A Sejt című film Smallville-esített változata következik. Lex és Lois zuhogó esőben megmentősdit játszanak, pedig igazán tudhatnák, hogy az ilyesmit jobb Clarkra hagyni. Az amnéziás Karát nem sikerül kiszabadítani drótkerítéses börtönéből, ahova a fiúja zárta, de egy elcseszett pisztolypárbaj következtében Lex egy headshottal esik össze. Frankó.

Kara fogva tartója – Finley – csak a vállán sérült meg, így az egyébként feketeöves karatés Lois is csakhamar a drótokkal elzárt hárembe kerül, és hátrakötözött kézzel hallgatja, amint Kara Lex halálán sápítozik. De nem oda Buda, Lex már a smallville-i kórházban van, csak az Isten tudja, hogy a fenébe került oda. Mindenesetre nem halt meg, csak kómában van, ahogy azt Lionel a rohanva érkező Clarkkal és Chloéval közli. Ráadásul a zsaru, aki értesítette Lionelt, hogy mi történt a fiával, még bónuszt is küldött, egy mobilt, rajta egy képpel a pincérnőruhás Karáról és Lexről. Mármint, ez utóbbi nincsen pincérnő ruhában – hála az égnek.

Chloe rögtön felismeri Lois mobilját, Clarknak meg az tűnik fel, hogy a képen be van kötözve Kara keze, ergo nincsenek meg a képességei. Chloe felajánlja, hogy a képességével meggyógyítja Lexet, aki így elmondhatja, mi történt, és hogy hol van Lois és Kara, de Clark megtiltja neki, hiszen legutóbb, mikor a lány a képességét használta, a hullaház fagyasztójában végezte. Kell lennie más módnak is, hogy belelássanak Lex fejébe.

Tadám, tényleg van, méghozzá egy hiperszuper megagigamodern gépezet képében, mellyel az ember be tud lépni más emberek agyába. Micsoda véletlen, hogy éppen dolgozik a Luthor művek egy ilyen projekten! S mindezt Lana derítette ki, csak hogy legyen miért feltűnnie az epizódban. Hát, ennyiért kár volt, de legalább szépen ki volt festve. Jön egy kis aggodalmaskodás, hogy jaj-jaj, három katona meghalt a gépben, de aztán belecsapnak a lecsóba. Lionel indulás előtt megemlíti, hogy az agyvilágban van egy piros ajtó, azon lehet kijönni. Milyen praktikus.

Lex agyában Clark mindenféle csuda dolgot lát, de őt is látja ám valaki, csak ezt ő még nem veszi észre. Az egyik agyajtón belépve Clark egy kávézóban találja magát, ahol megtudja, hogy Lex többször is találkozott az utóbbi időben a pincérnőként dolgozó Karával, aki pillanatnyilag Linda néven fut, jobb híján. Lex utalgat rá, hogy Kara nem úgy néz ki, mint aki oda tartozik, mire a lány leroskad, és elsírja a férfinak az életét. Legalább is azt a pár hetet, amire emlékszik belőle. Lex felajánlja Karának, hogy a legjobb kutatókkal vizsgáltathatja meg magát. Finley mindezt féltékenyen figyeli a konyhából.

A látomásnak vége szakad, ugyanis az agyalap fehéröltönyös fenegyereke, Mr. Lex „Brutál” Luthor torkon ragadja az ő felségterületén ólálkodó Clarkot. Még szerencse, hogy felbukkan a pufi hajasbaba, Alexander, aki a kopasz gyermeki, ártatlan énjét képviseli a játszmában, és már hosszú évek óta folyamatosan menekül a gonosz Lex elől, aki meg akarja ölni őt – és ha már itt van, bizonyára Clarkkal sem tenne kivételt. Hol van már az a ló, amit élve felszeletelnek?

Hát sehol, mert a smucig tévések Jennifer Lopezzel együtt azt is kispórolták a sztoriból. Alexander elrejti az egyetlen barátját, Clarkot, hogy biztonságban legyen, amíg ő utána néz Kara és Lois hollétének a Lex agykönyvtár hátsó, poros polcain. Azért ez egy kicsit ironikus, nem? Clark is így véli, úgyhogy leszarja a kiskrapekot, és továbbindul felderítőútjára Lex agyában. A legújabb állomás Lex gyermekkora, a kis Alexander pirospozsgásan, mosolyogva festegeti játékkatonáit, mikor berobog az apja, és amolyan Dumbledore-osan felkeni őt a falra, és nyálcunamit fröcsögve az arcába üvölt: te dobtad be a neved a Serlegbe, Harry? Te baszkuráltad az aktatáskámat, Alexander?

Szegény kiskölyök köpni-nyelni nem tud, de végül kinyögi, hogy az anyját látta Lionel irodájában, könyékig a férjura táskájában. Végszóra toppan be a muter, és amolyan Lanásan csak annyit mond „Tudnom kellett az igazat! Mi az a Veritas?” Már várnánk a szokásos választ: „Hát az Igazság latinul, de semmiség, különben is, olyan szép vagy és úgy szeretlek üngyömbüngyöm!” Hát nem, Lionel más módszerekben hisz, jól felrázza a rostos narancslevet, amit anyu a reggelihez ivott, majd a földhöz vágja az asszonyt. „Ne szólj bele, riherongy!” S ezzel távozik. Alexander segítene anyjának, de az ellöki magától a mocskos kis áruló fattyát. Szegény, szegény kis Alexander, őt senki sem szereti…

A következő állomás megint a kávézó, ahol Lex és Kara viszonya egész meghitté vált időközben. Lex éppen egy Szent Antal medált ajándékoz a lánynak, mondván, az eltévedt lelkek védőszentje majd rajta is segít. Kara olvadozik a gyönyörűségtől, Finley pedig tüzet hány a féltékenységtől, tekintve, hogy már a magánrepülő is le van vajazva, szóval Kara visszatér Smallville-be, de legalábbis valahova a környékre. De hoppá, amíg Kara az új földijeitől búcsúzkodik, Lois sétál oda Lexhez, markában tartva a telefonját, rajta a frissen készített közös képpel Lexről és Karáról. A kopasz épp csak egy pillantást vet rá, aztán reflexből zsebre vágja, mintha neki bizony nem telne rá.

