Jan átvette a hatalmat az irodában. „Nők a munkahelyen” napot tart, és Michaelt bármelyik pillanatban megütheti a laposguta, mert ki van tiltva a szemináriumról. Pedig mennyi izgi dolog hangzik el, férfiak és nők közötti kereseti különbségek, és hasonlók, Michael szerint viszont egész biztos, hogy harisnyákról és főleg RÓLA beszélnek. Ez az állapot pedig tarthatatlan, úgyhogy Michael máris beindítja az ellen-szemináriumot, a „pasik a munkahelyen” napot, és mivel a nők elfoglalták a tárgyalót, ő pont a tárgyaló előtti részt választja egész véletlenül. Jan persze rövid úton kihajítja őket, és Dwight remek ötlete nyomán a raktárházba teszik át a kurzust.

Ez persze teljesen átértelmezi majd a raktárosok napját, akik egész remekül elvoltak Michael Scott és a lusta, nagyseggű irodai bagázs nélkül, de sok beleszólásuk nincs a dologba, indul a Pasik Nagy Napja a Dunder Mifflinnél. Dwight a találkozás drámaiságát azzal akarja szemléltetni, hogy ez teljesen olyan, mint a Lostban amikor először találkoztak a Többiekkel. Valóban, és azt hiszem, a raktárosok sem bánnák, ha meg lehetne most húzni azt a bizonyos vonalat, amit az irodai csapat csak fejvesztés terhe mellett léphet át.

Darryl, a raktár vezetője pl. rögtön az elején kijelenti, hogy a legnagyobb félelme az életben az, hogy egy nap hívatlanul beállít valaki a raktárba és elvonja a figyelmét a munkától, és így nem tudják tartani az aznapi ütemtervet. De úgy ismeri valaki is Michael Scottot, aki venni szokta a finom célzásokat? Vagy a kicsit sem finom, sőt egészen konkrét célzásokat? Na ugye. Az irodai csapat marad, a raktárcsapat meg számolhatja vissza a perceket a munkaidő végéig. Egyébként egy kicsit veszélyes is pont most összeereszteni a két csapatot, mert Kevin szerint Roy már tudja, hogy Jim bele van volt zúgva Pambe, és ez egy Roy kaliberű ősembert ismerve nem kimondottan életbiztosítás.

Lássuk, hogy haladnak ezalatt a lányok. Jan azt a feladatot adta, hogy mindenki mondjon magáról valamit, amiben tehetséges. Ő pl. nagyon jól beszél nyilvánosság ellőt, vagy itt van Meredith, aki alk…vagyis nagyon jó a szállítások intézésében. És egy így folytatódik, Angela cseszteti Phyllist a gagyi táblázatai miatt, és egy pillanatig már fenyeget egy igazi karmolós-hajtépős csajbunyó, de Jan még időben közbeszól. Pam pedig rádöbben, hogy abszolút semmi közös nincs benne és ezekben a nőkben, az egyetlen, akivel szót ért az irodában, az Jim.

Jim, aki éppen hogy megússza, hogy Roy ne nyársalja fel a villástargoncával –Kevin legnagyobb megkönnyebbülésére. Roy nagyon lazán adja elő magát, valaha bele voltál esve a menyasszonyomba, na és akkor mi van. Azért egy baráti legyintéssel emlékeztetni Jimet hol van a fizikai fölény. Michael meg közben beosztja a csapatát a pakolásba, hadd izzadjanak még egy kicsit a raktárosok. De még ennyivel sem éri be, ő maga akarja vezetni a villástargoncát, és így a raktár polcai pillanatokon belül tökéletesen prezentálják a dominó effektust, ami nagyon látványos, ennél látványosabb már csak az, ahogy Darryl agya szétrobban ezek után. Mindenesetre Michael nem is szórakozhatna jobban.

Jan egyre jobban szenved, a nőket motiválni kéne, de mit kezdjen az ember olyanokkal, akiknek a távlati céljai között maximum egy egyterű szerepel, amivel a gyerekeit fuvarozhatja? Na de szerencsére itt van Pam, aki bedobja a varázsszót: illusztrátor szeretne lenni. Jan azonnal rárepül a dologra, hiszen a Dunder Mifflinnek vannak grafikai kurzusai, simán elvégezhet egyet levelezőn. Pam látványos vezércsellel próbál kihátrálni a dolog elől, de Jan győzködi, hogy annál nagyobb lúzerség a világon nincs, mint hogy nem ragad meg egy ilyen lehetőséget –hacsak nem az, hogy az ember a világ legnagyobb tuskójával jár jegyben, de ezt már csak én teszem hozzá.

