Ms. Karen Van Der Beek úgy döntött, hogy vacsorát ad barátainak és ismerőseinek. Ám a piacról hazatérve Mr. Hank Moodyt nem rendrakáson éri, ahogy meghagyta neki: a ház ura ugyanis leányuk, Miss Becca Guitar Heróján játszik. Ms. Van Der Beek kedvesen leteremti Mr. Moodyt, aki azt tudja csak mentségéül felhozni, hogy a terasz körüli tennivalókkal már végzett. Ugyanakkor ismételten hangot ad előzőleg megformált véleményének, miszerint a vacsoravendégek fogadása buta ötlet, és még nem késő lemondani, mert megérzése szerint az egész esemény ahhoz lesz hasonlatos, mintha valaki egy fültisztító pálcikát nyomna fel a húgycsövébe, és ezt csakis Ms. Van Der Beeknek engedélyezné. A ház asszonya leinti kedvesét, ilyesmi ne is jusson az eszébe, a partit nem lehet lemondani. Mr. Moody már nem is mérgelődik azon, hogy ismét akarata ellenére történik valami a házban, hanem gyengéd erőszakkal a terasz felé tolja szíve választottját, nézze meg, mi történt ott.

“Általánosan elismert igazság, hogy a legényembernek, ha vagyonos, okvetlenül kell feleség.” Mr. Moody is így gondolja: a teraszon rózsaszirommal felszórt padló és behűtött pezsgő várja a meglepetéstől szóhoz nem jutó Ms. Van Der Beeket, akinek még nagyobbra nyílik a szeme, amikor Mr. Moody annak rendje és módja szerint féltérdre ereszkedik, és megkéri a kezét. Ms. Van Der Beeket annyira váratlanul éri az esemény, hogy még a nemrég beszerzett répákat is úgy kell kivenni a kezéből. Bár konkrét “igen” nem hangzik el, de az égiek is jó jelnek vehetik, hogy a lánykérés suta mondatai után a két sokat megélt ember egymás karjaiba veti magát, és ész nélkül csókolózni kezd.

A fogadásra elsőként Miss Mia érkezik, akit Mr. Moody egyáltalán nem szívlel, és szóvá is teszi, hogy a kisasszony meghívása nem kedve szerint való. Ám erről a témáról hamarosan elterelődik a figyelem, mert Miss Becca okoz további gondokat, amikor az egyik trash metálos pólóját egy másikra cseréli fel, így értelmezve az édesanyja „öltözz át, ez nem lehet rajtad!” korholását. Mr. Moody igyekszik oldani a feszült ellentétet anya és lánya között, ami sikerül is: Becca kisasszony duzzogva visszavonul a szobájába, Ms. Van Der Beek pedig mosolyogva hallgatja, ahogy kedvese a nemrégiben átélt közös orgazmikus eseményeket emlegeti fel, és csak azon aggódik kicsit, nehogy Miss Mia meghalljon valamit.

A csengetés az ifjú Damien érkeztét jelzi. Becca kisasszony igen izgatottá válik, amelyet Ms. Van Der Beek tanácsára egy kis rúzs felillesztésével palástolnak. Eközben Mr. Moody, minden atyai szigorát latba vetve kemény fogadtatásban részesíti a fiatalembert az ajtóban, aki bátran válaszol a kérdésekre, habár dolgát igen megnehezíti, hogy a háta mögött a falnak támaszkodva Mr. és Mrs. Runkle szenvedélyesen csókolóznak és egyéb házastársi elfoglaltságokat művelnek. Mr. Moody megkegyelmez az ifjú Damiennek, és beengedi őt a lakásba, mert már ő is kínosan érzi magát vacsoravendégei magatartása miatt. Mrs. Runkle elárulja, hogy azért ilyen könnyedek és felajzottak, mert otthon ecstasy tablettát vettek magukhoz. Mr. Runkle megerősíti, hogy jól érzi magát, és Mr. Moody mellett elmenőben végigsimít annak ingén, mert érezni akarja a finom szövésű anyagot.