Ezalatt a külvilágban nagy a baj, pittyeg, villog meg szirénázik minden, Clark túl mélyre ment, már nem lehet kívülről kihozni, neki kell kitalálnia. Clarknak nem túl szerencsés a kávézó fele járnia, ugyanis megint a gonosz-Lex-klón fenegyerek rángatja ki onnan, majd egy „hadd vezesselek körbe” felkiáltással belöki Clarkot egy agyszobába, ahol az emlék-Lex éppen Lanával bagzik a Káma Szútra minden egyes pozíciójában. Egyszerre.

Mikor Lana kéjes nyögések közepette azt találja mondani, hogy örökké szeretni fogja Lexet, Clark megunja a műsort, kitépi magát Lex szorításából, és elmenekül. A folyosón Alexanderbe botlik, aki megtudta, hol van Lois és Kara, így futás közben Clark egyszer csak az esős roncstelepen találja magát, és nagytotálban nézi végig a rész elején látott pisztolypárbajt. Miután Lex összeesik a fejlövéstől, Clark odarohan hozzá, felveszi mellőle a GPS-ét, és egyszerűen csak leolvassa róla az utcaneveket. A modern technika csodája.

Clark már szalad is a piros ajtóhoz, de Lex már ott vár rá, és egyfajta mazochista színjáték keretében fojtogatja és ütlegeli önnön fiatalkori, ártatlan képmását, és kvázi kifacsart öngyilkossággal fenyegetőzik. Huh, ez de perverz egy epizód! Odakint a fejbelőtt Lexnek leáll a szíve, szóval nagyon tenni kéne valamit, emberek, T mínusz négy perc az agyhalálig. Clark egy kicsit tépelődik a piros ajtó és Alexander sikolyai között, végül befut Lex irodájába, ahol megkezdődik a végső leszámolás.

Hiába a defibrillátor, tappancsok és töltés, a dokik bediktálják a pontos időt, azonban Chloe fehér lovon bemasírozik a laborba, és megtapizza Lex csupasz mellkasát. Az író szerintem ebben a részben élte ki minden beteges fantáziáját. Áramlik az energia, a gonosz Lex csak röhög, miközben Clark teljes erejéből püföli, Alexander elmenekül, kinyílnak a pokol kapui, Lionel csak pislog, jön a fény Chloe kezéből, beleremeg Lex agyvilága, Lex még mindig röhög, Chloe nyög, Clark püföl, villóznak a fények, a Winchester fiúk becsukják a pokol kapuit, Chloe átmegy megint fekete-fehérbe, Clark rohan a piros ajtó felé, Chloe összeesik, Clark eltrécsel Alexanderrel, és megígérteti a fiúval, hogy nem adja fel a harcot, cserébe ő is odafigyel majd rá, az ajtó távolodik, szűkül a tér, a dimenziók anyaga felhasad, E.T. hazatelefonál, és mindezt egyetlen mondatban!

Eközben Loisnak egy teljes napjába telt kinyitnia a drótkerítést(!) lezáró lakatot (hogy miért nem másztak ki a tetején egyszerűen, az számomra rejtély), és, persze, mikor máskor sikerül neki? Igen, nyílik az ajtó, de begördül Finley, akinek már nincs mit veszítenie, hiszen lelőtte Lexet, úgyhogy fegyvert fog a két lányra, és éppen meghúzná a ravaszt, mikor Clark közéjük borítja a közelben álló roncsautó-tornyot, aztán elhajítja a francba Finleyt. Persze, a lányok már csak a félájultan heverő Finleyt látják.

Lex a tükörben nézegeti magát, aztán panaszkodni kezd a beállító apjának, hogy neki halottnak kéne lennie, hiszen fejbe lőtték. Na igen, mondja Lionel, csakhogy még volt Oliver Queen titkos gyógyítószérumából, úgyhogy nincs gond, bébi! Jön a szokásos „Szeretlek, fiam!”, de Lex unottan kisétál, még mielőtt nagyon belemelegedne az öreg. Chloe a korábbi három óra helyett, most tizennyolc óráig volt halott az életmentő akciót követően, így Clark aggódik is rendesen, és megtiltja a lánynak, hogy még egyszer ilyet tegyen. Chloe már-már bele is megy, de legalábbis nem tudja, mit mondjon. Clark szentbeszédet tart Lexnek a benne élő jóról, Lex meg csak a szemöldökét vonogatja, és mereven bámul maga elé. Kara a Talonban zenét hallgat, mikor a kopasz odamegy hozzá, elmereng azon, hogy Clark neki is állandóan titkolózott, mikor még barátok voltak, ugyanúgy, mint most Karának, és ismét felajánlja a lánynak, hogy az orvosai visszahozhatják az emlékeit, és így végre fény derülhet az igazságra. Ámen.