Ott hagytuk abba, hogy Wolsey szarban van, mert nem sikerült elintéznie a házasság érvénytelenítését, szóval Őfelsége egy kicsit ki van rá akadva, ráadásul még a kétes pénzügyeire is fény derült. Ezt hívják nehéz napnak, de nem kell aggódni, Jack Bauernek 6 ilyen is volt, mégis túlélte. Wolseynak sincs semmi baja, egyelőre a pozíciójában marad, sőt, Henrik úgy tűnik ugyanolyan büszke jobbkezére, mint eddig. Csak jó dumája van az öregnek, úgyhogy még a válási ügyön is ő dolgozik, el is küldte két titkárát látogatóba a pápához, hogy győzzék meg őt a helyes döntésről. És természetesen Wolsey tiszta, keresztényi módeszereivel.

Az epizód másik szála viszont egy szomorú eseménnyel indul: a Compton birtokon indítunk, ahol szegény William láthatóan szörnyű fájdalmakat él át: elkapta az izzadást. Az orvos hiába próbálja a legkorszerűbb technikákat alkalmazni, sajnos nincs sok eredmény, William Compton másnapra elhalálozik. Nyugodj békében, te jó öreg buzi! És sajnos nem ő lesz a járvány egyetlen áldozata.

Wolsey eközben tovább erősíti a helyzetét: meggyőzi Henriket, hogy azonnal küldje el Norfolkot az udvarból, mert rá vidéken, a gabonatermés ellenőrzésénél nagyobb szükség van, persze, ezt el is hisszük. Compton halála megrázza az egészt udvart. Tallis mester mély gyászba zuhan, és ennek köszönhetően rögtön átáll a hetero életmódra, Henrik király pedig megemlékezik hű barátjáról, majd gyorsan elszalad a szomszédos patikába, arra az esetre, hogyha neadjisten az udvarig is elterjedne a kór. Lehet ott kapni mindent, testápolót, fájdalomcsillapítót, viagrát, sőt, főzetet az izzadás ellen is. Huhh, most megnyugodtunk egy kicsit.

A háború ezalatt zajlik ugye a császár ellen, hamarosan sikerül kiűzni a csapatait Itáliából, ez pedig ugye fontos tényező a pápánál a válás ügyében. Erről az új francia nagykövet számol be. Anna is ott van, még ajándékot is hoz a követnek, az idillt azonban egy váratlan esemény szakítja félbe, egy korabeli Jimmy Jump rohan a pályára, majd a „Takarodj vissza az asszonyhoz!” kiáltással köddé válik. Ebben mondjuk a féltucat 120 kilós kopasz biztonságiőrnek is szerepe lehetett. Vissza Londonba, áll a bál, a járvány ugyanis kitört a városban, szar ügy, még jó, hogy otthon van a házipatika.

Az udvari doki eközben oktatósorozattá alakítja a Tudorokat, az áldozatok fele a pánikba hal bele, szóval egészséges ételek, stresszmentes élet a megoldás, sőt, pletyka járja, hogy van egy orvos, aki a minden éjszaka jól kiizzasztott testben hisz. Nem tudom, hogy Henrik olvasatában az éjszakai kiizzadás mit jelent, de valahogy érzem, nem épp a legjobbat a házassági problémái ellen. Ezalatt mindenki máshogy éli meg a járvány kitörtét: Morus vallási műsor sugárzásába kezd (csak aztán nehogy az legyen belőle, mint 500 évvel később a királyi televízióban), Brandon nekiáll kurvázni egyet (mi lesz a kedves feleséggel?), Anna pedig jótét lelket játszik, amikor az egyértelműen izzadásgyanús szobalányát pátyolgatni kezd. És ugye sejtjük, mi jön? Naná, hogy elkapja ő is a betegséget.

Érvénybe lép a vészforgatókönyv, a teljes udvart menesztik, de Henrik a Whitehallban marad, az a tuti, majd nem érintkezik senkivel, és akkor az jó lesz.  Ezalatt Wolsey követei megérkeznek Orvietoba, ahol a pápa fogadja őket, akit ráadásul már informáltak is, hogy mi áll a válás dolog hátterében. Az mondjuk tuti, hogy a Szentatya is Blikket olvas, mert információi szerint Boleyn Anna máris terhes, ezért ilyen sürgős a dolog. Pedig egy kanos uralkodó legalább olyan ösztönző tud lenni a frigyet tekintve, mint egy várandós menyasszony. A pápa elvonulna gondolkodni, ekkor azonban beüt a ménkű: a követek még hozzáteszik, hogyha véletlenül a nem Henrik oldalára döntene az ügyben, akkor esetleg az is előfordulhat, hogy Anglia kivonja magát a Katolikus Anyaszentegyház fennhatósága alól, és máshol keres majd megnyugvást. Ilyet pedig el se tudnánk képzelni, ugye?

