Hogy volt?

Angel 2x20 – Túl a fellegeken

2009. január 20. 14:00 - foxglove (törölt)

Cordy egy erdőben tér magához, egyes-egyedül. Senki nem válaszol a kiáltozásaira, aztán okosan rájön, hogy talán nem kéne felhívnia magára a figyelmet, ki tudja, kik vagy mik lapulhatnak a közelben. Mondjuk ezzel egy kicsit elkésett, mert egy szőrös izé már ki is szúrta magának.

Ezalatt Angel kétségbeesetten próbálja újra megnyitni a kaput a bárban, hogy Cordy után menjen, de nem történik semmi. Lorne halkan megjegyzi, hogy talán jobb is így, mert ha ilyen külsővel jelennének meg Lorneföldön, erősen nullára csökkennének az életben maradási esélyeik. És az ’ilyen külső’ alatt az emberi külsőt érti.

Cordy közben a saját bőrén tapasztalja meg, hogy mire is gondolt pontosan Lorne. A szőrös izé persze simán lefutotta, de a jó hír, hogy a szörny valójában egy békés háziállat; mondjuk úgy, hogy a kutya helyi változata. Még neve is van, Seekul. Seekul gazdája ellenben közel sem olyan békés, először is simán letehénezi Cordyt. Igaz, kicsit túl beszédes a tehén – folytatja az öreg, mit sem törődve a vérig sértett Cordy tiltakozásával – de azért jó árat kapok érte a piacon. És Cordy egy szempillantás alatt összekötözve, elnémítva találja magát.

L.A-ben a többiek azt próbálják kitalálni, hogy nyithatnának meg egy újabb portált. Wes a könyveket bújja, Angel pedig Lorne-t faggatja ki. Lorne elmeséli, hogy mindig is utált Pyleában élni (így hívják ezt a bizonyos dimenziót), és bármit megtett volna, hogy megszabadulhasson onnan. Aztán egy napon, miközben az erdőben sétálgatott, megjelent előtte egy kapu, és a következő pillanatban már Los Angelesben kötött ki, egy romos épületben. Ebből az épületből lett aztán a karaoke bár. Wesley közben rájön a megoldásra: a bár és a könyvtár egyaránt energia-csomópontok, ezért lehetett őket dimenziók közti átjárásra használni. A kapuk megnyitásával viszont elveszett az energia is. A megoldás: vagy megvárják, amíg újra feltöltődnek, vagy találni kell egy új csomópontot. Van még egy probléma: hiába utaznának egyszerre, előfordulhat, hogy teljesen különböző helyre érkeznek meg. Ebből az is következik, hogy nagy valószínűséggel Cordy és Landok sem ugyanoda került.

Ha ez nem lenne elég rossz hír, Gunn beállít és közli, hogy nélküle kell menniük. Az ő helye a régi barátaival van. Lorne meg alapból nem hajlandó visszamenni, de talán tud segíteni portált keríteni. Angel és Wes ketten maradtak. Lorne egy régi ismerőséhez fordul, egy auralátó képességekkel rendelkező lányhoz, aki elméletileg tudja, hol találhatóak energia csomópontok a városban. A lány szerint viszont csak akkor járhat ez a küldetés, ha Lorne is velük tart. Oké, akkor már háromra bővült a létszám.

A pyleai piacon (a la’ középkor) Cordyt árulják, egy öreg démonnéni hajlandó adni érte egy disznót, mert egy ilyen girhes, rusnya és öreg tehénért csak ennyi jár. (Szegény Cordy…) A tehén kap egy nyakörvet, ami persze a gazda kénye-kedve szerint áramot bocsát ki. Az eseményt egy szintén nyakörves emberlány figyeli megbújva, természetesen az eltűnt Fred az.

Wes a különválás problémán dolgozik. Mivel a ráolvasás azzal járna, hogy a túloldalon esetleg sziámi ikerpárrá válnak, ezt a megoldást egyből el is vetik. Angel már alig lát az idegtől, így persze a Wolfram és Hart ezt a pillanatot választja ki, hogy tiszteletét tegye nála. Most, hogy nincs Lindsey, új ügyvédet vetnek be ellene, méghozzá Jint a Lostból, haha. Jin (aki egyébként Gavin Park néven mutatkozik be) azért jött, hogy felmérje a hotelt. Angel bérleti joga hamarosan lejár, és a Wolfram és Hart igényt tart az épületre. Angel bevámpírul, de Jin nincs meghatva, ő ennél sokkal ijesztőbb dolgokat is tud, például jogi úton felszólítást szerezni Angel ellen. A W&H távozása után Angel még inkább sürgeti Wesleyt, egyre több okuk van mihamarabb lelépni innen.

