Nincs is szebb annál, amikor az ember visszatér a természethez és éppen egy jó ízű brunnyantás előtt áll a bozótosban. Az eseményt némiképp beárnyalhatja, ha a cserjék közt rengeteg zümmögő állatot találunk, és amennyiben a zümmögő állatokhoz egy hulla is tartozik, az végképp elveheti a kedvünket a pislantástól. Nos, pontosan ez történik szegény lánnyal is, akivel történetünk elején megismerkedünk.

Hamarosan Grissom és Sara is megjelenik, Sara kicsit elégedetlen, mert nem szereti az olyan hullákat, amelyeket már ellepnek a legyek, Grissom viszont boldogan kezd hozzá a bogarak begyűjtéséhez, akiket kávéval és szárított marhahusival kínál. A halottról kiderül, hogy egy hölgy, fejbe lőtték, de nem a bozótosban, aki meg odavitte, az nyílván sietett, mert nem volt ideje eltemetni. Főcím.

A laborban munkaelosztás folyik, Grissom megtartja magának és Saranak a legyes hullát, Warrickot és Cathrinet egy eltűnési ügyet kapnak gazdagéknál, Nick pedig szintén egy eltűntet kereshet – hiába, mindig a főnök kapja a legzsírosabb falatot.

Cathrine és Warrick megérkezik a megadott címre, közben Warrick elmeséli, hogy jól felhívták őt a gyermekjóléti szolgálattól, mert Cathrine férje feljelentette az ex-asszonyt, mert az nem akarta visszafogadni. Na így legyen az ember jó a volt férjével. A gazdag bácsi beengedi őket, és kiderül, hogy az eltűnt nem egy személy, hanem egy festmény. A két helyszínelő kicsit taplónak érzi magát, de aztán Warrick azzal nyugtatja sajgó lelküket, hogy na persze, megy itt ez a művész halandzsa, de olyan fontos dolgokról, mint az ujjlenyomat elemzés nyilván gőze sincs a fickónak. A művészet kedvelő úr szerint meglephette a tolvajt, de annyira azért nem, hogy ne tűnjön el a mázolmánnyal, viszont de furcsa, a riasztó ki volt kapcsolva. Cathrinék belső munkára gyanakodnak.

Robbins doktor, Sara és Grissom szegény hölgy hulláját vizslatják. A boncoló bácsi szerint nem lehetett annyira jó az utolsó napja, mert kegyetlenül fejbe lőtték, majd hozzáteszi, hogy valószínűleg a többi napja sem lehetett túl jó, mert készített róla röntgen felvételeket, azokon pedig látszik, hogy valami aljas ember több alkalommal is beverte az arcát. Robbins doki nem tudja megmondani, hogy mióta halott a hölgy, mert a természet elég alaposan elkezdte a feldolgozását, de se baj, majd Grissom kifaggatja a bogarakat. A főnöknek teljes a boldogsága, mert talál egy újabb érdekes legyet, ami csak városi környezetben él, újabb bizonyíték arra, hogy nem ott ölték meg, ahol találták.

Cathrine és Warrick egy füllenyomatot találnak a festmény hűlt helyén, ami klassz, mert az alapján is lehet azonosítani egy embert, csak kevésbé elterjedt módszer.

Sara egy kicsit belekóstol a rovartan alapjaiba, Grissom elmondja neki, hogy úgy tudja megmondani, hogy mennyi ideje halott a lány, hogy felneveli a bogarakat, mert ha kifejlődnek, akkor vissza tud következtetni rá, hogy hány napja eszegetik az áldozatot. Bejön Brass és megmondja, hogy jól beazonosították az elhunyt személyt, a szomszédjai pedig azt állították, hogy öt napja hallottak is egy lövést.

Gyorsan be is gyűjtik a férjet (akit az a Mark Moses alakít, aki a szuperellenszenves Paul Young volt a Született feleségek című lányregényben. Most sem egy elbájoló karakter.) Grissom meg kérdezi tőle, hogy vajon autóversenyző volt-e a neje, amin jól szórakozik a faszi, de Grissom elmondja neki, hogy amennyiben nem, akkor nyilván ő verte párszor pofán, mert ezek a két legfőbb lehetséges oka az arcsérüléseknek. A fickó be is vallja, hogy hát igen, néha kicsit ideges volt a nő, ha például későn ért haza a barátokkal való murizásból, és olyankor birkózgattak egy kicsit, de kezet azt nem emelt rá. Saranak nagyon nem szimpatikus a fickó és viszont, de azért azt mondja, hogy nyugodtan kutassák át a házát, szívesen látja őket.

