Jaffák meg goa’uld papok tárcsáznak egy kaput éppen, amikor a CSK-1 jól meglesi őket. Naqahdah-t küldenek át, azt küldhetnének nekünk is. A közelben van egy piramis is, meg egy bánya. Gyerekek, megütöttük a főnyereményt... Daniel észrevesz egy csillogó esőkabátban mászkáló csajt, aki bemegy az erdőbe. Mi meg követjük, mert Daniel követi. A néni le akar ugrani egy szakadékba, de Jackson nem hagyhatja, hogy úgy meghaljon egy nő, hogy még nem is randizott vele. Úgyhogy visszarántja. Cserébe kap két botfegyvert az arcába, akár a többiek. Bevezetnek minket a piramisba, ahol a Pyrus nevű „istenölő” tanyázik. Mellesleg a lányát mentettük meg. Persze az nem hangzik el, csak az, hogy megtámadtuk. Szóval mehetünk a bányába.

Carternek azon elmés ötlete támad, hogy Pyrus nem goa’uld, és a jaffák nem jaffák. Mert ő ilyen élő goa’uld-detektor lett, amióta Jolinar benne járt, és itt bizony egy kukacot sem érez. Mindegy, attól még meg kell szökni. Műszakváltáskor elkapják az őröket, de kifelé menet Danielre rálövik a bánya falát. Ennyit a szökésről. Később Jackson már Pyrus privát szarkofágjából mászik elő királyi köntösben, mert a lánya, Shyla belerakta. Kösz. Aztán elmegyünk az erdőbe, és megmutatja Danielnek a helyi csodát: a fákat. Hát igen, ő ilyet aztán még sosem látott. Shyla közli, hogy Daniel felbukkanása meg volt jósolva, és hogy ők egymásnak vannak teremtve, meg ilyenek. A fiúk meg a bányában dolgoznak.

El is megy hozzájuk. O’Neill örül, hogy Daniel egy nap alatt kékvérű lett, de most már igazán kiszabadíthatná őket. Azt még nem lehet, mert Pyrus nem bízik benne. Majd vacsoránál megpuhítja az öreget. Megtudja, hogy Pyrus 700 éve ölte meg az itteni goa’uldot, és azóta a szarkofággal tartja magát életben. Oké, ez új. Akkor miért van továbbra is rabszolgaság? Állítólag azért, hogy a többi kukac ne figyeljen fel a helyre. Továbbra is elküldik a bányászott naqahdah-t, így a franc se néz ide.

Daniel este már smárol Shylaval, aztán a kedvéért újra bemászik a szarkofágba, hogy „jobb” legyen. Ezt a bolygót biztos Harlan szponzorálja. Sebaj. Napokkal később Daniel feltűnik a bányában. Kicsit be van állva, úgy tízszer használta a szarkofágot, és most enyhén sznob lett. Pyrus haldoklik, hamarosan Shyla lesz az uralkodó. Mivel Daniel szarkofágjunkie lett, ő is vele marad, még akkor is, ha elengedték a többieket. A bányában Carter valamit álmodik, aztán felordít, hogy „nem használjuk a szarkofágot”. Jolinar emlékeit látta. A Tok’ra nem használja a szarkofágot, mert az elveszi az ember lelkét. És bizony, pont emiatt olyan csúnya gonoszok a goa’uldok.

Úgyhogy Jack beviteti magát Danielhez, aki közli, hogy holnap itten nagy lakodalom lesz, mert összeházasodik Shylaval. De előtte elmennek haza, szóval hurrá, kiszabadította őket. Így is vontatott és lassú a rész, de még azért egy órát búcsúzkodnak a kapu előtt. Legalább otthon O’Neill feldobja a hangulatot: Carter hozott egy doboz naqahdah-t, Teal’c ismét új barátokra tett szert, Danielt eljegyezték, ő meg...ő meg vesz egy zuhanyt. Daniellel közlik, hogy a szervezete bekattant, de ő jól érzi magát. Igen, mert ő is bekattant. Csúnyákat mond Carternek, még pár kémcsövét is összetöri. Ejnye. Bekerül a gyengélkedőre, mert a lemondása közben elájult.

Lekötözik, aztán várunk, amíg távozik belőle a cucc. De persze, hogy kiszabadul, lecsapja Fraisert, aztán bebújik egy raktárba. Bunyóznak egy csöppet Jack-kel, aztán természetesen sírós összeborulás lesz a vége. Később Daniel kitisztul, de azért visszamegyünk a bolygóra a bánya miatt. Modernebb módszereket és eszközöket ajánlunk, ilyesmi. Daniel aztán lelket önt az amúgy már gyászoló Shylába, és ráveszi, hogy pusztítsa el a szarkofágot. Aztán átölelik egymást, és... végre vége.