Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
Hogy volt?

Róma 1x05 - Megkezdődik az ostrom

2008. július 16. 08:30 - aribeth

Ott hagytuk abba, hogy Caesar Fortuna, Mázli és még ezer védőangyal segítségével megszerezte az ellenség vagyonát, mire nagy boldogságában átvedlett angol úriemberré, oszt fegyverszünetet ajánlott Pompeiusnak. A szenátorok odáig már eljutottak, hogy tanácsos lenne elfogadni, jelenleg a lehető legdiplomatikusabb, az atomokra zúzott méltóságukat minél kevésbé piszkáló válasz megfogalmazásán izzadnak. Pompeius kész mindent megadni, egyetlen icipici kikötéssel: soha többé nem akarja Caesar pofázmányát viszontlátni, szóval felejtsék el a személyes találkát.

Lessünk be az ellenség táborába. Amióta Caesar az úr Rómában, naponta szállingóznak hozzá Pompeius hajdani hívei némi odavetett konc reményében, rendszerint sikerrel járnak. Posca hiába aggodalmaskodik a főnök Teréz anyai megbocsátó és osztogató rohamai miatt, mert Caesar jól nyomja, a békés módszereinek köszönhetően egyre nő a támogatottsága.

Róma, reggel hat óra, 19 °C. Pullónak tuti mozgalmas éjszakája volt, mivel most a másnapos emberek merev, „miért ilyen ingatag a talaj?” tartásával döcög az utcákon. A háttérben Kikiáltó uraság homályosítja fel a városlakókat arról, hogy a káprázatos Caesar fegyverszünetet ajánlott annak az aljadék, felforgató Pompeiusnak.

Octavianus és nővére körömfestéssel szórakoznak a fürdőben. Atia letelepszik melléjük, és kíváncsiskodni kezd, a fülébe jutott ugyanis, hogy a kisfia a legutóbbi fogadáson diszkréten kettyintett egyet a nagybátyjával. Ilyenkor mi jön, szidás, szobafogság, a vén kujon azonnali kiherélése? Dehogy! Atia örvendezik, hogy ez a drága gyermek ilyen ügyesen megerősítette a családjuk befolyását. Addig kell ütni a vasat, amíg meleg (höh), gyorsan meg is hívta Caesart vacsorára. Octavianus nem bírja tovább hallgatni a dicséretet és a csábítási tanácsokat, és óvatlanul elszólja magát, hogy ő mindössze egy beteg emberen segített. Upsz. Anyus hiába harap rá a súlyos nyavalya témára, a fiú rögvest csomót köt a nyelvére. A fürdőből kifele menet megkapja Caesar „bocsi, húgom, ma este nem érek rá” üzenetét. Atia jelentőségteljesen, szinte Barátok köztös átéléssel elgondolkodik a hadvezér újonnan keletkezett elfoglaltságain.

Vorenus-házban már megszokottá vált, hogy Pullo a lépcsőjükön szunyálja ki a részegség fáradalmait. Őt nem könnyű lekoptatni, de Vorenát talán sikerül elküldeni: az apja bejelenti, hogy amint eladják a rabszolgákat, lesz elég hozománya ahhoz, hogy babástul a férjéhez költözhessen. Erre aztán duplán is előtörnek Niobe tyúkanyó ösztönei, hogy az ő kislánya és fi… unokája ilyen hamar kikerüljenek a családi fészekből? Végszóra belép Csipkejózsika vérben úszó szemmel, majd néhány percnyi józanodás után eszébe jut, hogy Eirenét, a rabszolganőjét ott felejtette valamelyik krimóban  A két fickó a nyakába veszi a várost, és a bősz keresés során kiderül, hogy Pullo súlyosan belepistult a lányba (aki mellesleg egy kukkot sem beszél latinul), és ami a csúcs: abszolúte plátói az imádat, még egyszer sem vágta gerincre. Az egyik ivóban rátalálnak a fogyasztás zálogaként fogva tartott Eirenére, aki valószínűleg egész éjjel egy házőrző vérebbel nézett farkasszemet. Rendben van, visszaszerezték, mégis mihez kezdjenek vele? Pullo nem viheti magával a seregbe, hát az a nagyszerű ötlete támad, hogy átmenetileg kölcsön adja Niobénak. Az asszony hülyénél hülyébb kifogásokat hoz, miért nem kell neki a lányzó, azt mégsem mondhatja, hogy szerinte Pullo csak ki akarja kémlelni, hogy mi az ábra vele és Evanderrel. Vorenus rövidre zárja a vitát: Niobe kekeckedése őrjítő, Eirene marad. Uff.

