Susanék az újszülött nevén tökölnek. Hiába a lista, csak nem akar összejönni. Végül már egészen közel állnak ahhoz, hogy egy sorozatgyilkosról nevezzék el az egyébként nagyon cuki bébit, amikor isteni szózatként megszólal a kórházi hangosbemondó, hogy Doktor Connert kérjük a betegfelvételre. Kérdés megoldva, és Susan máris ellágyult arccal réved a jövőbe a Dr. Conner Delfino nevet ismételgetve.

Aztán isten meggondolja magát, és jön a hír, hogy meghalt Mike kedvenc nagypapija. Lehetne, hogy róla nevezzük el inkább a babát, drágám? Persze szívem - mondja az emelkedett pillanat hatása alatt Susan. Igaz, ekkor még nem tudja, hogy nem James papa, hanem Maynard halt meg. Ez a név pedig idehaza Susan megnyúlt arcát tekintve valahol a Lipót és a Kázmér között helyezkedne el. Kétségbeejtő a helyzet, ezzel egyetértenek a csajok is, bár becsületükre mondva őszintén megpróbálnak elfogadható becenevet találni, hogy mentsék a menthetetlent. Aztán amikor kiderül, hog a May és a Nerd is hülyén hangzik, Susan akcióba lendül.

Besuhan a kórház anyakönyves részlegére, bájosan elcsipogja, hogy az apa sajnos nem tud jönni, mert nagyon bizi-bizi-bizi, de vele üzeni, hogy ő is új nevet akar a gyerekének - majd várja a megértő bólogatást meg a szükséges papírokat. Ehelyett azonban a nagydarab néger csaj visszadörmögi, hogy ő is bizi-bizi-bizi, majd egy szabály, az szabállyal rövidre zárja a beszélgetést. Susan még próbálkozik kicsit, aztán már épp beletörődik, hogy egy Vanessától nem várhat megértést az ügyben, amikor Vanessa ebédelni megy, a helyére pedig egy Griselda ül. Hú, de nehéz lehetett ezzel a névvel a homokozóban - indítja újra a projektjét Susan.

Griseldának valóban nyomorult gyerekkora lehetett, ugyanis a kórházi búcsúlufikon már ismét a Conner név szerepel, amiket Susan Mike gyermekkori molesztáló bohóc okozta traumájára hivatkozva sem tud elég gyorsan kidurrantani ahhoz, hogy az értetlenkedő apának fel ne tűnjön. Aztán megint kiderül, hogy sok hűhó volt, semmiért. Susant ugyanis teljesen meghatja Mike vallomása arról, hogy Maynard nagypapa mennyire klassz csávó, igazi példaképnek való, így aztán Conner marad Maynard a végén.

Scavoéknál nagy gázt jósoltam, ami be is következik. Egy szép verőfényes, palacsintasütős reggelen Miami Vice-felállású gyermekvédelmisek kopognak az ajtón, és Lynette-et keresik Kayla bántalmazása miatt. Lynette persze hiába magyarázza, hogy ő nem olyan anya, vizsgálat indul, aminek következtében - pláne, ha újabb testi fenyítésről kapnak hírt - Lynette-től elvehetik a gyerekeket. Miiii?!? döbben meg Lynette, miiii?!!! üt szöget a hallgatózó Kayla fejében, és sátáni arckifejezéssel magához ragadja a hajsütővasat.

(A nemolyananyasággal kapcsolatban azért megjegyzem, hogy oké, hogy Lynette a Kayla-pofont megbánta, de nekem az legalább olyan durva, hogy pénzt ad a főzelékevésért, a gaz alá hazudott kincsekkel veszi rá az ikreket a kerti munkára és túladagolja a köhögéscsillapítót, hogy nyugiban befejezhesse a könyvét, na mindegy.) De vissza a hajsütővashoz. Kayla, hogy megátalkodottságáról és menthetetlenségéről kétségeink se legyenek összeégeti magát a hajsütővel, majd értesíti a hatóságokat, a Susan látogatásából hazatérő Lynette-et ugyanis a plusz egy határozott rendőrnővel felszerelkezett gyivisek fogadják, majd a kétségbeesett Tom meg a gyerekek szeme láttára szépen bilincsbeverik és elviszik.