Cordy közben megelégeli a démontrágya lapátolást az istállóban, és megpróbál megszabadulni a nyakörvétől. A fal másik oldaláról egy vékonyka kis hang arra figyelmezteti, hogy ne tegye, különben felrobbanhat a feje. Hasznos tanács. Mielőtt kiderülhetne, hogy Cordy beszélgetőpartnere valójában az eltűnt lány, a démonok rajtuk ütnek és elhurcolják Fredet, ennek az ügyes kis tehénnek ugyanis sikerült valahogy hatástalanítania a nyakörvét. Cordyt ezután a gazdája a piacra viszi vásárolni, kosárhordóként. Cordy elégedetlenkedik, amikor egy látomás miatt (egy Drokken megtámadott egy falubelit) összeesik a főtéren. Valahogy most senki nem kezdi el pátyolgatni, ellenben a démonnéni elkiáltja a középkor kedvenc varázsszavát: boszorkány!

Angel, Wes és Lorne indulásra készen állnak. Az Angelmobil előlépett DeLoreanné, Wes azzal magyarázza, hogy ha minden oldalról fémborítás veszi őket körül az utazás alatt, akkor szinte biztos, hogy egy helyre fognak megérkezni. Szinte. Angel megkérdezi, hogy ne húzza fel esetleg a tetőt? Ugyan, teljesen felesleges, feleli Wesley. Nem gondolkodsz négy dimenziósan, Angel. Az utolsó pillanatban Gunn is csatlakozik hozzájuk, kapott egy üzenetet Angeltől, de mintha a Titanic kapitányát hallotta volna közvetlenül a süllyedés előtt, így meggondolta magát az utazást illetően. A fiúk bajtársias mosolyt váltanak egymással, Lorne még utoljára megpróbál lelépni, de késő. Wes felolvas a könyvből, a kapu megnyílik, övek becsatolva, Angel gázt ad, és irány 1885 Pylea. Upsz, a könyv nem ott maradt?

Az első dolog, ami megérkezve szembetűnik, hogy itt más szabályok vonatkoznak a vámpírokra, ugyanis az égen hétágra süt a nap (mit nap, napok, kettő is van belőle), Angel mégsem ég el. Sőt, nagyon is kicsattanó formában van, vidám őzgidaként szökdécsel a tisztáson, ilyet se látni gyakran. Wes is boldog, mert nem váltak sziámi négyes ikrekké. Az öröm egészen addig tart, amíg rá nem jönnek, hogy egyiküknél sincs a könyv. Mielőtt mindenki egymásnak esne, egyességre jutnak: először is Cordyt kell megtalálni, hátha bajban van.

Így igaz, Cordy bajban van. A helyi várbörtönben a fogvatartói éppen arra készülnek, hogy vizsgálat alá vessék. A vizsgálat azonban nem kacsatesztből, hanem különböző, hegyes szerszámokkal való kínzásokból fog állni. Az eredmény ráadásul pozitív: Cordy minden kétséget kizárólag a tisztánlátás képességét birtokolja. Az ítéletet illetően a papok vérontást emlegetnek, ez nem túl bíztató jel Cordy számára.

A faluba menet Lorne hasznos tanácsokkal látja el a fiúkat: a lényeg, hogy a lehető legjobban húzzák meg magukat, mert a xenophóbia (ami Gunn szerint Xenától való rettegést jelent) errefelé alapjelenség. Viszont, mint kiderül, az idevalósiak az árulókat sem nagyon szeretik, Lorne-t (és vele együtt a többieket) a gyermekkori legjobb barátja vasvillával (na jó, fejszével) üldözi egészen a főtérig. A túlerő ellenére a fiúk derekasan küzdenek. „Ezt megnyerjük, srácok!” - üvölti diadalittasan Wesley. Naná, hogy a következő pillanatban megkötözve térdelnek, az ítéletre várva. Narwek főbíró, aki korábban már Cordy ügyében is eljárt, a várbörtönbe küldi őket, a végső döntés „Őfelsége” kezében van.

Nem sokkal később elérkezik az idő, hogy a rabok „Pylea tiszteletreméltó úrnője, vérszomjas hadseregünk vezetője, a halál földi helytartója” stb. stb. színe elé járuljanak. Narwek főbíró elöljáróban azt a parancsot adja ki az őröknek, hogy a hullákat akasszák ki majd a főtérre. Angel, jobb híján azt a tervet eszeli ki, hogy amint nyílik az ajtó, megtámadják az őröket, és üsdaholéred. Így is lesz, de a kimenetelre csak tippelhetünk, mert Őfelsége egy elegáns torokköszörüléssel félbeszakítja az akciót. A csapat végre felnéz, és teljes döbbenetükre a királyi trónusról a koronát viselő, rabszolgáival körülvett, szőlőszemeket majszolgató Cordelia üdvözli őket: „Helló srácok.”

Címkék: angel
Szólj hozzá!

Facebook kommentek

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.