A posta meghozta Caesarnak az ellentábor levelét, amelyben a diadalmenettől Pompeius önkéntes száműzetésén keresztül mindent megadnak neki. Egy csatában könnyedén leverhetné őket, de a fegyverszünettel sikerült megkötnie a saját kezét. Ha az elfogadó nyilatkozat után támadna, akkor ronda gonosz zsarnokká válna, az meg az álmoskönyv szerint kellemetlen következményekkel jár. Törik az okos buksijukat, végül Posca az, aki rátalál az egyetlen támadható pontra: Pompeius nem akar személyesen találkozni Caesarral. Némi átkozmetikázással e kitétel olyan súlyos, megbosszulandó sértésnek tűnik, amit meg lehet etetni a néppel. Ha Antoniuson múlna, ő azonnal útnak indítaná a sereget, viszont Caesar újabban „az ejj, ráérünk arra még” filozófiát vallja. Pompeius megvárja, minek sietni? Roppant bölcsnek hiszi magát, de valójában csak annyi történt, hogy a nagy romantikázásban a farka átvette az irányítást Róma sorsa felett. Városközpont, rabszolgapiac. Eljött az idő, hogy Vorenus pénzzé tegye az ő jól táplált, kincset érő gall rabszolgáit, és onnantól fogva tisztes kényelemben élhessen a családjával. Meg egy nagy frászt. Nagyot koppan, amikor megtudja, hogy egyetlen kisfiú kivételével az összes foglyot elvitte valami halálos kór.

Este van, Caesar és Servilia között ezerrel dúl az idill és a lamúr. Élvezzék ki, amíg csak lehet, mert nemsokára aljas intrika áldozatai lesznek… *gonosz kacaj no. 1* Antonius lefekvés előtt elpanaszolja Atiának, hogy Caesar töketlenkedése miatt szanaszét züllik a sereg, nem képes elválni a szeretőjétől, és egyre csak odázza az összecsapást. Servilia neve varázsszóként hat, beindulnak a fogaskerekek az asszony agyában, és reggelre már szentül hiszi, hogy neki kell rávenni Caesart a cselekvésre. Hirtelen támadt honleányi érzelmei hallatán Octavianus kis híján felröhög, de sajnos két percnél tovább nem élvezheti ki a szellemi fölényét. Anyuci továbbra is férfit akar faragni belőle, ennek jegyében ide rendelte Pullót, aki majd jól bevezeti a felnőtt élet rejtelmeibe. Első lecke: kardcsörtetés. Nyeszlettke utálja, hogy efféle baromságokra kell fecsérelnie az idejét, mentségére legyen mondva, hogy pontosan ismeri a saját korlátait. Pullo megragadja az alkalmat, tanácsot kér a kölyöktől Evander és Niobe ügyben. Octavianus szerint addig nem beszélhet Vorenusszal a gyanújáról, amíg meg nem bizonyosodott az igazáról.

Pompeiust a tengerparton éri Caesar visszautasítása. Ez az ember teljesen kész van, a döntési kényszer terhe alatt a vissza nem pofázó rabszolgáját fárasztja némi filozofálással. Vorenus felkeresi azt a sunyi képű Erastes Fulment a nyilvános fürdőben, kölcsönért kuncsorogna. Fulmen először finoman elhajtja, majd felajánlja, hogy dolgozzon neki. Dinamikus, fiatalos csapat, családias légkör, versenyképes fizetés, Luciusnak csak annyi lenne a dolga, hogy testőrként csúnyán nézzen mindenkire, aki él és mozog. Atia egyszerű és nagyszerű tervet eszelt ki a Caesar-Servilia páros szétrobbantására. Parancsára Timon emberei városszerte összefirkálják a falakat bájos rajzokkal, amelyeken e két személy változatos pózokban hágják egymást. Calpurnia a firkák láttán vérig sértődik, és ultimátumot ad hites urának: ha nem rúgja ki Serviliát, elválik tőle. Az asszony családja nagyon befolyásos, a támogatásuk nélkül Caesar lehúzhatja magát a vécén, a nagy kérdés az, hogy mi kell jobban, Servilia vagy a hatalom.

