Bevásárlás á la Hank Moody: szigorúan éjszaka, napszemüvegben, köldökig kigombolt ingben, cigivel a szájban, a kiszemelt whiskey helyben kipróbálandó. Aki egy ilyen alakot flörtölés céljából megszólít, az nem tartós kapcsolatra vágyik. Hopp, itt is van a szörfös lány, bikinifelsőben érdeklődik Hanktől, hogy ért-e a borokhoz. Hank egy Ozzy idézettel válaszol, amire a lány azt hiszi, Sabbath, de ettől Hank még kisegíti egy kis apróval a pénztárnál. A pénztáros pofákat vág a folyamatos flörtölés hallatán, Hank neki is mond pár kedves szót, de ez a lány tartós kapcsolatra vágyik, és nem értékeli Hanket. Az viszont nem meglepő, hogy a szörfös lány a kijáratnál várja hősünket. A főcím alatt az ifjú pár már Hank lakására ér, szívnak egy kis füvet, aztán megbeszélik, mennyivel jobb a bakelit mint a CD, majd egymásnak esnek, anélkül, hogy Hank megtudhatná a lány nevét. Másnap reggel…

Hank egyszerre három nyomasztó dologgal szembesül: 1.: irtózatosan másnapos, 2.: Mia kopogtat az ajtaján, 3.: a szörfös lány eltűnt, a gitárjával és a lemezeivel együtt. Ezért nem igazán fogadja kitörő lelkesedéssel Mia ötletét, hogy adjon neki még a régi írásaiból. Inkább írjon valamit a lány, Hank pedig segít neki. Az irodában Charlie éppen kisded játékát kezdené Danivel, amikor váratlanul betoppan Marcy, egy gyors menetre. Dani el, Marcy ráveti magát Charlie-ra, akinek végeredményben így is, úgyis jó. Marcy viszont csalódott, és valószínűleg gyanakszik is egy kicsit.

Hank egy koncertre siet, ahol Becca lép fel az együttesével. Kiderül, hogy a szörfös lány még a Keith Richards for president pólóját is ellopta, pedig azt még Karentől kapta. De nincs sok idő a szomorkodásra, mert máris kezdődik a fellépés, ami egy szóval leírva szörnyű, szörnyű, szörnyű. De tényleg, a sorozat legalja, amikor Becca „énekel”. Nem akarok 12 évesekből álló zenekart látni. Persze Hank és Karen totál büszkék, Karen videózik, Hank pedig könnyezik. Én is, csak én a fájdalomtól.

A fellépés után a boldog család fagyizgatva sétál, és már majdnem minden tökéletes, amikor Mia telefonál Hanknek, hogy bajban van, segítsen neki. A perverz tanár lakásán van, aki bedrogozott, és most édeshármasra akarja kényszeríteni. Hank a családjának azt hazudja, hogy Charlie hívta, majd középkori lovag módjára bevágtat a megadott címre, de ott nyoma nincs erőszaknak: egy lány sörözget, a tanár csíkot szippant, Mia pedig felöltözve kerül elő. Hank igen mérges, dühét a tanáron vezeti le, és arra a kérdésre, hogy elolvassa-e majd egy írását, Hank nemes egyszerűséggel a tanár mellkasán nyomja el a cigit. Aztán hazaviszi Miát, és igyekszik benne tudatosítani, hogy nem vevő a kis játékaira. Majd bekopog a házba, és bocsánatot kér Karentől, amiért otthagyta őket és a tökéletes családi estét. Karen először duzzog, de aztán behívja Hanket egy italra.

Charlie és Marcy az ágyban próbálják megbeszélni, mivel dobhatnák fel a szexuális életüket, de nem jutnak el a konkrétumokig, csak azt zárják ki, hogy egymásra pisiljenek. Aztán Marcy megunja, és felajánlja, hogy Charlie azt tehet vele, amit akar. Charlie egy jó nagyot rácsap a hátsójára, és ezzel vége is a szerepjátéknak, mert Marcy a fájdalomtól üvölt fel, nem az élvezettől.

Közben Hank és Karen láthatóan már elfogyasztották az italt és még egy kicsit többet is. Miután megbeszélik, hogy milyen lesz, amikor Becca rock sztár lesz (ha-ha), kedvenc témájukat kezdik boncolgatni, vagyis azt, hogy miért ment tönkre a kapcsolatuk. Mindketten szajkózzák a magukét, Hank szerint Karen még mindig szereti, csak az volt a baj, hogy túlságosan is szerették egymást. Még azt is elmeséli, hogy szakításuk után nem mosta ki a lepedőt, hogy megőrizze Karen illatát. Hát nem szívszaggató? Karen viszont ragaszkodik ahhoz, hogy Hank megőrjítette, Bill ellenben boldoggá teszi. Csak akkor miért is csókolja szájon Hanket? Aztán meg belöki a medencébe.

Így aztán Hanknek le kell vetkőznie, és Karenéknál kell aludnia. Karen pedig hálóingben besétál a szobába, Hank fölé hajol és megcsókolja. Vagyis nem, ez már megint egy álom, aki Hank fölé hajol, az nem más, mint Mia. Hozta az irományát, Hank olvassa el, és adjon tanácsot. Persze Karennek épp ilyenkor kell keresnie Miát, és ecélból Hank szobája felé közeleg. Hank éppen hogy az ágy mögé tudja lökni Miát, máris ott terem Karen, és nem érti, miért viselkedik Hank olyan furán, nem akar a múlt éjszakáról beszélni, és semmit sem akar, csak hogy Karen kimenjen.

Hank cuki rózsaszín pólóban botorkál le a lépcsőn, a földszinten a lányok már reggelihez készen ülnek. Kicsit fura, hogy a házban jelenlevő egyetlen férfi Hank, mindenki magában emésztgeti a látványt, de senkinek nincs ellenére. Bill épp ekkor telefonál Karennek, Hank még bohóckodik a két lánynak a kajával, aztán távozik.

Hank otthon Mia írását olvassa, mikor kopog valaki. Szörfös lány, immár rendesen felöltözve, visszahozta Hank értékeit, mert rossz érzése volt amiatt, hogy ellopta. Hank annyira hálás, hogy azonnal smárolni kezd vele, a lány neve ezúttal sem érdekli. Közben Mia írását halljuk, amint arról elmélkedik, hogy a nyugati civilizációnak vége (kikacsintás az írók részéről: Mia szavait a RHCP Californication c. számából vették át: It's the edge of the world and all of western civilization, lehet ezért is perelni!) az emberek olyan kétségbeesetten szeretnének érezni valamit, hogy egymás karjaiba vetik magukat, és össze-vissza dugnak.