Nick megérkezi a saját helyszínére, ami egy autó, amiből eltűnt egy asszony, legalábbis a férje szerint nem érkezett meg oda, ahova indult. Van viszont ott egy helyes szőke nyomozólány, aki nehezményezi, hogy Nick nem hívta fel, pedig múlt héten milyen jót vacsoráltak együtt. Warrickék füllenyomatot vesznek a gazdag Zeigler család tagjairól, és rájönnek, hogy az egyik fiú fülének nyoma került a falra. Megdorgálják, mire elárulja, hogy a kép a kocsijában van.

Grissom, Brass és Sara vizsgálódik az ellenszenves úr otthonában. Több gyanús dolgot is találnak, például, hogy kitisztította a fegyverét, hogy hiányzik a takaró a kanapéról, valamint, hogy egy golyó hiányzik a készletéből, de leggyanúsabb, hogy a hátsó ajtónál erős hipó szag terjeng. Sara oda is megy a spriccelőkéjével és hamarosan rengeteg vérnyomot talál a falon. Be is rág egy kicsit a férjre és lökdösődnek egy sort, de Grissom szétválasztja őket. Sara szerint ez újabb bizonyíték arra, hogy a faszi nem bánt kesztyűskézzel a feleségével.

Cathrinék beviszik a laborba a festményt, ami nem egy túl szofisztikált darab, de valamiért sok pénzt ér. Warrick elmondja, hogy a gyermekjólétiseknek azt mondta, hogy Cathrine igen jó anya, az exe viszont nem kicsit idióta. Cathrine ezen meghatódik.

Brass elmondja Grissomnak, hogy ha az derülne ki a bogarakból, hogy öt napja eszegették a hullát az csudi jó lenne, mert akkor szépen bevarrhatnák a fickót. Grissom pedig lelkesen elkezdi méregetni ízeltlábú barátait. Sara közben egy takarószálra és a golyóra koncentrál, amit kibányásztak a halott koponyájából. Sara elmondja Grissomnak, hogy szerinte tuti fix, hogy a férj lőtte fejbe az asszonykát, Grissom viszont sajnálattal közli, hogy a rovarok szerint három napja halott a hölgy, az pedig nem jó, mert akkora van alibije az ellenszenves pasasnak. A pasi meg is jelenik a védőjével, és igen örülnek Grissom eredményeinek. A vért a falon pedig azzal magyarázzák, hogy a faszi beismeri, hogy bizony néha elrépázgatta az asszonyt. Sara csalódott. Ecklie elkapja a folyóson Grissomot és jót szórakozik azon, hogy fel fogják menteni a gyanúsítottat az eredményei miatt, sőt még azt is hozzáteszi, hogy Warrick nem ment el egy bírósági tárgyalásra, mert sürgős dolga akadt egy kaszinóban. Grissom elkomorul.

Grissom reggel ott találja Sarat a teakonyhában, aki annyira buzgón kereste a bizonyítékot a faszi ellen, hogy haza se ment. Grissom megkéri, hogy szaglásszon egy kicsit Warrick után, mert úgy tűnik, hogy megint tilosban járt. Cathrinék kiderítik, hogy a festmény hamisítvány, szóval a srác ellopta az eredetit és egy hamisítványt tett a helyére. Itt az ideje, hogy átnézzék a kollégiumi szobáját.

Nick és a detektívhölgy tovább vizsgálják az autót, ami túlságosan is tisztának tűnik, az pedig eleve gyanús, úgyhogy el is kezdenek vérnyomokat keresni, és aki keres, az talál is.