Mr. és Mrs. Runkle a lakásban mindenkit végigsimogat, akit csak ér, de Mr. Moodynak nincs ideje ezzel foglalkozni, mert legnagyobb aggodalmára észreveszi, hogy Becca kisasszony szobájának ajtaja zárva van, és az nem illendő. Kopogás nélkül beront a szobába, de a fiatalok nagyon jólneveltek maguktól is, így nincs mitől megvédeni a kisasszonyt. Mr. Moody ennek ellenére tudatosítja az ifjú Damienben, hogy állandó megfigyelés alatt van, és ehhez tartsa magát. Újabb vendégek érkeznek közben, Miss Sonja és kedvese, Mr. Julian Self, a híres író, aki hatalmas örömében, hogy megérkezett, nemcsak Ms. Van Der Beeket, hanem Mr. Moodyt is szájon puszilja. Mr. Moody ezt nem veszi jónéven, és ezt meg is mondja az általa Dalinak becézett írótársának.

A konyhában a hölgyek Ms. Van Der Beek eljegyzési gyűrűjét csodálják a maguk módján: Mrs. Runkle ecstasytól tompult szemében csodálatos, hatalmas kő látszik, Miss Mia, személyiségéhez híven szúrós megjegyzést tesz, Miss Sonja pedig az esküvő időpontja felől érdeklődik, és a bizonytalankodó Ms. Van Der Beeknek azonnal felajánlja, hogy majd Mr. Self összeadja őket, van erre képesítése. Majd kissé szomorúan megjegyzi, hogy bezzeg őt nem akarja elvenni Mr. Self. Miss Mia nem véti el a felbukkanó lehetőséget, és ismét kegyetlenül odaszúr, ezúttal Miss Sonjának.

Az urak, Becca kisasszonnyal kiegészülve a nappaliban múlatják az időt: Mr. Damien és Miss Becca Guitar Heróznak, míg a felnőttek Mr. Self munkásságát vitatják meg, habár Mr. Runkle eközben arra is talál módot, hogy taj-csizzen, táncoljon, illetve Mr. Self nadrágjának anyagát csodálva simogassa. Újabb vendégek érkeznek, ám mielőtt Mr. Moody elmenne ajtót nyitni, kiméri a Mr. Damien és Miss Becca közötti távolságot, amelyet visszatérve is ugyanakkorának óhajt találni.

Utolsóként a híres producer és alkalmi kedvese érkezik meg. A hölggyel, pontosabban egyik testrészével Mr. Moodynak már korábban volt alkalma megismerkedni, nem csoda hát, hogy a hölgy, Miss Destiny nincs elragadtatva, hogy Mr. Moody házába jöttek. Mr. Ashby hosszú és idiotisztikus nevetése arról tesz bizonyosságot, hogy ő is vett magához valamit a hosszú útra.

A vacsora meglepő módon szépen halad, ám Mr. Moody nem bízza a véletlenre a történéseket, és megkérdezi, óhajt-e valaki áldást mondani. A feladatra Becca kisasszony jelentkezik, aki illemtudóan köszönetet mond a pokolbéli Úrnak, amiért átsegíti őt a vacsorán. Ms. Van Der Beek zavartan magyarázkodni kezd leánya viselkedése miatt, ám Miss Becca nem olyan, aki nem vállalja tetteit, és büszkén kiáll nézetei mellett, illetve kedvenc könyve, a Sátán bibliája mellett is. Mr. Self ezt már nem állja meg szó nélkül, véleménye szerint nem kellene Moody-éknak hagyniuk, hogy leánygyermekük ilyesmit vegyen a kezébe. Ám ez csak olaj a tűzre, az öntudatos leányzó, miközben megvédi könyvét, a sárba tiporja Mr. Self írását, mert amilyen művelt kiasszony, ő azt is olvasta, és kéri vissza a könyv árát. A vacsoratársaság illetlenebb fele ezt a riposztot tapssal jutalmazza.

