Jó hírek. Mostantól kétszeres tempóra kapcsolunk, hogy szeptember 22-ig befejezzük az évadot, és utána újult erővel, José Torrento, Iowában élő spanyol bevándorló nagybácsinktól frissen beszerezve követhessük és beszélhessük ki kedvenc geekjeink második évadát. Lehet örülni.

Alig heverhettük ki a traumát, amit Sheldon betegsége okozott, máris megkapjuk a következő adagot belőle. Emlékszünk még, amikor kockánkat kirúgták az egyetemről, és alkotói válságba került? Na, egy dolog biztos, a konkurencia megjelenése van olyan veszélyes, mint a munkanélküliség.

Ezúttal a menzában kezdünk, jó ebédhez szól a Sheldon, épp a teleportálás buktatóit elemezgeti: ahhoz, hogy egy másik helyre át tudjon jutni, le kéne őt teljesen másolni, majd az eredeti Sheldont meg kéne semmisíteni. Ez pedig neki nem tetszene. Pedig ez a szükséges rossz, mert két egyforma Sheldont nem bír el szeretett byolgónk. Az maga lenne a világvége… Pont végszóra érkezik Dr Gablehauser, főnök és Sheldon pótapuka túinvan, bemutatva az egyetem új reménységét, Dennis Kimet, aki doktorandus hallgató, és még csak 15 éves. Höhö, gyenge vagy öcsém, én 14 évesen kezdtem a doktori iskolát, jön a szokásos Sheldon szöveg, csak azt elfelejti, hogy a kicsi Kim elvesztett egy évet, mert valahogy disszidálnia kellett Észak-Koreából. És a pöttöm kölök a végén még beszól Shellynek, hogy a kutatása gyakorlatilag zsákutcába vezet. Zavart érzünk az Erőben, csúnya dolgok lesznek még itt.

És hogy még jobban összemelegedjenek (vagy még több lehetőség legyen egymás megutálására, eldönthetitek, melyik a jobb), Gablehauser a két barátra bízza Kim körbevezetését, Sheldon már a falra mászik, de legalább rájön, hogy ő is ugyanilyen idegesítő, ha nem jobban. Le is lép az első adandó alkalommal, Leonard meg alig bírja visszafogni a röhögését a jelenet láttán, szerencsére nekünk nem kell, bele is halnánk valószínűleg. A kicsi koreai még kiszúr valami díjat Shelly falán, naná, hogy abba is beleköt, hogy ő fiatalabban kapta meg. Uramatyám, lehet, hogy teleportálás nélkül is két Sheldon létezik a Földön? Meneküljünk!

Este van, este van, haza is érünk, ahol Penny érkezik vacsorára a négy geekhez, a beszélgetés témája a szokásos: Raj meg se mukkan, a jócsaj ezért babusgatja, Wolowitz azt akarja, hogy őt is babusgassák, Pennynek azonban valami rejtélyes oknál fogva esze ágában sincs. Azonban egy aprócska esemény eltereli a figyelmüket: Sheldon transzba esett, teljesen kiborította, hogy most már nem ő az ügyeletes szuperzseni. Leonard persze van olyan rohadék, rá is tesz egy lapáttal, bár az is igaz, hogy ennyi revans neki is jár az elmúlt évek szenvedéséért. De Shellyt nem nagyon érdekli, őt csak az elvesztett önbecsülése izgatja, ja meg hogy még ebben az esetben is felsőbbrendűnek mutatkozzon barátainál. Akik gyorsan el fognak fogyni, ha ezt így folytatja…

Sheldon tehát feladja a reményt, és úgy dönt, hogy véget vet a karrierjének, ha már egy jöttment koreai csodagyerek is okosabb nála, akkor már élnie sem érdemes. Aztán persze végiggondolja a dolgot, és rájön, hogy mindössze csak más témák felé kell fókuszálnia a zsenijét, és akkor simán legyőzheti ezt a jöttment kiskölköt. Hurrá, nincs minden veszve! Ezért úgy döntött, hogy mostantól Leoval fog együtt dolgozni! Hurrá, ennek Leonard hogy fog örülni! Neki is ülnek, egyik fintorogva, a másik elszántan, ki lehet találni, melyik melyik, aztán 5 perc se telik bele, Sheldon már a lakás előtt találja magát, kedvenc kispárnáját és egy plédet szorongatva. GO AWAY!

Naná, hogy ezután más terület után kell néznie: jöhet Wolowitz és az egyetem tervezői részlege, ahol az egyszerű másodrendű polgárok megvalósítják mindazt, amit a tudomány igazi elméi kitalálnak (Sheldon szavaival!). Persze, hogy ezután a látogatás után se fog megugrani a Facebook ismerőseinek száma. Úgyhogy Sheldon, megfogadsz egy tanácsot? GO AWAY!