Amíg a követek vitatkoznak, csak beköveztkezett az, amitől tartottunk, Henrik közelében valaki megbetegszik, szóval menekül, mint akit kergetnek az udvarból. Na remek. Orvietoban is baj van, a pápa inkább kibújik a döntés alól, és valamilyen Campieggo bíborost (nevezzük innentől Az Olasznak az egyszerűség kedvéért) nevezi ki legátusnak, aztán ha alábbhagy a járvány, akkor majd elutazik Angliába, és ott majd dönt a dologról Wolsey segítségével. Henrik király vidéken várja a járvány csillapodását, addig Wolsey intéz mindent helyette, így a bíboros dönt arról is, hogy a betegséget elkapó Norfolk ne jöhessen vissza Londonba orvoshoz. Persze csak a király érdekében. Ja, levele végén Wolsey még megjegyzi, csak úgy mellékesen, hogy Anna is elkapta a betegséget, ráadásul az orvosok nem sokat jósolnak neki. És egy bevágásból megtudjuk, hogy már a bíboros is a földön fetreng fájdalmában. Szívás.

Morus még tart egy kiselőadást, hogy ez az egész járvány csak Isten válasza egy még nagyobb veszélyre, mégpedig Luther tanainak térhódításaira. Az egészről ő tehet, szóval Sir Thomas már magánakcióba is kezdett vidéki birtokán, és telepakolta az országot „LUTHER A HIBÁS!” feliratú matricákkal. Figyeljünk, ennek még lesz jelentősége a jövőben. Henrik eközben kezd teljesen bekattanni, mindenfelé képzelgések várják, csak nehogy ő is ágynak essen. Szerencsére ettől egy jó hír megmenti: Anna csodával határos módon meggyógyult, és a járvány is kezd visszahúzódni. Wolsey túlélte, Anna küld egy „Jobbulást!” kártyát is neki, persze a maga módján. Tiszta hepi end, már amennyire boldog lehet egy szívszorító Tallis-művel búcsúzni az epizódtól.

Mire a következő részhez érünk, Az Olasz megérkezett Angliába, és épp Wolseynál tesz látogatást, hogy megpróbálja meggyőzni arról, hogy beszéljék le Henriket a válásról. Persze Wolseynak ez nem tetszik, be is fenyíti öreg barátját, hogy mi lesz, ha nem helyesen dönt. Henrik ezalatt Annával találkozik, biztosak benne, hogy hamarosan végre összeházasodhatnak, csak egyetlen bökkenő van: fent kell tartani a látszatot a nyilvánosság előtt, hogy nincs köztük semmi, ezt pedig egyféleképp lehet: ha Őfelsége visszamászik ideiglenesen Katalin ágyába. Anna persze ennek nem örül, félti szerelmét, pedig nincs is ebben semmi rossz dolog, bizonygatja Henrik, és kedves Anna, tényleg nincs, ne tessék csinálni a feszkót.

Közben Olasznak van egy másik ötlete is: mivel Katalin eléggé vallásos beállítottságú, talán meg lehetne őt győzni arról, hogy vonuljon zárdába, és mondon le a házasságról. És akkor ugye ez felgyorsítaná a folyamatot. Csak azt elfelejtik, hogy Katalin szeret Anglia királynéja lenni, szóval az ötlet eleve reménytelen. Pedig még Wolsey is térdreborul előtte, de csak annyit ér el vele, hogy Katalin jól kiröhögi. Cromwell, aki eddig ha 10 percet kapott a sorozatban (sebaj, majd a második évadban bepótolja) közben meglátogatja Annát, és egy titokzatos könyvet ad át neki. Valami Mr Tindale írta, és az egyház korruptságáról szól. Na, Cromwell elkezdte végre terjeszteni a tanait, Anna pedig rábólint! Aztán jön a másik nagy dolog, a frissen heteróvá vált Tallis felkeresi az ikerpár még élő tagját (a másik a múlt héten elhalálozott a járványban), és szerelmet vall neki. Micsoda fordulatok… Aztán még jön a ráadás: Katalin gyónni megy az Olaszhoz, elmondja neki az igazat, majd elküldi a fenébe a bíborost a zárdás ajánlatával együtt.