Vorenus megkezdi az új munkát, első feladata az, hogy elkísérje Fulment egy indiai kereskedőhöz. Akad vele egy kis üzleti nézeteltérés, és naná, hogy a római a ludas, de négy verőlegénnyel az oldalán ő van előnyösebb helyzetben. Vorenus tisztes testőri melóról alkotott elképzelései szanaszét törnek, amikor Fulmen megparancsolja neki, hogy verje laposra az indiait. Egye fene, egy kartörés még belefér, de bérgyilkolni már nem hajlandó, büszkén és rohadt szegényen otthagyja a bandát.

Caesar döntött: ideje levadászni Pompeiust. Indulás előtt tesz egy villámlátogatást Serviliánál, és a maga halvérű stílusában szakít vele. Servilia felháborodik, hogy a hülye köztársaságot választotta a szerelmük helyett, végül a vita hevében Caesar vérző szívvel ugyan, de lekever az asszonynak néhány csúnya taslit. Tüneményes ember. Pár házzal odébb Atia és Merula örülnek a fejüknek, hogy sikerült a cselszövés. Caesar már vissza is ért a táborába, épp roppant zaklatottan pakolászik. Antonius dörzsöli a kezét, de jó, végre mehet harcolni, erre jön a hidegzuhany, a nagyfőnök a lehető legunalmasabb feladatot szánta neki: Rómában marad, hogy fenntartsa a békét.

Pompeius kábé az ötezredik töprengős kört teszi a tengerparton, Brutus és Cicero lelombozottan figyelik őt. Cicero azon morfondírozik, hogy még megszökhetne a dicstelen seregből, azonban felkapaszkodott plebejusként vigyáznia kell minden lépésére. Csábítgatja a puccos származású Butust, hogy tartson vele, de a fiatalember nem szeretne hetente köpönyeget cserélni. Cicero kénytelen lekonyuló fülekkel feladni a tervét.

Vorenusnak se pénze, se rabszolgája, és már Fulmen is az ellensége. Utolsó lehetősége a hadsereg, ezért elmegy Antoniushoz, és megkéri, hogy vegye vissza evocatiként. Marcus mester kamatostul visszaadja neki a múltkori elutasítást, jó alaposan megszorongatja Vorenust. Végül persze visszaveszi (az ígértnél alacsonyabb zsolddal, hogy tudja, hol a helye), de innentől fogva feltétlen hűséget követel, irgumburgum.

Caesar lelépése óta Servilia csak a bibis lelkének pátyolgatásával foglalkozik. Kedvenc rabszolganője előkeríti az egyik falfirka-fenomént, és kiszedi belőle, hogy Timonnak dolgozik, a kis kecske pedig köztudottan Atia csicskása. A punnyadásnak ezennel vége, Servilia szemében tűz lobban, Atia helyében én sürgősen az Északi-sarkra költöznék. *gonosz kacaj no. 2* Vorenus le van törve, mint a bili füle, hogy eladta magát a zsarnoknak, de legalább Niobe nagyra értékeli az önfeláldozását. Servilia estére középhaladó szintre fejleszti a felhergelt fúria üzemmódot. Az isteneket segítségül hívva szénné átkozza a Julius család minden tagját, Caesart, Atiát, a sereget és mindezek leszármazottait, és teszi mindezt oly hévvel, hogy az embernek ingerenciája támad beszerezni egy vödörnyi szenteltvizet meg egy gerezd fokhagymát.