A Rajnál tett kitérőjéből szerencsére már nem látunk olyan sokat, csak a végeredményt (GO AWAY!). Most, hogy mind a hárman túltették magukat a traumán, össze kell hívni a kupaktanácsot, mert itt most már lépni kell, méghozzá két dologban is. Először is, szólni Pennynek, hogy azonnal hagyja el az államot, mielőtt Sheldon megjelenik az étteremben egy aranyos köténykében és jegyzetfüzettel a kezében, hogy felvegye a rendelést. Másodszor pedig, mivel Sheldon sosem fogja feldolgozni ezt a szituációt, valahogy el kell tüntetni a Kim gyereket az útból…

De nem kell rögtön valami csúnya és illegális dologra gondolni, nem azért van nekik szuperagyuk, hogy ne találjanak ki valami más, emberbarátabb megoldást. És Wolowitz rukkol elő az ötlettel, ami talán már túlontúl emberbarát is: szerezni kell Kimnek egy csajt, aki majd jól eltereli a figyelmét a kutatástól. Csak egy a probléma: ezek hárman még maguknak se tudnak egy épkézláb barátnőt összeszedni, hogy a fenébe fog sikerülni egy 15 éves észak-koreai kvantumfizikusnak, aki ráadásul még Sheldonon is túltesz? Az élet nagy kérdései. Azért  a kupaktanács végére persze beállít Sheldon egy új, még szuperebb ötlettel, aminek persze sejtjük az eredményét. GO AWAY!

De vissza a problémánkhoz, kihez is fordulhatnának szegények segítségért? Naná, hogy Pennyhez, mert neki ugye annyi tizenéves ázsiai geek barátnője van, hogy biztos akad köztük egy, aki megfelel a Kim gyereknek. Viszont lehet, hogy nem ilyen közvetlenül kellett volna feltenni a kérdést, legalábbis az orrukra csapódó ajtó erről árulkodik. Szóval Pennyre nem számíthatnak. Sebaj, majd megoldják ők a gondjaikat, rögtön születik is olyan cunning plan, amilyet csak Baldrick (és leszármazottai) tudtak produkálni eddig a történelem folyamán…

Ezalatt persze Sheldon rájön, hogy akiket eddig a barátainak hitt, valójában csak a sikeres fizikust látták benne, és most, hogy a karrierje alkonyulni kezdett, sorban mind elhajtották őt a manóba. Szóval jól kihasználták őt a férgek… De sebaj, mert itt is van az új ötlete. Mivel a lehetősége a fizikai Nobel-díjra elszállt, ezért úgy döntött, teljesen más irányban fogja 187-es IQ-jú agyát kamatoztatni: meg fogja nyerni a Béke-Nobelt, mégpedig úgy, hogy megoldja a közel-keleti válságot. És hogy hogyan? Hát felépíti Jeruzsálem pontos mását a Mexikói-sivatagban, és majd jól odatelepíti a zsidókat. És így megmarad a kecske is, a káposzta is. Pofonegyszerű, nem?

És fény derül végre a három barát ördögi tervére: az aznap délután, Kim tiszteletére szervezett bulit átalakították „apa és 14-16 év közötti lánya” nappá, úgyhogy legalább kétszáz tizenéves csitri várja, hogy az ifjú zseni megérkezzen. A hangulat remek, még Sheldon „Új-Jeruzsálem” terve se tudja sötét fellegeivel elmosni ezt a szép estét. Már csak azt kellene elintézni, hogy összehozzuk a sok-sok csaj közül (legalább) eggyel Kimecskét. Az akció nem sül el valami jól, hiszen előkerülnek a majd tíz éves sérelmek, könnyeikkel küszködve pedig már nem jár olyan jól az agyuk, mint korábban. Aztán végül csak sikerül kiszúrni a megfelelő lányt, jön is a következő probléma: nem merik leszólítani. Egyikük se. Pedig most még nem is maguknak lenne. Ez már tényleg röhejes…

Amíg tart a veszekedés, észre sem veszik, hogy más is történik. Például hogy ifjú pártfogoltuk épp azon foglalatoskodik, hogy leszuszakolja a nyelvét a parti legjobb csajának torkán, majd a vendégsereg árgus tekintete mellett elinduljanak szobára. Hoppáré, ez nem volt tervbe véve. Így persze az ifjú zseni rögtön a népszerűségi listák utolsó helyére ugrik, ami nagy szó, hiszen az a pozíció az épp regnáló miniszterelnököknek és Bill Gatesnek van fenntartva. Kockáink persze ámuldoznak, elképzelni se tudják, hogy mi a fene történt itt, Sheldon pedig akcióba lép és megmenti az estét azzal, hogy kijelenti, az ő kutatását továbbra fogják holmi barátnők megzavarni. Hurrá, Dr Cooper visszatért, és erősebb, mint valaha!

De az évezred kérdése még mindig hátra van: hogy a fenébe sikerült felszednie a kis pocoknak egy ilyen jó csajt? Csak nem az intelligencia lett a XXI. század új nőmágnese?  Ez elképzelhető lenne, csak akkor már csak egy kérdés merül fel: mi a fenéért vannak hőseink még mindig egyedül? Raj pedig megmondja a helyes választ: „Biztos azért, mert mi túl intelligensek vagyunk.” Okos, nagyon okos. A végére van még egy kis lelkiismeret furdalásuk, amiatt hogy tönkretették Kim karrierjét és életét azzal, hogy egy csajt vittek bele, de aztán Shelly összegzi a lényeget: "Hagyjátok a fenébe. Gyenge volt..." És milyen igaza van...