Brandon és Margit családi vitájába csöppenünk, értelmetlen az egész, csak annyit látunk, hogy eléggé elhidegültek egymástól az évek során. Wolsey érkezik az Olaszhoz, akarná győzködni, de annak a fia elhajtja, apám most gyengélkedik címszóval. Naná, vagy csak nem akar találkozni öreg barátjával, mert már unja ezt a balhét a válás körül, pont mint mi. Kapott ugyanis egy levelet, amiben már a triumvirátus is őt győzködi, hogy milyen jó dolog ez a válás. Tényleg idegesítő lehet, pontot tehetnének a szál végére, mi már látni akarjuk, ahogy Anna feje a földre pottyan.

Wolsey is küszködik, mindenféle köztes megoldást javasol Henriknek, csak hogy mentse a bőrét, szerencsétlen nagyon megszívta, hogy elvállalta ezt a válás mizériát. Amíg az udvar odalent mulatozik, Katalin a szobájában kesereg, aztán megjönnek az ügyvédei a perben, akik egy érdekes hírt hoznak: állítólag merénylet készül Henrik és Olasz ellen, és ha valamelyik véletlenül sikerülne (ugye sejtjük, melyik), akkor nyilván a királyné lenne az elsőszámú gyanúsított. Valamint éles logikával levezették azt is, hogy mivel Katalin túl sokat integet és mosolyog a népnek, biztos gyűlöli a királyt. Hát gratulálok, ez nagyszerű okfejtés. Katalin ki is rúgja őket, mint azt a bizonyos macskát, majd talál ő magának új ügyvédet.

De mégis van egy jó dolog ebben a válási balhéban a királyné számára: végre megint egy ágyban aludhat a királlyal. Persze nem úgy, hanem csak a látszat kedvéért, de azért ez megfelelő alkalom az egymás anyázására meg fenyegetésére. De jó a házastársi szeretet. Anna közben folytatja a Wolsey elleni mesterkedéseit, nem igaz, hogy még mindig nem jutottak semmire a válással, ebben tuti benne van a bíboros keze is. Naná, hogy ezzel elülteti Őfelsége fülébe a bogarat, rögtön kérdőre is vonja Wolseyt. A bíboros majd szívrohamot kap a gyanúsítgatástól, rögtön térdre is borul a király előtt, félti a fejét, valljuk meg. Szerencsére ez meghatja Őfelségét, ennek persze Norfolkék nem fognak örülni.

Henrik közben újabb szálakon próbálkozik a válással, egyrészt magát Cromwellt küldi el, hogy kényszerítse a pápát, na, az is egy érdekes találkozás lesz. Másrészt pedig Brandont is elküldi a franciákhoz, hogy kérdezze ki őket az Olaszról, és ami a legfontosabb: Wolseyról is. Morus ezalatt új ügyvédet szerez Katalinnak, Fisher püspök személyében, aki elkötelezett a királyné mellett. Cromwell eközben jelentkezik, de rossz hírekkel, a pápa úgy dönt, inkább kimarad a dologból, az pedig nem jó hír. Brandon is kikérdezi Ferenc királyt, aki azt tanácsolja, nehogy bízzanak az Olaszban, de Wolsey az jóarc, tessék hallgatni rám. A király lelép az új szeretőjéhez, Brandon pedig gyorsan akcióba lép, és meg is dugja a francia királynét. Széééééép.

Apa kezdődik, kezdődik! Mármint a tárgyalás, ennek örömére pedig Wolsey megmutatja, nem olyan öreg még, hogy ne tudná hipp-hopp felkapni az Olaszt, és egy picit „elbeszélgetni” vele, csak úgy férfiasan. Dönts rosszul és elveszíted Angliát, és tönkreteszed a pápaságpot. A triumvirátus is akcióba lép, korrupció van itt a javából, tessék elhinni, Wolsey pedig hamarosan eltűnik a süllyesztőben. No de kezdjük a tárgyalást, ott van a teljes színészgárda, hamár fizetik őket, legyen szerepük is. A két fél elmondja az ügyét, hívják a tanúkat, gondolom nem kell elmesélni, hogy is működik egy tárgyalás. Viszont történik egy apró malőr: Katalin királyné a tárgyalás közepén feláll, és egy szó nélkül elhagyja a termet, mert ő nem érzi elfogadhatónak a bíróság kompetenciáját és a bírák pártatlanságát, ezzel nem kis felháborodást keltve. Ha pedig Henrik király szemei ölni tudnának, Wolsey már régen kaparná magára a földet. Ennyit a bíboros karrierjéről...