Tom óvadékot intéz, de Lynette szerint most, hogy ő már nem mehet 150 méternél közelebb a gyerekeihez, igazán tehetne valami mást is végre. Tom borúsabban néz, mint az elmúlt két részben bármikor, majd leül beszélgetni Kaylával arról, hogy, ha kiengedik Lynette-et, akkor neki mennie kell, ha nem érzi biztonságban magát, mivel neki fontos a lánya biztonsága, Lynette meg itt lakik és kész. Kayla erre bepánikol és bevallja, hogy csak kitalált mindent és megígéri, hogy ezt elmondja a rendőröknek is. Ugye akkor maradhatok apa! Tom látványosan belemarkol az ajtófélfába, majd kiböki, hogy nem kicsim, mert egy genyó vagy. Kayla erre megfenyegeti Tomot is, aztán meg csodálkozik, hogy - mivel az egészet telefonon végighallgatta a pszichiáter - a rész végén az anyai nagyszülőkhöz paterolva bizonytalan időre eltüntetik a sorozatból.

Gabyékhoz a rendőrség Jabba-szerű szakembere érkezik, és amint Ellie kiteszi a lábát, hozzáfog bepoloskázni az egész lakást. Természetesen a gyanúsított szobájában kezdve a munkálatokat, aki ahogy kell, visszajön a pénztárcájáért. Gaby gyorsan reagál, leteperi a dagi rendőrt  és beadja a döbbent Ellie-nek, hogy a visszataszító csávó nem szerelő (ebben ugye nem hazudik), hanem a szeretője, akivel Carlos feljavult orra miatt voltak kénytelenek az őket szétveszítő szenvedélyt épp Ellie szobájában csillapítani.

Ellie hiszi is, nem is a dolgot, de azért Gaby nem ússza meg, hogy később arról is magyarázkodjon, hogy a fantasztikus Carlos mellett, hogy a hernyóban van gusztusa Jabbához. Gaby először szerelmesen bárgyú vigyorral az arcán elmereng azon, hogy tényleg milyen fantasztikus is az ő Carlosa, aztán észbekapva ecsetelni kezdi, hogy azért néhanapján mindenkinek jól jön egy hájas, koszos, undorító szerelő. Téma egyelőre elnapolva, bár nem úgy tűnik, hogy Ellie nagyon bele tudná képzelni magát ebbe a néhanapján dologba.

Így nem is csoda, hogy végül beköpi a dolgot Carlosnak. Carlos, a nagy mamlasz meg jól elhiszi. Bánatában a sárga földig issza magát, majd egy keserű helló, ribivel köszönti a vásárlásból hazatérő Gabyt. Gaby meg ahelyett, hogy elmagyarázná a szitut Carlosnak, először hosszasan cafkázza pletykás Ellie-t, majd - nagylelkűen eltekintve attól a részlettől, hogy ő meg ugye épp összejátszik a rendőrökkel - le is cseszi. Két perc múlva viszont már megrendülten hallgatja Ellie a mamám megcsalta a papámat kezdetű könnyes sztoriját, aminek a közepén van egy elhagyott minket, így kerültem az utcára, a végén meg egy féltelek és szeretlek beneteket. Na, ekkor hívják fel Gabyt a rendőrök, hogy jön a szállító, indul az akció. Gaby aztán a könnyes sztori hatása alatt figyelmezteti Ellie-t a veszélyre és a hátsó ajtót ajánlja menekülési útvonalnak.

Bree továbbra sem hajlandó megbocsátani Orsonnak, aki viszont kuncsorgó kutyaként követi mindenhova. Amikor felbukkan az étteremben is, ahol Bree épp az észak-koreai bibliacsempészettel egybekötött hittérítő útjáról visszatért Michael Green tiszteletessel vacsorázik, Mrs. Hodge kölcsönkéri a tiszteles kezét egy kis szorongatásra, hátha ebből megérti Orson, hogy ő már továbblépet. Orson ha meg nem is érti, de látni nem bírja a dolgot, úgyhogy bánatosan elkullog.