Octavianus kiszökik a házból, Pullóval van randija. Együtt elkapják Evandert, hogy barátságosan kikérdezzék a Niobéhoz fűződő viszonyáról. A fickó tagad, ahogy csak belefér, ám Octavianusszal szemben nincs esély. Nagy nehezen elismeri, hogy szeretők voltak, de a kis zseni érzi, hogy van még valami a háttérben. Evander erre megkukul. Jöhet a kínzás, viszont a katona nem ért az efféle szakmunkákhoz. Sebaj, a kölyök ontja magából az ötleteket, kreatív szadizmusától még Pullo is lepadlózik. A kamera szemérmesen távolodik, és ugrunk Vorenushoz, akit épp Mars templomában avatnak evocativá. Vissza a botcsinálta hóhérokhoz. Evander egy szemmel, jópár ujjal és még az ördög tudja, mi mindennel szegényebben megtör, és bevallja, hogy a kis Lucius Niobe és az ő gyermeke. Pullo leszúrja, a hulláját belökik a csatornába. Dolguk végeztével enyhe sokkhatás alatt kimásznak a napvilágra, és megesküdnek, hogy a büdös életben nem szólnak Vorenusnak arról, amit megtudtak.

Apropó, Vorenus. Véget ér az avatása, egy szuggesztív jelenetsor kívánja tudatosítani bennünk, mekkora fasza gyerek lett belőle. A szertartás végén kap a homlokára egy adag vért, majd Aragornosan kitárja az ajtót és kisétál a napra, az ellenség máris kezdheti a reszketést. Caesar lóhalálában megérkezik Pompeius táborához, de nem talál mást, csak elégett romokat, az egész csapat elhajózott Hellászba. A francba, miért nem sietett jobban, most végigkergetheti őket a fél világon.

Címkék: róma
komment

Facebook kommentek

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Takács Sándor hentes és mészáros (Hatvan) 2008.07.16. 09:13:58

A fenébe, olyan későn van, hogy mindig elfelejtem nézni :(((

De: az 'evocati' az többes szám, Vorenus szimplán 'evocatus' lett :)

nalazo 2008.07.16. 09:31:09

Az evocati már leszerelt, de visszahívott katonát jelentett a rómaiaknál. Ahogy Vorenus is az volt. Ebben az értelemben a szónak csak a többesszámú alakját használták a latinban.

nalazo 2008.07.16. 09:48:57

Történész vagyok.
De talán egy szimpla latin-magyar szótárban is írják a szónál.

Takács Sándor hentes és mészáros (Hatvan) 2008.07.16. 10:09:33

Én ilyet nem találtam.
A Finály nem említi, hogy csak többes számban lehetne használni.
Az Ókori lexikon is akkor használja többes számban, ha a magyar mondatot is egyezteti vele: "Evocati azok a kiszolgált római katonák..."
Aztán meg ilyet ír: "Egy tétényi feliraton (CIL III 10378 = 3395) az evocatus mint a praetori lovasság gyakorlómestere szerepel"

evicska 2008.07.16. 10:12:14

Nekem is ez a nagy problémám, hogy éjjel adják. Pedig ez történelmi sorozat. A brutális Helyszínelőket meg hasonló krimisorozatokat adhatják este 9-kor??? Ezt miért nem??
De legalább a Hogyvolt megvigasztal, na meg persze a Youtube...
Köszi a remek összefoglalót, részletes és nagyon vicces. Csak így tovább Aribeth!!

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2008.07.16. 10:16:34

Vorenus szerintem is "evocatus" volt. Itt nem olyan szigorú a szabály, hogy csak többes számban állhat az "evocati". Az ilyen katonák összessége persze hogy "evocati" ("összehívottak", "behívottak"), de ebből egyet "evocatus"-nak hívtak. Ha "evocati"-nak hívnák, az egyszerűen helytelen lenne (mintha magyarul azt mondanák: Józsi egy behívott veteránok). Még l. a meglinkelt evocati-t a posztban: a linkben ez olvasható:

"Egy tétényi feliraton (CIL III 10378 = 3395) az evocatus mint a praetori lovasság gyakorlómestere szerepel."

Nagyon jó ez a sorozat, klasszika-filológus szemmel is!