Sara nagyon boldogtalan az ügyük kimenetele miatt, mert biztos benne, hogy a csávó a bűnös, de Grissom azt mondja, hogy nem a bizonyítékot kell hozzáigazítani az ügyhöz meg az a baja Saranak, hogy túl empatikus az áldozattal. A lány erre megkérdezi, hogy akar-e vele aludni, amitől a főnöke kicsit lélekben leizzad, de kiderül, hogy becsapós volt a kérdés, mert csak azért kellene, hogy ha rémálmok zaklatják Sarat az ügy miatt, akkor legyen mellette valaki, aki biztosítja róla, hogy nyugi, csak túl empatikus vagy. Sara fogja magát és sarkon fordul, Grissomnak viszont úgy tűnik, hogy beindította a fantáziáját. El is megy a bizonyíték raktárba és elkezdi nézegetni a takarót, amibe becsavarva meg találták az áldozatot. Ezután egy elkerített részen, a szabad ég alatt tölti az estét egy pokrócba csavart malacka társaságában, akiről több albumnyi képet és családi videót is készít. Brass meg is kérdezi, hogy nem lenne egyszerűbb, ha egy nyuszival próbálkozna, de Grissom megmondja neki, hogy a gyesznók hasonlítanak leginkább az emberre. Brass ezzel mélyen egyet is ért, de azért inkább elmegy - úgy látszik neki akad jobb társasága is, mint egy bomló malac. Cserébe viszont megérkezik Sara, aki úgy tűnik, nagyon hálás a főnökének, hogy tovább boncolgatja szegény szétlőtt asszonykának az ügyét. Hoz termoszkába kávét meg plédet is, úgyhogy leszámítva a rohadó állatot meg a szögesdrótot, egészen olyan, mintha egy kedves éjjeli piknikre mentek volna.

Az irodában Secula nyomozóhölgy rátalál Nickre és megmondja neki, hogy éppen most kapták a hírt, hogy az eltűnt asszonykának valaki használta a hitelkártyáját, még pedig egy hotelban, úgyhogy már spuriznak is oda. A rendőrök betörik az ajtót, meg is találják az eltűnt személyt kicsit alul öltözött állapotban az ágyhoz kötözve, de úgy tűnik, ha el is rabolták, nemigen tiltakozott ellene. Biztos rettenetesen unalmas volt a házassága. Mindenesetre a rendőrök jót nevetnek rajta, meg a vele egy hotelszobában tartózkodó alulöltözött srácon.

Grissom elmondja a rendőrfőnöknek, hogy most, hogy beleszámította azt is, hogy az asszony szorosan bele volt tekerve egy plédbe, rájött, hogy mégsem három naposak voltak az ízeltlábúak, hanem öt. A rendőrfőnök és Brass nem értik kristálytisztán a levezetést ezért azt javasolják Saranak és Grissomnak, hogy találjanak valami másik bizonyítékot, vagy lépjenek tovább, mert ha ők nem értik, akkor az esküdtszék sem fogja.

Cathrine és Warrick visszaviszik az ellopott és megkerült képet a fickónak, valamint megemlítik a fiának, hogy milyen szép a kollégiumi szobája. Ettől a fiú kicsit ideges lesz, Cathrine pedig megkérdezi, hogy vajon megnézhetik-e tüzetesebben a drága festményt és bizony kiderül, hogy a faszi összes festménye hamisítvány. Nagy kár, mert 10 milliónyi ropogós amerikai valutát pengetett ki értük. Azért szerencsére nem ekkora a baj, mert megtalálták az eredeti példányokat a kolesz szobában. Így adjuk művészeti iskolába a gyerekünket. A srác apu fejéhez vágja, hogy mekkora egy sudri bunkó, hogy észre sem vette, hogy nem eredetiek a képei és hogy egyébként sem figyelt oda rá sosem. Hát most majd figyelni fog, mert szépen eljárást indíttat lopós ivadéka ellen.

Sara a liftnél találkozik Grissommal, aki éppen egy hullára vár, hogy majd jól felboncolhassák a hullaházban. Sara jól letorkolja, hogy hogy lehet ilyen szemét, hogy tovább lépett az ügyükön. Grissom higgadt arc és szépen felsorolja az összes fontos momentumát a helyszínelés történelmének, hogy okuljanak a nézők is egy kicsit meg legalább addig megérkezik a hullája is. Fellebbenti róla a fátylat és Surprise! Surprise! A fejbelőtt lányka hever a tolókocsin. Kevesen örültek még annyira hullának, mint Sara, úgyhogy el is indulnak kéz a kézben hullaszemlézni. Az újabb vizsgálat során fel is fedezik, hogy a bemeneti sebet valami kékké színezte – ez eddig azért nem látszott, mert a rászáradt vér eltakarta. Sara ellenőrzi, hogy mit találtak a laborosok a golyón. Egy oda nem illő dolog van benne, méghozzá teflon. A próbalövések során be is bizonyosodik, hogy a hálátlan férj pisztolyából származik a golyó. Grissomék óvatosan, de azért megörülnek ennek az eredménynek, még mindig könnyen golyókról meggyőzni a bírákat, mint bogarakról.Végül Sara megint beállít Grissom irodájába, ezúttal egy kazettával lepi meg, amin az látszik, hogy Warrick tényleg kaszinózott, ahelyett, hogy a bíróságra ment volna. Rossz Warrick. Vége.