Üdvözlünk mindenkit a Primeval második évadában, az elsővel kapcsolatban csak a sorozat egyik készítőjét (Tim Haines) idéznénk a színészek félelmeivel kapcsolatban: „They were worried about looking like idiots…” Sztívön, Sztívön, ez a túlzott önkritika és szerénység csak te lehettél. De vágjunk is bele az új kalandokba, leginkább azért, mert a sorozat első (és idáig egyetlen) dinoszauruszos része következik, amely minden bizonnyal új standardokat állít a Jurassic Park 3 karakterközpontú lélektani drámája által uralt dínós szcéna elé.

Szokás szerint nem kezdünk egyből a belezős résszel, mert minden rendes cselekményt fel kell építeni – vagyis itt valami plázás tekepályán lehetünk szemtanúi egy amoná… amália… egy fényes bizbaz megjelenésének, amin keresztül a golyó egy sivatagban köt ki. A helyi lakosságot egyelőre egy ritkásan pedikűrözött állat képviseli, aminek persze nem látjuk a testét, de ha valaki a kilencvenes évek dínódömpingje után nem ismer fel ennyiből egy raptort, akkor az úgyis menthetetlen Szíves Bocsok-fan lehet. Főcím, Katör összefoglalja az első évad eseményeit: volt csomó monszta, aztán meg eltűnt Klaudia valahol az idővonalak között. A magyar kereskedelmi televíziózás hőskorszakát tudom csak idézni: nem kell a rizsa, „játsszunk már, játsszunk már”!

A fonalat ott vesszük fel, ahol az első évad befejeződött: Katör lassítva beszélve ugrik az anomália felé, de az bezáródik, ezzel feltehetőleg elvéve a reklaudiziáció esélyét is. Szegény prof. mindenkitől Klaudia után kérdezősködik, azok pedig hülyének nézik – nincs semmi Klaudia, ők meg valami új Bárka nevű központban dolgoznak. Mondjuk ahhoz képest, hogy kihalhatott volna az emberiség, vagy a nácik uralnák Angliát, ez nem olyan sötét alternatíva, de Katörnek csak nem tetszik. Az viszont tuti, hogy ez az idővonal sem kapta meg az ÁNTSZ-től a monsztamentességi pecsétet, a plázaőrök gyanús mozgást látnak a tekepályán. Biztonsági őr odamegy (ez okés, ez a munkája), biztonsági őr benyit a sötét hátsó részbe (bátor, de csak ilyen a meló), biztonsági őr meglát egy dínósegget és közelebb megy (ez hülye), biztonsági őr közelebb tolja az arcát és belevilágít a raptor arcába (lsd. az előbbi pontot kétszer), biztonsági őr sikolt (ez ismét normális reakció kibeleződés közben). Idővel a másik őr is odaér, elkezd futni a magára zárható ajtók látványos figyelmen kívül hagyásával, majd ő is sikolt. Na ezért nincsenek ebben a sorozatban visszatérő mellékszereplők.

Katör és csapata megérkeznek a Bárkába (ARC – Anomaly Research Center), ahol olyan hatszáz ember dolgozik valamin, bár jobbára csak a körfolyosón járkálnak. Találkozunk egy Leek nevű emberkével, aki Klaudiánál kopaszabb és kisebb a mellbősége, de ugyanazt a szerepet tölti be, mellékesen meg olyan gonoszember-arca van, hogy csak az nem veszi észre, aki a GI Joe huszadik részében is azt hitte, hogy a Kobrakommander a főhős. Leek meg is jegyzi, hogy minden zseni kissé fura is, de ezt Leszter cáfolja is saját magát hozva fel példának. We love Leszter. A geekséghez hozzászokott Konnor hisz Katörnek, ez is valami – mindenesetre most nincs idő szórakozni, menni kell plázázni.