EasyFriend 2008.07.16. 10:35:59

A fene egye meg, hogy ilyen későn adják. Néztem a műsort, de átsiklottam fölötte, és agyban még nem tudatosult bennem, hogy kedd éjszaka ez van.

kerikak 2008.07.16. 10:50:47

ha kedd éjjel akkor Róma, ne tessék elfelejteni, ez a rész is nagyon jó volt :)))

Takács Sándor hentes és mészáros (Hatvan) 2008.07.16. 10:50:55

Magister, megnéztem a blogodat :)
Nem rossz :)

nalazo 2008.07.16. 11:11:07

Nem biztos, hogy csak nyelvészeti szempontból kellene közelíteni a problémához. Lehet, hogy ez egy több száz évvel korábban kialakult tisztség, aminek valamilyen okból ilyen formában alakult ki az elnevezése.
Az evocati nem csak többes alany, hanem egyes birtokoseset is.
Én is megnéztem Tegyeynél, amely kifejezetten a római latin szótára, és ott eleve evocati-ként szerepelt.
Egyébként akár így, akár úgy, a szó visszhívott veterán katonát jelent, tisztséget viszont nem. A magiszter tisztség köztük és fölöttük.
A film cselekménye alapján egyébként a "magister evocatorum" lenne a helyes.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2008.07.16. 12:41:20

Kedves nalazo,

derék, hogy veretlenül akarsz távozni a csatatérről. De EGY katona akkor is "evocatus". Ja és az "evocati" valóban jelenthet E. sz. birtokost is, na de itt arról végképp' nincsen szó. Abban igazad van, hogy tisztséget nem jelentett, bár őket nyilván előszeretettel alkalmazták tiszteknek, kiképzőtiszteknek.

nalazo 2008.07.16. 13:20:30

Azt hittem, hogy csak az ismereteinket és véleményeinket cseréltük ki ... Háborúzni ennél fontosabb kérdésekben sem.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2008.07.16. 14:04:43

nalazo:

Oké, oké, bocs... persze képletesen értettem. Mellesleg ha érdekel az antikvitás és Róma, nézz be hozzám.

Hoppácska:

köszi...

BlueBunny · http://bluebunny.freeblog.hu 2008.07.16. 14:13:23

"Vorenus megkezdi az új munkát, első feladata az, hogy elkísérje Fulment egy indiai kereskedőhöz. Akad vele egy kis üzleti nézeteltérés, és naná, hogy a római a ludas, de négy verőlegénnyel az oldalán ő van előnyösebb helyzetben."

És azt mondja az indiainak, hogy "te majompina!" :)))))

Iulius C. · http://impero.hu 2008.07.16. 14:37:43

Magister blogja valóban kiváló.

Kár, hogy a filmről - elsősorban a történelemhűség tekintetében - ez nem mondható el. Az aprólékos figyelemmel kidolgozott és összeállított díszletek s jelmezek mellé sikerült sosemvolt karaktereket és személyiségeket bezsuppolni híres nevek alatt.
Az Atia, Servillia és Octavia szálban annyi a pontatlanság, hogy már a történelemmel szőrmentén sem foglalkozó nézőknek is kinyílik a bicska a zsebében, de, hogy a pompásan dokumentált Gaius Julius sagát vagy a szenátus jellegzetességeit sem sikerült hitelesen megoldani az már túlmutat a puszta igénytelenségen.

A film külsőségeiben parádés alkotás, ami a cselekményt illeti jobb lett volna ha megmaradnak Pullo és Vorenus történeténél.
Elbírt volna a költségvetés tán legalább egy középiskolai történelem tanárt.

Thomas Dantes 2008.07.16. 15:46:57

Iulius C., no fene. Meséld már le hogy mik azok a nagy-nagy hibák benne, és pontatlanságok?

Mellesleg valamennyire én is értek hozzá, és észre is vettem hogy milyen hibákat vétenek, de!

Nagyon jól egyensúlyoz a sorozat a törtémelemhűség, és a között ,hogy ez izgalmas sorozat legyen. Ez nem NGC külön kiadása Rómáról hanem egy szórakozató sorozat.

