Egy citromsárga homokkal teli vidéken kezdünk. Egy mélyedésben egy halom kék valami van, földi ember megy, megnézi. Daniel szerint ez civilizáció jele is lehet. Neki még a fa északi oldalán növő moha is az. Közelebbről megnézve a kék valamik kristályok. Viszont mindegyik szét van barmolva erőteljesen. Daniel puzzle-t játszik, Teal’c nézi a homokot meg a tájat, O’Neill meg a saját útját járja egy bucka mögött. Carterék találnak egy egész kristályt, nincs is több. O’Neill talál egy másik gödröt is, de ezt a felfedezést megtartja magának. Az is tele van törmelékkel, és itt is van egy ép. Jóval nagyobb, mint Carteréké, na lesz mit mesélni az unokáknak. Átváltunk hullámzó, kék képernyőre. A kristály visszanéz O’Neillre. Az ezredes megérinti, erre az átrepíti a gödör másik végébe. A fagyi visszanyalt.
Carter és Daniel végzett, úgyhogy felmásznak az őrtorony Teal’chez. O’Neill mellett meg megjelenik O’Neill. WTF? WTF. A hamis O’Neill hazamegy a csapattal. Beszámolunk a kristályokról. Daniel szerint vallási eszközök, naná, majd azok. A kék Stonehenge, hagyjad már. Daniel alatt néha elszalad az a bizonyos ló. O’Neill 2 az öltözőben civilbe megy át, aztán a szekrényben megtalálja Jack emlékes dobozát. Van benne kép a feleségéről, Sararól és a fiáról, Charlieról. Utóbbi ugye Jack pisztolygolyójával alkotott elegyet, még ha ez így morbidnak is tűnik.