Némi könnyed kávézgatás után helyszíneléssel nyitunk egy képregényboltban, ahol Dexter szuperhős-figurákról gyűjti be a vérmintát. Közben arról elmélkedik, hogy sosem volt oda ezért a híró-dologért, újabban viszont úgy tűnik, egyre jobban hasonlít rájuk: tragikus kezdet, titkos személyazonosság, félig ember-félig mutáns, no meg még ősellensége is van, ugye, Doakes? Aztán megakad a tekintete egy Sötét Védelmező feliratú plakáton, amelyről a meggyilkolt boltvezető haverja elmondja, hogy a boltos képregény-ötlete, amit a Mészáros ihletett, de hát sajnos már nem válthat valósággá. Ó, dehogynem – mosolyodik el Dexter, és ízlelgeti a név hangzását.

Álmában aztán be is öltözik, és ripsz-ropsz megmenti az anyját a láncfűrészes gyilkosoktól. Mindezt természetesen Lejla vállán bóbiskolva, a terápiás ülés közepén. Mégis, miről álmodtál? – kérdezi Lejla. – Anyámról. – Ödipusz-komplexus, ez sok mindent megmagyaráz. És mit csináltál a drága mamával? – Megmentettem, mert gyerekkoromban láttam, ahogy meggyilkolták. Lejla erre nyel kettőt, aztán azt mondja, okés, ezt most beszéljük meg, Dexter pedig a saját legnagyobb meglepődésére mesélni kezd a dologról. Három férfi volt ott, és… – És mi történt velük? – Nem tudom. – Le kéne zárnod ezt, Dexter, akkor jobban leszel. Meg kéne keresned őket, vagy ha meghaltak, ráhugyozni a sírjukra, vagy valami, de csak akkor leszel jobban! Biztosan emiatt vagy függő! Dexter arcán pedig látjuk, hogy tényleg, és nem is érti, miért nem jött rá erre magától.

Le is nyomozza a három pasast, és sötét titkokra talál: Harry, a nevelőapja nem véletlenül járt azon a tetthelyen, ahol az anyját, Laurát megölték, hanem azért, mert Laura korábban felnyomta neki a gyilkosokat a kokainügyeik miatt. Még a kapitányságon is járt, ahol hangszalagra vették a vallomását, és kérte Harryt, hadd szálljon már ki, mert szerinte gyanakodnak rá, és veszélyben az élete. Harry erre megnyugtatta, hogy nincs, aztán meg mégis… Dexter ettől úgy felhúzza magát, hogy este kocsiba ül Lejlával, és elhúznak egy szomszéd városba, meglátogatni az anyja egyetlen elérhető gyilkosát, Jimenezt (a másik kettő közül egy meghalt, egy börtönben ül). Mivel a kocsiban folytatott beszélgetést Lejla és Dexter között nem lehet visszaadni, maradjunk annyiban, hogy lelki társak, és Dexter úgy érzi, végre megnyílhat valaki előtt.

Közben persze van néhány mellékszál is, gyorsan rohanjunk végig rajtuk, mert a Lejla-Dexter játék érdekesebb. Először is ott van Debra és Gabriel, a pasas, akivel a kishúg a múltkori rész óta kavar, és akinek még a fiókjait is felforgatja, végül is könnyen lehet, hogy a Jeges után a Mészárost is kifogta, de csak egy Jéghercegnő tárgyú levelezést talál a gépén. Szóval újságíró vagy, bazmeg, utánam nyomozol, bazmeg, bazmeg a Jéghercegnődet, bazmeg!, és a csaj elrohan; nem hiszem el, hogy te is csak egy trófeát akartál, és még volt képed azt hazudni, hogy azt sem tudod, ki volt az a Jeges! Oszt a végén persze kiderül, hogy a pasas csak meseíró, nagy a bódottá’, együtt lapozgatják a könyvet.

Említésre érdemes még Rita anyja, Gale, aki közli Dexterrel, hogy már a szagáról érzi, hogy drogfüggő, és ha szereti Rita pici családját, akkor elhúz a picsába, különben feltolja neki a felmosórongyot seprűnyéllel. Amikor a Jimenez-küldetés alatt Rita felhívja Dextert, hogy merre jársz, drágám, és pontosan miért kellett is ilyen hirtelen elutaznod?, akkor Dexter jobb híján Gale remek mondását idézi, és hogy úgy gondolta, jobb, ha egy kis távolságot tart. Közben meg ezt bámulja, lássátok, így néz ki Lejla hátulról.