Ahhoz hogy szórakoztató legyen, fel kell áldozni a történelem hűséget bizonyos dolgokban!

Ettől függetlenül rendben van a dolog.

Atia Servillia Octavia meg három nő...lehethogy csak mit tudom én..buták és ezért mondtak pontatlan dolgokat?XD

De tébnyleg kiváncsian várom hogy mik azok a bicskanyitogató pontatlanságok?

aribeth 2008.07.16. 16:27:40

Thomas Dantes:
Caesarnak igaza van a téren, hogy a forgatókönyvírók alaposan átdolgozták a három nő történetét. Fulviát, Publius Clodius és aztán Marcus Antonius híres feleségét úgy ahogy van, kihagyták, az ő alakját, jellemvonásait összemixelték Atiával. Aki egyébként egy vallásos, erkölcsös római matróna volt, akit Octavianus nagyon is tisztelt.
Anélkül, hogy elspoilerezném a történetet, Servilia és Atia végső sorsa sem egészen az, mint ami a történelemkönyvekben szerepel.
Octavia eleve i.e. 54-től i.e. 40-ig férjnél volt, és három gyereket szült, csak ezután jött Antonius a képbe. Ő is arról volt híres, hogy jámbor, rendes lány volt, márpedig a sorozatbéli Octavia ennél egy picit színesebb jellem, és a sorsa is érdekesen alakul.

Nade. Az efféle húzásokat betudom annak, hogy nem filmet, nem minisorozatot, hanem klasszikus sorozatot akartak készíteni, ami óhatatlanul együtt jár azzal, hogy a karaktereket fel kell turbózni, szálakat össze kell vonni, a cselekményt át kell írni a hatás kedvéért. Én is csak pislogtam néhány húzásuk láttán (a második évadban különösen), de tökéletesen kárpótolnak a következő pozitívumok:
1. A felépített környezet. Úgy érzem magam, mintha időutaznék, azok a kellékek, a beszólások, a kis szentélyek, a templomok, a berendezési tárgyak, a ruhák... Simán elhiszem, hogy igen, akkor tájt ilyen volt az élet.
2. A szenzációs karakterek. Oké, most tekintsünk el a három gráciától. Szerintem Caesar, Cicero, Marcus Antonius, Pompeius, Cato és a többiek nagyon jól sikerültek. Láttam már egy rakás ókoros filmet, de még egyetlen olyannal sem találkoztam, amiben ezeket az embereket ilyen árnyaltan ábrázolták volna. Különösen az Octavianus-Antonius viszonyrendszer tetszik. Mert mi az általános felállás? Ha a film Kleopátráról szól, akkor Octavianus egy elviselhetetlen, gyáva kis féreg, aki csak a szerencséjének köszönheti, hogy legyőzni a nemes, tragikus hősöket. Ha a film Augustus császár életét mutatja be, akkor Octavianus lesz a jófiú, és Antonius a negatív figura. Itt legalább mindketten szerethető-gyűlölhető, és teljes mértékben érthető karakterek.
Na, többek között ezért imádom ezt a sorozatot. :-)

kla 2008.07.16. 17:00:16

Sajnos a 2. évad azért inkább Antonius-párti, Octavianus "öregítésével" egyben kevésbé szimpatikussá is teszik a karakterét. Ha valaki csak a sorozat utolsó 5 rését látja, akkor elég valószínű, hogy inkább Antoniust tartja a jófiúnak, na de ezt most hagyjuk.

Egyébként a másik fontos nő, akit kihagytak a történetből, az Porcia, Cato lánya és Brutus felesége. A sorozatban őt inkább összegyúrták Serviliával. (Egyébként köszi a Caesar-Servilia falfirkát, még soha nem láttam közelről. Nagyon aranyosak rajta :D)

Iulius C. · http://impero.hu 2008.07.16. 17:59:23

Aribeth már kitért néhány bicskanyitogató pontatlanságra, s, bár veled tökéletesen egyetértek abban, hogy ez nem az NGC, mégis ezek azok a nem is apró részletek, amik pompásan alkalmasak arra, hogy merőben más képet adjanak a korabeli szereplőkről, mint amilyenek azok valójában - ismétlem kiválóan dokumentált életúttal, jellemrajzzal rendelkező nem hétköznapi emberekről van szó - voltak.

