A nyitójelenetet látni kell, ahogy Dexter Lejláról vitatkozik Debrával, közben pedig mindenki döbbenten bámulja az irodában, mert Jimenez hulláját húzza maga után. Persze álmodik, elszenderedett Rita háza előtt. A szöszke ébreszti: Mit csinálsz itt, Dexter? Még csak át sem öltöztél. – Távol akartam tartani Lejlát, csak elaludtam, feleli, utána pedig érzelmes vallomást tesz arról, mennyire hiányzik neki Rita, és hogy Lejla élete egyik legnagyobb hibája volt. Rita megértőn bólogat, de azt mondja, ez nem változtat azon, hogy megcsaltál.

Távozóban aztán Dexter észreveszi, hogy követik, méghozzá ezúttal nem Doakes: arra gondol, hogy rosszul sült el az interjú Lundyval a múltkor, és biztosan rákerült a gyanúsítottak listájára. Nos, abban mi is biztosak lehetünk, hogy nem Doakes az, mivel egy vágókép szerint ő épp elutazni készül, viszont azt is tudjuk, hogy Lundynak kisebb dolga is nagyobb annál, hogy Dexterrel foglalkozzon: épp Debrával hentereg az ágyban. Utána jöhet az ilyenkor szokásos párbeszéd: izé, oké, összejöttünk, de hogyan tovább? Lundy szerint közhírré kellene tenni, mindenki őt fogja irigyelni, meg bizonyíthatná, hogy öregember nem vénember. Debra szerint ez nem jó ötlet, mi lesz, ha azt mondják, kivételezel velem? Hát legfeljebb igazuk lesz.

De mielőtt lezárnák a vitát, Lundyt kirángatja az ágyból egy telefon, és hirtelen nagyon izgatott lesz, indul is az irodába. Dexter is befut: látja a zsongást a „kaptárban”, a kapitányság tele van szövetségi ügynökökkel, a rendőrök meg tétlenségre vannak kárhoztatva. Nem kérdés, hogy van egy gyanúsított, de kicsoda? Attól tart, hogy ő, és ebben csak megerősíti, hogy az irodájában három FBI-os specialista nyüzsög talpalatnyi helyen, átvizsgálják az aktáit, a számítógépét, mindent. Le is pereg szemei előtt egy gyerekkorában látott villamosszékes kivégzés, amire apja elvitte. Rá is ez vár…?

Doakes közben Haitin jár, Port-au-Prince-ben, és egy régi haverját próbálja rábeszélni, hogy segítsen neki elemezni néhány vérmintát. Nem megy olyan egyszerűen, mint szeretné, és tovább is tart majd a vártnál – meg nincsenek is nála, elrejtette őket jól –, de azért Dexter felett ott lebeg a bárd, hiszen nyilván a tőle ellopott trófeagyűjteményről van szó. De ez semmi ahhoz képest, hogy Lejla belibeg a kapitányságra, és elhívatja magát italozni Angellel és a többiekkel. Esze ágában sincs békén hagyni Dextert, sőt, még finoman meg is fenyegeti, hogy jobb, ha vele tart, mert ki tudja, részegen milyen titkokat árulna el róla „akaratlanul”.

A női mosdóban Dexter megpróbál a lelkére beszélni, Lejla viszont tíz körömmel ragaszkodik hozzá: ismerem a maszkodat, Dexter, és én vagyok az egyetlen, aki átláthatok rajta, összetartozunk, és ezt te is tudod. Dexter meg arra gondol, hogy nem élhet együtt vele, de nem is ölheti meg, elmenni pedig nem fog magától… ahogy a szövetségiek sem, akik ott koslatnak a nyomában. Erről aztán eszébe jut valami, és hazarohan megnézni a trófeáit – de hűlt helyüket találja. És már kopognak is a szövetségiek, hogy magukkal vigyék. Az egyik be is szól adóvevőn: Megvan.

Látványos, ahogy bevezetik Lundyhoz és a kapitányhoz, akik előtt az asztalon ott van a dobozka a vérmintákkal. Biztos hallotta, hogy van egy gyanúsítottunk – mondja a kapitány, és átnyújt neki egy csomag gumikesztyűt. Vegye fel! Dexter értetlenül néz, de felhúzza, és kinyitja a dobozt. Mi ez?, kérdi a kapitány. – Trófeák, feleli Dexter, aztán megkérdi: Most mi lesz? És akkor megmondják neki, hogy elemeznie kell a vérmintákat, amelyeket Doakes kocsijában találtak, miután átkutatták, meghallva, hogy elhagyta az államot. Doakes?, kérdezi Dexter. – Ja, ő az első számú gyanúsított a Mészáros-ügyben, mert erőszakos természet, és mészáros volt az apja.

A kapitányságon mindenki meg van döbbenve. Bejelentik a hírt, Debra biztosítja Dextert, hogy akár a saját életével is megvédi Doakestól, ha az az őrült rátörne, Dexter meg amiatt aggódik, hogyan érheti el, hogy ha Doakes előkerül, akkor a kapitányságon ne az őrmesternek higgyenek, hanem neki. Ennek érdekében első körben letörli az ujjlenyomatait a dobozkáról, utána pedig nekilát a vérminták elemzésének. Az apjától ugyan azt tanulta, hogy ártatlanokat nem szabad bajba sodornia, de az apja azt is mondta, hogy a saját épsége mindenek előtt.

Doakes közben felhívja LaGuertát, és közli, hogy nem ő volt. LaGuerta hisz neki, és hívja, hogy jöjjön haza, jelentkezzen a kapitányságon kihallgatásra, de erre Doakes kikapcsolja a mobilját, és még az akkuját is eldobja. Két másik apró dolog: Angel megkérdi Dextert, ráhajthat-e Lejlára: Lejla egy természeti katasztrófa, de ha gondolod, hajrá, feleli neki Dexter; ő maga pedig szövetségi védelmet kap, FBI-os ügynökök őrködnek az ajtajánál. Így aztán meg kell szöknie az ablakon át, hiszen még nem tűntette el Jimenez holttestét.

Jimenez a helyén van, Dexter rendben feldarabolja, aztán kiviszi a csónakjához – és felbukkan Doakes. Jézus Mária, Dexter, te vagy a Mészáros bazmeg! Jézus Mária! – Ezt már mondta,őrmester, feleli Dexter keserűen, aztán hagyja, hogy Doakes bilincsbe verje. Utána viszont rátámad, lövés dörren, beleesnek a vízbe, bunyó és harc, Dexter a bilincs láncával kezdi fojtogatni a golyófejűt. Dokaes elveszti az eszméletét, Dexter kivergődik a partra. Csakhogy Doakes eltalálta a combját. Na, ezt hogy fogja kimagyarázni a szövetségieknek?

Doakes meg Jimenez viskójának ketreckamrájából üvöltözik utána, hogy: Elfognod nem elég, meg kell ölnöd, Morgan!