Szakadjunk el Lejla fenekétől, és nézzük meg, mit csinál közben a nehézsúlyú boszorkány, LaGuerta hadnagy. Drága gülüszeműnk szeretné pszichológushoz küldeni Doakes barátunkat, az őrmesternek ugyanis a múltkori már a második gyilkos pisztolypárbaja volt fél éven belül, és LaGuerta szerint biztosan ki van bukva, Doakes viszont hiperjól érzi magát, végre elsüthette a fegyverét, szálljon már le róla a nő, hacsak nem dugni akar vele is, mint Pasquale pasijával. – Hé, ezt meg honnan tudtad? – Sehonnan, csak tippeltem. Ismerlek már ennyire, Maria!

És még mindig a mellékszálaknál maradva, örököltünk néhány algát is az előző részből: nos, ezek három kikötőre mutatnak, melyek között természetesen ott van az is, amelyben Dexter tartja a hullahajóját. Debra nem rest gyorsan beárulni a bátyját, persze abszolút gyanútlanul, mire Lundy hadnagy karon fogja, rendben, kislány, akkor mi ott nézünk szét, ha te úgyis ismered a helyet. Ennek persze egyelőre nincs jelentősége, de van hozzá egy remek kép arról, mit csinál a rendőrség nyomozás címszó alatt.

Dexter közben megkeresi Jimenezt, aki egy kocsma tulajdonosa, és valójában egy goa’uld, azaz izé, jaffa, és Bra’tac mesternek hívják. Dexter bámulja is nagyon sokáig, talán emiatt, aztán megpróbál beszélni vele, ahogy Lejla tanácsolta. Te tettél azzá, aki lettem!, üvölti az arcába záróra után, de Bra’tac mester nem nagyon érti a dolgot, szóval Dexter visszatér a régi jó módszerhez, azaz inkább feldarabolná.

De hiszen… nem is a… kokain miatt öltük meg a csajt… – nyögdécseli véres arccal a biliárdasztalon Jimenez, Dexter pedig nem hisz a fülének, amikor a mester eldadogja, hogy azért ölték meg a csajt, mert dugott egy zsaruval, akinek a leírásából Dexter rögtön levágja, hogy Harryről beszél az öreg. Hogy Harry és az anyja dugtak? Nebazmeg, ezt sem mondta el a fater!

És ekkor megcsörren a telefon. Lejla az, érdeklődik, hogysmint, Dexter, miért ilyen a hangod, ugye nem áltál rá a szerre? – De, épp használni fogom. – Tedd le, hallod, hol vagy? Megyek oda, csak bírd ki, ne akarj megint egyedül maradni, hallod, megyek érted, gyere hozzám, rendben? Hallod, Dexter? Csak gyere vissza hozzám. Dexter pedig megbabonázva elindul, mintha szirénhangok csábítanák, és ezt persze megint nem lehet leírni, ahogy Dexter leteszi a telefont, aztán elhátrál a vérben fekvő Jimeneztől, majd pedig beállít Lejlához, és beletemetkezik az ölébe, mint egy kisgyerek. Eddig az évad legjobban játszott jelenete.

Legyen erről is egy kép, mert csak.

Szex semmi, ilyen helyzetben ezt ne is várjuk, helyette viszont virradatkor megismerjük Lejla történetét. Évekig lőtte magát, aztán akadt egy pasija, egy igazán szar alak. Durvajó volt vele minden, amíg Lejla meg nem utálta az erőszakos és erőszakolós természete miatt. Egy este aztán elsétált hozzá, és porig égette a házát. Mikor a pasas bent volt. Mondjuk ezt nem tudta, de azért mégis, és úgy megijedt magától, hogy elment az első terápiás ülésre. Hát így. – És megérdemelte?, kérdezi Dexter. – Igen. – Akkor nem tettél semmi rosszat. És ez is egy akkora jelenet, hogy megérdemelne egy Oscart.

Zárjuk rövidre, innentől ugyanis már unalmas. Mire Dexter hazatér, Rita rendezi az anyósproblémát, igaz, nem a legjobb módon. Gale ahelyett, hogy hazarepülne a seprűnyelén, Rita dühétől megrémülve nyájasan közli, hogy rendben, megpróbálja megkedvelni Dextert, ha már Rita ennyire ragaszkodik hozzá, sőt, még marad is a városban, no meg Rita házában, hogy segítsen a gyereknevelésben. Dexter persze érzi a fenyegető veszélyt, úgyhogy igyekszik felkészülni – ennek jegyében például az utolsó folt vértől is megtisztítja a hajóját, miközben arról ábrándozik, hogy Lejla mennyire megérti, és ki tudja, lehet, hogy a csaj lehetne az ő partnere, hiszen a Sötét Lovagnak is volt egy Robinja. Közben pedig nem veszi észre a kamerát, amit Lundy szereltetett fel a kikötőben.