Ezáltal sajnos nem színesebb lesz a történet avagy szórakoztatóbb, hanem kissé torz, bár kétségkívül élvezhető a film még így is, de ez jelen esetben inkább a technikai részleg érdeme s nem a íróké.

Vercingetorix kapitulációjának villanása rögtön a film legelején máris vészjósló. Ez az epizód számtalan korabeli krónikásnál feltűnik, hangsúlyozva a dolog magasztos voltát, ahol két nagyon hasonló habitusú ember, egy gigászi, véres és sokáig eldöntetlen, több éves háború után egymással szemtől szembe kerül, majd Caesar tiszteleg a legyőzött gall vezér előtt. Na most a filmben egy megalázott páriát lökdösnek ide-oda, akit egyébiránt később, megcsúfolva a római diadalmenetek alapvető filozófiáját véresen-szakadtan-összetörve ráncigálnak ki a börtönéből, majd fojtják meg a főtéren.

A köztársaság korabeli Róma márpedig nem II. Fülöp Spanyolországa. Egyfelől nincs is klasszikus értelemben vett börtöne, másfelől, hogy egy nagy ellenfelet rongyosan és nyilvánosan fojtsanak meg a plebs kéjesen nyáladzó színe előtt - ez durva torzítás.

A filmben tévesen, sőt furán ábrázolt személyek sorra megint csak aggasztó. A teljesség igénye nélkül Servillia, Atia, Octavianus, Metellus Scipio, Marcia, Antonius esetében az egymáshoz viszonyított időpontok veszettül csúszkálnak.

A jellemábrázolásról.
Én először megvoltam győződve róla, hogy a szívtelen, eszes matróna (Servilia) illetve a bájos, ám határozatlan és jellegtelen anya (Atia) egész egyszerűen össze lett cserélve. A leszbikus Octaviáról most nem ejtenék külön szót - a nézettség tán ekkora úr. Hogy Caesar nyilvánosan és durván befejezte viszonyát Serviliával a Galliából való hazatérése után, s ezt mégis megváltoztatták a készítők, megint csak érthetetlen húzás.

A nyegle pénzügyi mágus és kíméletlen uzsorás Brutus totális elváltoztatása szintén döbbenet. (Főleg Cassiussal összevetve.)

A film ennek dacára mégis lebilincselő, én is végig- és újranéztem, sőt ajánlottam minden ismerősömnek. A probléma csupán abban rejlik, hogy mivel a képi világ szuggesztívabb, mint az írott szó, sokak számára hamis kép alakul ki a korabeli Rómáról s annak szereplőiről, még akkor is, ha a film után netán jobban elmélyedne a korszak hátterét taglaló irodalomban.

Pusztán sajnálom, hogy a pazar díszletek, a tökéletes jelmezek, a jó színészek, az akciódús vonalvezetés és a lenyűgöző zenék mellett egy pici odafigyelést miért nem csaptak még a projekthez.

Thomas Dantes 2008.07.16. 18:50:34

Igen ezekről én is tudok, de nem zavar. Amint mondtam fel kell áldozni náhány dolgot, azért hogy szórakoztató sorozat legyen.

Ez akkor lenne gond, ha NGC dok. film lenne. Na ha abban torzíztanak..az baj!

Vagy vegyük a Gladiátort...na...abban aztán tényleg súylos torzítások voltak.

A ,,B" kategóriás Rómás-filmekről nem is szólva.

Azt meg nem hiszem hogyaz oda figyelés hiánya miatt lett ilyen...pl: ott az időbeni csúszkálás...lehetetlen let volna ezt egy sorozatban ábrázolni.

A jellemábrázolás, szerintem ez is rendben van, már ami lényeget illeti. Marcus Antonius is pont ilynek képzeltem el, amikor csak olvastam róla, vagy Octavianust is.