Konnor sérelmezi, hogy ő miért nem kap soha fegyvert – Sztívön a tapasztalatra hivatkozik, de szerintem inkább valami mélyebb és nagyon freudi dolog lehet a nagy csúzlik markolászásának hátterében. Hogy a profi kommandósok mit csinálnak éppen és hol, azt ne firtassuk, úgyis csak meghalni jók. Így Katör valami elképesztő lazasággal kiadja a behatolási parancsot a sajátmagából, egy geekből, egy állatorvosból és egy Sztívönt markoló puskából álló monsztateamnek, ki is állhatna ellen? Zaj hallatszik, felgördül a plázaajtó és előtűnik… egy menedzser. Ugyan ők is komoly fenyegetést jelentenek a téridőre nézve, de Katörék most nagyobb vadra jöttek, futni is hagyják a csávót. Plázázás közben Katör felhozza Sztívönnek, hogy más feleségével kavarni nem szép dolog, de ne most beszéljék meg a dolgot, ami történt, megtörtént, inkább menjenek a monitoros szobába, mert minden rendes B-horrorban ott kell ülni és nézni, ahogy kimennek a kamerák. Egyszóval beülnek a monitoros szobába, aztán raptort (elnézést, egy általános krétakori theropodát) látnak és elkezdenek kimenni a kamerák. Így aztán inkább elindulnak a tekepálya és az anomália felé, míg Abby és Konnor a folyosón szórakoznak kettesben, aztán egy rágóautomatát fosztogató raptorral találkoznak, ami elől csak az utolsó pillanatban ajtó alá vetődés trükkjével lehet elmenekülni. Nem láttuk már mi ezt valahol ötvenszer?

A csodás menekülés után a csapat még egy takarítóval is találkozik, itt senkinek nem tűnt fel, hogy gyilkos dínómonszták szaladgálnak? Időközben a bázison Leszternek leadja a drótot Leek, hogy píáros ember jön a csapatba. Leszternek ez láthatólag annyira kell, mint egy dupla beöntés, de aztán rájön, hogy így nem kell neki nyilatkozni a tévében, mit is keres egy raptor a plázában. Bezzeg itthon az Aktívban egy ilyen hír fel sem tűnne. Katör és Sztívön valami céllövölde-szerű helyen bóklászolnak, ami ideálisnak tűnik egy raptortámadásra – egy dínó rá is ront Sztívönre. Míg utóbbi valami felkapott PVC-díszlettel védi ki a gyilkos harapásokat egy félóráig, Katör puskája beragad, de annyira nem is igyekszik megoldani a problémát – a dínó ugyan elszelel, de az interperszonális bizalom szintje már nem lesz a régi. Abby és Konnor a takarítót kísérik az öltözőbe, utóbbi pedig ideiglenesen pisztolyt szerez és látványshowt ad kommandós behatolásból. Míg Abby értékeli a gyakorlatot, egy minimonszta kiugrik a szekrényből és feltépi a takarító torkát. Hőseink elkezdik üldözni a kis raptort, majd Konnor pozícióba helyezi magát és beleereszt egy altatónyilat Abby lábába. Mivel elcsépelt poén lenne, hogy csak így tudja levenni a lábáról a csajt, inkább nem is sütném el.

Katörék közben megbeszélik, hogy ki akarja holtan látni a másikat, erre persze ilyen teljesítmény mellett mindkettőnek jó esélye van, lévén megint rájuk ront a meghatározhatatlan raptormonszta, ám egy rossz ugrás után a férfikonfekció részlegen landol. Hátha allergiás a műszálra. Sztívön egy durva mozgólépcsős akcióval aztán úgy belövi neki az altatót, hogy pont Katör előtt öt centivel feküdjön ki a dög. Katör-Sztívön 1:1, klisé-eredetiség 45:2. A férfiasan kibékülő párost Konnor zavarja meg, aki kiskocsin húzza maga után az általa kifektetett Abbyt. A támadás helyéről azonban eltűnt a takarító, csak a kis raptor marad, amit Katör vissza akar cipelni – plusz még egy feltételezett raptort, mert számításai szerint még van egy szabadlábon. Van is, ráadásul a tekepálya felé halad, ahol Konnor otthagyta a kifektetett Abbyt. Egyedül. Megindul a verseny Katörék és a raptor között, az emlőscsapat nyer. Ennek ellenére Katörnek az az ötlete támad, hogy ha már egy család raptor van itt, a kicsit lehet csaliként használni.

