lexet, és felajánlja szolgálatait, mint kriptoni, és egyre gyanúsabb mesével eteti a kopaszt, konkrétan, hogy mikor a Kriptonon járt, megtudta, hogy Clark igazából nem megmenteni akarja a bolygót, hanem elpusztítani, és csak úgy állíthatják meg, ha a hologömböt elviszik az Erődbe, és átveszik az utazó felett az irányítást. Mellesleg gyorsan megjavították Lex kandallóját, mintha az előző részben nem is verte volna szét, jobb mint új korában.

Clark bekeményít, ha kell, kész egy marék kriptonitot letömni Kara torkán, csak hogy leállítsa a kiscsajt. „Ne, ne tedd, korunk hőse!” kiáltja Chloe, de nem ám a szupergörl miatt aggódik ám, eszem azt az érzékeny lelkét, mindössze vállalja, hogy majd ő nyúl könyékig Kara szájába, Clark csak maradjon távol a zöld kavicsoktól. Jimmy boldogan jelenit Lexnek, hogy Lois bevette a csalit, akkor most ugye kvittek? A kopasz épp hogy csak tud magán uralkodni, és nem röhög bele szegény srác pofájába. Még hogy kvittek? A meló még csak most kezdődik: folyamatos jelentést kér Lois minden egyes lépéséről. Jimmy nem akar spicli lenni, ezt kerek perec meg is mondja Lexnek, aki megköszöni az őszinteségét, aztán már indul is a sarkkörre. Jimmy alig hisz a fülének, semmi fenyegetőzés, semmi ordítozás, sikerült leadnia a piszkos munkát. Ahogy azt Móricka elképzeli…

Chloe riasztja Karát: jaj, jaj, nagy a baj, Clark megvadult, megtébolyodott, pucér picsával indult Pekingbe világot pusztítani, segítség! Kara jön is, de hohó, Chloe cselesen előkapja a kriptonitot – csakhogy annak semmi hatása a lányra. Chloe menekülne, de a T1000-es Kara/Brainac megállítja, a Lanánál alkalmazott módszerhez hasonlóan beledöf a fejébe, és közben síri hangon annyit mond: „Hívja ide Johnt!” Ja, nem, az nem ez volt. De Chloe sem hagyja magát, a gyógyítóképességével valami fura pajzsot von maga köré, és ugyan ő maga is összeesik, de Brainy erejét is sikerült leszipkáznia, ezért az csak tátog, mint a rácponty szenteste. Nem nagyon érti, most mi van. „Kara” hiányában Lex egyedül indul az erődkereső expedícióra, és bízik benne, hogy a hologömb elég lesz védelemnek.

Clark meglátogatja Chloét a kórházban, de az kómában van. Viszont a vizit arra jó volt, hogy a barátja elszürkült szeméből Clark rájön, itt már megint Brainiac garázdálkodik. Apropó Brainy, ő éppen a smallville-i erőművet készül lecsapolni, de jön Clark, és jól elagyabugyálja, közben pedig kideríti, hogy Kara soha nem is tért vissza a Kriptonról, végig Brainy viselte a tűsarkút. Brainiac csak nevet, hiszen Clark úgysem végez egy emberrel sem, csakhogy, világít rá Clark bölcsen, Brainy nem ember! A szuperkomputer arcára olyan gyorsan ráfagy a mosoly, hogy öröm nézni. Ezután, az az agyas Clark, beledöf pár nagyfeszültségű kábelt Brainybe, aki ettől atomjaira robban. Innen is gratula az íróknak, ha ez most tényleg kinyírta. Pont azért jött az erőműbe, hogy leszívja az áramot! Csak úgy mellesleg mutatják, hogy az igazi Kara egy olyan régi plazmaképernyős börtönbe került, és jelenleg az űrben röpköd.

Chloe és Lana rendbejöttek Brainiac halálával(?), utóbbi olyannyira, hogy gyorsan ott is hagyta az intézményt, épp csak egy videóüzenetet hagyott Clarknak, amiben elbúcsúzik tőle, mondván, a világnak nagyobb szüksége van rá, mint neki, úgyhogy ne is keresse őt a fiú. Clark sír, Lois vigasztal, pezsgősdugó pukkan, ölelkeznek, búsonganak, kristálypoharak koccannak, végre itt a Lois és Clark vonal. Ég veled, Lana, jó volt veled, de még jobb lesz nélküled! Chloe eközben éppen hazaér, Jimmy ott pattog és sürgölődik körülött, és sebtében megkéri a lány kezét. A romantikát pár NBH-s zavarja meg, akik bilincsbe verve hurcolják el a lányt. Na, most vagytok kvittek Lexszel, Jimmy fiam. Jimmy rohan Clarkhoz, és elmesél mindent, töviről hegyire, a hackerkedést, a majdnem-börtönt, az alkut a kopasszal és most az igazi börtönt. Pedig olyan kedvesen mosolygott Lex, mielőtt elment az Északi-sarkra! Clark felkapja a fejét: hova?

Az Erődben eközben Lex már szinte otthon érzi magát, már csak pár függöny és szobanövény kellene, és tökéletes volna a komfort. Clark hussan elő, és most először néz szembe a két ősi ellenség egymással mindenféle álca és titok nélkül. Lex szentbeszédet tart, ha előbb szólt volna, ő segíthetett volna Clarnak hőssé válni, de most pusztulnia kell, a világ jóléte érdekében. Előveszi a hologömböt, és ráhelyezi a kristály-irányítópultra, mire az felragyog, és az Erőd szép lassan magába roskad, maga alá temetve jót és rosszat egyaránt. A nyolcadik évadban folytatjuk.