Bár, mondjuk Brutust azt abszolút nem ilyennek képzeltem volna el..na hát mondjuk ő nem sikerült jól,...amúgy is...Brutus egy s*gg...,megérdemli...XD
Meg mondjuk Octavia...de az is nem mindegy? Tegye fel a kezét akit érdekel Octavia? Érdektelen, számomra a karktere.
Viszont Kleopátra...na ő nagyon jó szerintem így bemutatva, meg Atia is, akár összegyúrták akár nem, így a jó.

Vagyis így mutat jól.

Na most Vercingetorix...pfff..meddig láttuk 1 percig? Nekem fel se tűnt hogy ő az...mondjuk azért mert nem is halottam ilyenről hogy pucéran letérdelt a sas előtt...mindegy...nem volt benne sokáig így nem zavaró.

Iulius C. · http://impero.hu 2008.07.16. 19:19:50

No, akkor alapvetően csak egyetértünk:)

Antonius egyébként külsöre/belsőre valóban a legjobban eltalált szereplő.

Viszont ha levesszeük Octaviát, Atiát, Serviliát, Brutust, Gaius Juliust, Vercingetorixot, Publius Clodiust, Fulviát, a szenátust, a diadalmeneteket, a választási rendszert, a politikai és időrendbeli csúszásokat, akkor mi marad?

Nyilván nem B kategóriás Róma film, de annyira kevés hiányzott neki az A+ -hoz, hogy ez az amiért érdemes beszélgetni róla.

vadász2 · http://kariblog.blog.hu 2008.07.16. 19:32:29

Az időponthoz. Az még hagyján, hogy éjjel van, azért van a videjó! Szóljanak már az RTLKLUB-nak hogy egy időpntba adja a sorozatot, mert én alapvetően lötyögősre veszem a felvételt (negyed óra plusz), de még így is a múlthéten az elejéből lemarasdt vagy öt-tíz perc, most pedig a végéről a csattalanó. De ugyanúgy csúszatgatták az előtte ehelyütt adott XXI. századot is (az féórás műsor révén tágabb időkeretet kapott tőlem, ugyanakkor annak kazdési időpontja még szélesebb skálán mozgott:-(

Azért, nyilvánvaló történeti hibáival együtt is ez a sorozat még mindig sokkal inkább történelem hű, mint számos történelmi témájú nagy mozifilm. Igen valóban néha kerékbe törik a történelemet (különösen a fentemlített karaktereket, és legfőképp az időrendet) a sorozat történeti szálának oltárán, de mégis úgy csinálják, hogy mind a történelem, mind a hibák emészthetőek legyenek.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2008.07.18. 10:36:43

Kedves Iulius,

a kritikai észrevételeidből én is tanultam, de egy-kettőt eltúlzottnak tartok. Vercingetorix megalázó kivégzése nekem rendben volt. Hogy Suetonius meg a többi mit hablatyol össze 100 év múlva vagy később, az más tészta. Róma nem szórakozott sokat az ellenfeleivel. Caesarnál mi van a Gall háborúban erről? Na majd utánanézek.
A szenátussal mi is a baj?
Persze néha elfogy a pénz, pl. az alexandriai zavargások bemutatása szánalmas lett.
De nekem számtalan gyönyörűség van a filmben, pl. a Fasti, a naptár a film elején (közben), amelyet a papok mindig beállítanak, aztán az imperator, akinek vörösre festik az arcát diadalmenet előtt és megkapja a capitoliumi Iupiter ruháját, a mimus, az obszcén vígjáték az első részben, stb. stb....
Szóval ez a szöveg, hogy kellett volna egy középiskolai tanár a filmkészítőknek, ezt azért nem kellene...

kla 2008.07.18. 23:19:25

Egyébként volt egy történelmi tanácsadó a sorozatnál, Jonathan Stamp, aki készített ilyen kis popup-ablakokban megjelenő plusz történelmi háttérinformációkat a DVD-re. Még nem néztem végig őket, de talán abban elmagyarázza, hogy bizonyos dolgokat miért úgy ábrázoltak a sorozatban, ahogy.
süti beállítások módosítása