A tiszteletes viszont - akit miközben halált megvető bátorsággal térített Koreában elhagyott a felesége egy koreai szatócs miatt - teljesen bevadul. Hazafuvarozza Breet, és azzal búcsúzik, hogy Bree, úgy csillog a szemed, mint a Yalu folyó egy holdfényes éjszakán, aztán, hogy egyértelmű legyen, mit is akar, hozzátesz egy kívánlakot. Bree tiltakozására nosztalgikus emlékezésbe fog a vibrálásról, amit ő 1996 virágvasárnapja óta érez, amikor véletlenül összeért a kezük egy pálmalevélen, majd beleunva a sok rizsába egyszerűen rámászik az elképedt Breere, aki csak a keze ügyébe akadó Bibliával megcsapkodva tudja levakarni magáról a megvadult egyházfit.

Green tiszteletes rosszul tűri a kudarcot. Miután a Szent Könyv hármat puffan a fején felháborodottan inzultálással vádolja Breet, majd koreaiul ordítozva kiparancsolja az autóból, a következő misén pedig arra készül, hogy egy a tisztes népek közé férkőzött vörös hajú csábítóról prédikáljon. Orson véletlenül megtudja ezt, rátör a sekrestyében készülődő tiszteletesre és többek közt a "nem fogom hagyni, hogy nyilvánosan kijelentse: Bree Hodge egy szajha!" üvöltéssel neje becsületének védelmére kel. Apró szépséghibája a dolognak, hogy a dulakodás közben bekapcsolódó mikrofonon keresztül mindennek fültanúja a teljes gyülekezet is. Orson hősies próbálkozásának azért két haszna is van: Green tiszteletes végül a türelemről prédikál, Bree pedig nem tekint pondróként többet a férjére. Sőt, egész konkrétan jó embernek nevezi, amikor beugrik a kórházba és a harcias pap által letékvandózott lábadozó grállovagja hogyléte felől érdeklődik.

Katherine-hez Wayne ugrik be egyik este, hogy tisztázza a sebhelyetelen Dylan esetét. A plasztikai műtét magyarázatot egyáltalán nem veszi be, és DNS-vizsgálatot követel, merthogy, oké, Dylan nem az ő lánya, de tutira Katherine-é sem. A durvuló helyzetet és Katherine testi épségét Bob és Lee menti meg, azzal, hogy berontva kórusban könyörögnek Katherine-nek, hogy vállaja el a lelépett partiszervezőjük helyett a lagzijukat. Wayne el, azzal, hogy később visszajön. Ez kb. annyira biztató, mint amikor a kaliforniai kormányzó búcsúzott így a rendőrőrsön anno. Ezek után nem meglepő, hogy Katherine a Bobésbobek páros menüjét a lőtéren tárgyalja meg Breevel két lövés közt töltött gombafejekről diskurálva.

Wayne felbukkanásának híre Adamhez is eljut, aki rögtön jön, és ünnepélyesen bejelenti Katherine-nek, hogy márpedig ő meg fogja védeni Dylant, amit azzal kezd, hogy meglátogatja és elriasztja Wayne-t. Hahaha, látszik, hog nem ismered Wayne-t -mondja a sokat tapasztalt ex-Mrs. Davis. Ekkor Frodó előrukkol a b-tervvel, melynek lényeg, hogy utazzanak el hármasba valahova, aztán egyszerűen ne jöjjenek vissza. Ó, én hősöm - örvend Katherine szíve nemcsak a Dylan-mentő utazás, hanem a benne sejlő családegyesítés miatt is.

Amiből aztán nem lesz semmi. Dylan koncertjének szünetében ugyanis Wayne szülőtársnak adva ki magát segítséget kér Adamtől egy kerékcseréhez. Adam megy, segít, aztán egyszer csak egy elhagyott gyárépületben tér magához megkötözve, miután Wayne leütötte a parkolóban. Itt a frodóság kevés lesz. Adamnek jövő héten, az évad zárórészében Jacket kell megtalálnia magában, ha életben akar maradni.

(A nomen est omen mottó miatt mellékesen kiderült a csajok nevének jelentése, hátha érdekel valakit: Lynette - francia eredetű, jelentése:csinos, Katherine - görög, jelentése: tisztaság, Gabrielle - héber, jelentése: Isten ad nekem erőt, Bree - ír, jelentése:hatalom.)