A kínos szituációt Miss Destiny egy ártatlannak tűnő kérdéssel igyekszik oldani, amikor arról faggatja Miss Sonját, mikorra várható a csöppség érkezése. Mr. Ashby ennél sokkal érdekesebbnek tartja, hogy vajon a szokásos úton fogant a gyermek, vagy mesterséges úton sikerült csak becsempészni. Miss Sonja megerősíti, hogy hagyományos módszerrel esett teherbe, ám ennél többet árul el Mr. Self, amikor bevallja, hogy nem ő az apa. Első randevújukon már érezte Miss Sonján a terhességet. A vacsoravendégek jót mulatnak ezen. Mr. Self hősiesen fogadkozik a többieknek, hogy sajátjaként fog törődni a gyermekkel, ennek hallatán Mrs. Runkle teljes mértékű tiszteletéről biztosítja, és közben elragadtatva simogatja. Ms. Van Der Beek aggódva érdeklődik, hogy vajon Miss Sonja tudja-e egyáltalán, ki a vér szerinti apa, ezen Miss Sonja kicsit meg is sértődik, mert nem tart fenn akkora hódolósereget, hogy ne lehessen azt tudni. Mr. Self szerint egyetlen férfiember jöhet csak szóba, aki egy keserű éjszakán kedvesen megvigasztalta Miss Sonját. Miss Miának, a rosszindulatú nőszemélynek fürgébb az észjárása a többieknél, és mosolyogva rákérdez arra, amit sokan az asztal körül őrült módon igyekeznek az agyuk legutolsó szegletébe űzni: csak nem Mr. Moody az apa? Miss Sonja nem tehet mást, beismeri, hogy egy újabb Moody tart a világra. A döbbent csendet csak Mr. Ashby és Miss Mia pohárkoccintásai törik meg, ők ellenben nagyon élvezik a helyzetet.

Mr. Moody a toileten cigarettázik, de ez nem róható fel neki a történtek után. Aztán benyit Miss Becca szobájába, ahol a Runkle és az Asby pár éppen kokaint fogyasztanak. Mindegyiküket kizavarja a lányszobából, aztán visszatér a toiletre, hogy kidobja a maradék kokaint. Ám időközben Mr. Self is betért a legkisebb helyiségbe, és ennek nyomát is hagyta a kagylóban. Mr. Moody éppen ezen hőzöng, amikor Ms. Van Der Beek rányit, de csak néz szomorúan a bociszemeivel. Az egyoldalú társalgást egy tompa puffanás szakítja meg, Mr. Ashby összeesett a hallban. Két rángás között a producer próbálja megértetni az összesereglett vendégekkel, hogy rajta csak egy toll segíthet, és a lábára mutogat. Mr. Runkle a feladványt úgy oldja meg, hogy belevág Mr. Ashby lábába egy tollat, de Mr. Moody jobban eszénél van, és megtalálja Mr. Ashby nadrágzsebében az injekciós tollat, amit aztán a levegőért kapkodó producerbe nyom. Pillanatokkal később már semmi baja Mr. Ashbynek, csak a szája habos egy kicsit, és már magyarázattal is szolgál az allergiás rohamra: Miss Destiny olyat evett, amire Mr. Ashby allergiás, aztán pedig csókolózást folytatott vele, ez váltotta ki a rohamot.

A remekül sikerült vacsora után lassan szedelőzködnek a vendégek. Mr. Ashbyhez és Miss Destinyhez csatlakozik Miss Mia is, nekik még tovább tart az éjszaka. Mr. Moody figyelme azonban mindenre kiterjed, és visszaveszi Miss Mia táskájából az üvegnyi alkoholt, valamint figyelmezteti Mr. Ashbyt, hogy vigyázzon a kisasszonyra nagyon. A producer esküszik, hogy ő tudja, hol a határ, egyszer feledkezett meg csak magáról, de az egy mormon anya-lánya helyzetből adódó megingás volt. Az ifjú Damien is távozik, jól vizsgázott, ennek ellenére Mr. Moody a maga részéről egyáltalán nem bánná, ha többet nem látná a fiatalembert. Ám legnagyobb bánatára kiderül, hogy Mr. Damien a környéken lakik, és sokszor teszi majd tiszteletét a Moody-házban.

Nem marad más hátra, mint a nagy beszélgetés Mr. Moody és Ms. Van Der Beek között. Leginkább az utóbbi beszél, elmondja, hogy nem mérges Mr. Moodyra, és nem bánta meg, amiért elszökött az esküvőjéről, mert a Mr. Lewis-szal kötött házasság nem volt megoldás. De az sem megoldás, hogy Mr. Moodyval éljen, Miss Becca számára sem jó, ha folyton összetöri valamelyik szülője a szívét. Így hát könnyes szemmel és nehéz szívvel, de vissza kell adnia Mr. Moodynak az eljegyzési gyűrűt. Mr. Moody meggyötörten távozik, Miss Beccától elnézést kér mindenért, de a bölcs lánygyermek megérti apját, és nem neheztel.

Úton a kocsija felé Mr. Moody egy hajléktalan asszonynak adja a gyűrűt, hátha annak nagyobb boldogságot hoz.