Az ötlet bejön, de a nagy raptor reflexből bekapja a kicsit, szóval a családos rész hibádzott. És persze az ismét egyedül maradt Abby ezt a másodpercet választja a „mifolyikitt” kómából felébredésre. Afféle last stand jelleggel Abby és Konnor felkapnak néhány dákót a billiárdasztalról, de a raptor megint lelép valami titokzatos oknál fogva. Sztívön levonja a tanulságot: nagyobb csúzli kell, irány a kocsi. Időközben a raptor kitört a plázából, tehát a közeli parkolóban lebzselő motoros srácoktól Katör és Sztívön elköt egy-egy gépet és nekiindulnak raptort hajszolni. Az ember azt hinné, hogy egyikük lesz a csali, míg a másik hátulról lövi a monsztát, de ehelyett valami abszurd fogócska veszi kezdetét, ahol Katör simán kirúgja az egyensúlyából a támadó monsztát. Na mindegy, legalább nem tornászkislány, ez is fejlődés. Aztán jön minden, ami kell: liftre kapaszkodás, sarokba szorítás és persze utolsó pillanatban megmenekülés, láb előtt összerogyás. Konnor jó munkát végez végre a pityuval. Abby azonban nem érzi magát jól, mikor geekünk ismét előtte pörgetné a pisztolyát. Megértjük.

Elkezdődik a visszatoloncolási folyamat, Katör önként jelentkezik. Új felfedezése is van – 87.5 FM frekvencián lehet hallani az anomália által okozott interferenciát. Vajon mit csinált az a hatszáz ember a központban, ha eddig nem jöttek rá, hogy a mágneses tér esetleg ilyesmivel is kiegészül? Katör mindenesetre megy megint a múltba és elengedi a raptorokat. Majd ránéz az anomáliára és elindul az ellenkező irányba, biztos sokáig bírná egy krétakori sivatagban. Kivételesen tehát Sztívön jókor érkezik, gondolta, hogy Katör talán nem akar visszamenni. Mélyenszántó időutazás-filozófia következik, időnként az Időzsaru szintjét is eléri, a végén tehát Katör is meg van győzve, hogy van még dolga otthon. Az anomália persze pont ebben a percben kezd el bezáródni, ahogy a raptor is pont ebben a percben tér magához és kezdi el őket üldözni. El is kapja Sztívön lábát, mikor az éppen bevetődik, tehát kötélhúzás kezdődik a srác testi épségéért. (Én elfelezném a résztvevők közt amolyan salamoni módon.) Majd bezárul az anomália, a raptor feje marad a jelenben, a többi meg a múltban – azt meg a középkorban is tudták, hogy a lefejezés komoly érrendszeri problémák forrása.

Megint mindenki megmenekült, mindenki hepi, az anomália rádión észlelhető, végre lehet detektálni őket előre, az ilyen detektálós cuccok a Cerebro óta úgyis jól festenek a képernyőn. Leszter szabit ígér (két teljes órát), Leek pedig behozza az új píáros aktáját.

Aztán befut Katör, Leszter pedig bemutatja az új kollégának, bizonyos Jennynek. Katör úgy néz rá, mint aki nem látott még nőt, majd a néző is megtudja, mi ennek az oka – több smink, nagyobb dekoltázs, pirosabb tűsarkúk, de ez a Jenny bizony nem más, mint Klaudia.

Jövő héten megtudjuk, hogy reagál a prof. szívszerelmének eme inkarnációjára, nem nézik-e hülyének a társai, mire jó egy píáros egy akciócsapatban és lesz-e valami Konnor és Abby között. Ja, meg lesznek gyilkos monszták is, mert az jó.