Ezek után Jan rátér a ruhatémára, és azt tanácsolja, hogy mindenki ahhoz a munkához öltözzön, amit meg akar kapni, nem ahhoz, amit csinál. Angela erre megállapítja a gyóntatóban, hogy ez alapján Jan egyértelműen kurvának készül. Michael meg kicsit tűlzásba viszi a haverkodást, és olyan látványosan ért egyet azzal, hogy a raktárosok botrányosan alulfizetettek, hogy egyszer csak egy szakszervezeti tömörülés élén találja magát, ami a raktárosok szerint a lehető legjobb ötlet, ami a nap folyamán felmerült. Úgyhogy most Michael mehet, és közölheti mindezt a Főnökasszonnyal. Jan kis híján le is esik a székről, de Michael szerint előbb csináljanak egy gyors pro-kontra összevetést. Nos, a kontra mondjuk az, hogy a szerveződés gyanúja is kirúgathatja az egész bandát, raktárt, irodát, az egész scrantoni részleget, MINDENKIT, de ezek után Michael sorolja csak a pro oldalt nyugodtan.

Kelly meg poénos kedvében van, és bedobja, hogy mi van azokkal a sport metaforákkal, amiket a pasik folyton használnak, neki meg fogalma sincs róla, mit jelentenek. Mint pl. a „second base”, ahova Michael eljutott Jannel. Nem lehet egyszerű dolog Jan Levinsonnak lenni. Sőt, a raktárban is helyzet van, és mivel arra várhat, hogy Michael bármilyen eredményt ér el ezen a téren, kénytelen Jan ezt is maga rendezni. A lehető legegyértelműbben tisztázza, hogy még a leghalványabb gyanúja is a szakszervezetbe tömörülésnek egyenlő az öngyilkossággal, és a pillanat töredéke alatt elvesztheti mindenki az állását. Ha pedig további kérdéseik vannak, forduljanak bizalommal Michelhöz.

Pamnek csak beletette a bogarat a fülébe Főnökasszony, de akármennyire is lelkesedik a designer tanfolyamért, az előember lehurrogja. Na persze, ha Pam tanfolyamra jár hétvégeken, akkor nem lehet vele sört hozatni meccsnézés közben meg ilyenek, tehát a dolog szóba sem jöhet. Az egész közjáték egyébként Jim előtt zajlik, akinek most már végképp elege van Pam balfaszságaiból, és végre odadobja neki, hogy nem ártana, ha egyszer az életben bevállalna valamit. Ámen.

’Valentin nap’ című epizód mkövetkezik, erre a napra mindenki nagyon pörög az irodában, Pam pl. úgy néz ki, mint egy életre kelt Valentin napi képeslap, Michael pedig New Yorkba készül. Valentin napon meglepni Jant, aki éppen csak nem végezte ki rituálisan az előző húzása miatt? Merész lenne még Michaeltől is, de most nem erről van szó. Be van rendelve az összes részlegvezető, mert új igazgatót kapott a cég, és neki kell referálni a részlegek teljesítményéről, így már nem annyira romantikus az út. Persze Jan is ott lesz, tehát még bármi lehet, Michael meg amúgy is elég optimista alkat, és New York ős Michael Scott? Süti.

Van, akinek máris királyul indul a Valentin Nap, Dwight pl. a világ legtökéletesebb ajándékát találja az asztalán, egy róla megmintázott bobblehead babát. Ezt valaki nagyon érezte. Dwight győztes csatakiáltásban tör ki, Angela meg a somolygásából ítélve átélt egy kisebb orgazmust eközben. Bár ő még nem kapott semmit. Ez egy kicsit ciki, mert Dwight úgy kalkulált, hogy ha valaki, hát Angela nem tartja semmire a Valentin napot, ezért most sürgős segítség kell, majd Pam megmondja, mi ilyenkor a teendő. Kevés olyan pillanat van, amikor Dwight nem nyúl teljesen félre, de ez most hihetetlen módon egy ilyen, ugyanis az egyetlen olyan emberhez fordult segítségért, aki tud a kis kapcsolatáról, és kellőképpen diszkrét tud maradni. Sőt, mivel Pam azt mondja, hogy nem is a konkrét ajándék a lényeg, hanem a gesztus, amit az ajándék képvisel, és Dwight még ezt is képes jól értelmezni, úgy tűnik, jót tesz neki a Valentin nap. Angela egy lakáskulcsot talál az asztalán, és ez bizony bingó, egy párunk máris van, akiknek ez a nap tökéletesen alakult, és ez éppen eggyel több annál, amennyit előzetesen tippeltem volna, ismerve a sorozatot.

Pam viszont hiába vár, egész nap nem érkezik neki semmi. OK, az igaz, hogy esküvőre spórolnak, és megbeszélték, hogy nem vesznek egymással semmit, de Roy egy szaros virágot nem tudott volna letépni valahonnan? Hát nem. Nem úgy Bob Vance a Vance Hűtőgyártól! Ő nagyon komolyan veszi a Valentin napot, talán egy kicsit túlzottan is, Phyllishez egy komplett rózsakert érkezik kisebb tételekben, valamint egy tökéletes méretarányú barnamedve. Milyen figyelmes.

Nézzük, hogy halad ezalatt Michael. Megérkezett New Yorkba, órákkal a prezentáció előtt, de nem baj, most van idő arra, hogy bemutassa a forgatóstábnak a várost, vagy arra, hogy elkapja Tina Fey-t egy szóra. De nem, ez mégsem Tina Fey, csak egy hasonmás, ciki, úgy meg pláne, hogy mialatt vele beszélt simán elsétált mellette Conan O’Brien és észre sem vette. Hát igen, ehhez Michael Scottnak kell lenni. De végre megérkezik a cégközpontba is, már itt van a többi részlegvezető, és van még idő egy kis férfias haverkodásra, a téma, hogy mekkora egy rideg ribanc ez a Jan. Na ez így nem pálya, Michael megvédi, egy ellenszenves részlegvezető meg kikéri magának, mégis miért kel valaki a Jégkirálynő védelmére? Hát talán azért, mert a barátnője, mondja Michael, és Ellenszenves Részlegvezető álla a szépen polírozott asztalon koppan. Remekül indul a nap.

Kicsit vissza az irodába, hogy megtudjuk, van egy újabb bimbózó irodai románcunk, fertelmes beltenyészet ez a cég, ezt vegyük tudomásul. Kelly csak rá jellemző lelkesedéssel, „300 szót tudok egy percbe belepréselni” -üzemmódban avatja be Jimet abba a nagyszerű fejleménybe, hogy összejöttek Ryannel! Méghozzá pont tegnap, ez azért is király, mert már ünnepelhetik együtt a Valentin napot. Ryan pedig eközben szálanként szaggatja ki a haját a gyóntatóban, hogy volt akkora címeres barom, hogy pont február 13-án jött össze Kellyvel.

New York, megérkezett az új cégvezető, és kezdődnek a prezentációk. A részlegek tevékenységét kell bemutatni, de Michael Scott természetesen ehhez is –mint mindenhez az életben- egyedi megközelítést alkalmaz. Egy saját készítésű „Scranton arcai” című kisfilmmel jön elő, amit ő mellesleg simán el tud képzelni, hogy fesztiválokon is bemutasson. A kis videó igazi műremek a maga műfajában, hangulatos remegő kézikamerás felvételek, autentikus alapzaj, szuperközelik a dolgozókról, rosszalló tekintetek mindenki részéről, akinek az arcába van tolva a kamera, és teátrális szólamok Michaeltől, milyen csodálatos ez a scrantoni részleg, csak rájuk kell nézni. A videó verbálisan is rendkívül erős amúgy, „képzeljük csak el, milyen lehet Phyllis gatyájában lenni”, csak hogy egy jellegzetes mondatot idézzek.

Az egy dolog, hogy a videó feledhetetlen élmény mindenkinek, akinek volt szerencséje látni, de Michael egész véletlenül magával hozta a kimutatásokat is a részlege teljesítményéről, így csodával határos módon mégsem ég be teljesen. Ellenszenves Részlegvezető viszont még ennyit sem csinált, és képes roppant arrogánsan bejelenteni, hogy szart bele az egészbe. Természetesen Jan lecseszi, ahogy azt kell, mire ő benyögi, hogy talán ha ő is megdugta volna, úgy mint Michael, akkor most nem ugatna neki a Vaslady. Azt hiszem, Jant pillanatokon belül újra kell éleszteni.

De semmi gond, itt van Michael Scott, ő majd elintézi, és beszél a cégvezetővel. Jan ezen a ponton már a 100. elemeltről való kiugrást sem tartaná rossz ötletnek, de Michael most nagyon elszánt, nehogy már Jant kirúgják az ő nagy pofája miatt. Ez a nap szinte csodákat művel egyesekkel, ahogy Dwight, úgy Michael is képes helyesen cselekedni, hamisítatlan bűnbánó arckifejezést erőltet magára, és szánom-bánom hangon előadja, hogy ő csak viccelődött a fiúkkal, az a baromarcú meg komolyan vette. Nyilván nincs köztük semmi Jannel, mert hogy is lehetne, Jan a legprofibb élő ember ezen a földön, és ha valaki akkora idióta, hogy beveszi, hogy lefeküdtek, akkor a baj inkább vele van. Jan szorgalmasan bólogat. És varázslat, a cégvezető enged, incidens elfelejtve, és Jan ennek annyira örül, hogy a liftnél még megcsókolja Michaelt a Valentin nap alkalmából. Akkor hogy is van ez a szigorú munkakapcsolat és vérbeli profizmus dolog?