A már megszokott képpel kezdünk: rémült nő menekül a sikátorban éjszaka. Ezt sosem lehet megunni. A végzete hamar utoléri egy vámpír személyében, ez a színésznő sem itt fogja megalapozni a karrierjét. A dolog pikantériája, hogy a vámpír ezúttal Angel. Aggodalomra semmi ok, mindez csak Angel fejében, pontosabban az álmában történt. Egy kis nosztalgia, hm? A gond csak annyi, hogy a hulla valóban létezik, pont ott és pont úgy halt meg, mint ahogyan Angel megálmodta. Ráadásul éppen Kate Lockley nyomozó kapta az ügyet.
Az Angel Nyomozóirodában semmi szokatlan, azonkívül, hogy Cordelia egy üres székkel beszélget. A csapat új tagja, Wesley pedig elhatározza, hogy ha Cordelia a spirituális kapcsolat, és Angel az erő, akkor ő lesz az agy. Hm. Ezen még dolgozni kell. Azért csak sikerül kiszúrnia az újságban az előző esti gyilkosságról megjelent cikket, de úgy dönt, egyelőre nem idegesíti fel ezzel Cordeliát és Angelt. Bár utóbbi már elég ideges magától is, még mindig az álom hatása alatt áll. Cordy remek pillanatot választva igyekszik átpasszolni a saját munkáját másnak, mondjuk Kate nyomozónak. Ezt hallva Angel egy kis időre magához tér, és már indulna is, csakhogy a nagy delíriumban elfelejti, hogy fényes nappal van. Az a rohadt napfény már megint. Angel így a csatornákon át távozik, Wesley meg követi, úgy látszik, nem egykönnyen tud megszabadulni a magányos, kegyetlen démonvadász szereptől.
Teljesen véletlenül Kate éppen akkor kapja kézhez a gyilkosság helyszíni fotóit, amikor Angel is jelen van. Az áldozat arcára egy keresztet karcoltak, pontosan úgy, mint ahogyan az álomban is történt. Kate elmondja, hogy az újságok Pápának nevezik emiatt a gyilkost, mert talán így áldja meg az áldozatait. Angel ellenkezik, szerinte az elkövető éppen így gúnyolja ki a vallást és Istent. Mintha egy kicsit túlságosan is határozottan állítaná mindezt. Kate ezután felállítja az elkövető profilját. „A gyanúsított egy kellemes megjelenésű fehér férfi. Zárkózott típus, talán hasadt személyiséggel. Saját magát egy felsőbbrendű faj képviselőjének tartja. A háttérben valószínűleg egy nemrég véget ért kapcsolat áll, ami a szerencsétlen kimenetel miatt kihozta belőle az agressziót. Nagy tapasztalata van a gyilkosságok terén.” Angel jobban járna, ha sürgősen keresne magának egy ügyvédet. Például a Wolfram és Hartnál.
Wesley közben teljesen biztos lett a dolgában. A kutatásai szerint az 1700-as években Angel védjegye volt a kereszt-motívum, ami csak egyet jelenthet. Angel (vagy Angelus) visszatért a vámpír-bizniszbe. Wesley egy teljes fakaróval és egy kereszttel felfegyverkezve akar vele szembeszállni, nem kevés önbizalma van. Angel egy legyintéssel jobb belátásra bírja a kegyetlen démonvadászt, és töredelmesen bevallja, hogy semmire sem emlékszik, viszont elég élénk álmai vannak a gyilkosságokról, amiket kifejezetten élvezni is szokott. Oh.
Hogy megbizonyosodjanak Angel ártatlanságáról/bűnösségéről, a team az ágyhoz kötözi a főnököt, jó kis masszív vasbilincsekkel. Érdekes, nem úgy tűnik, mintha Angelnek ismeretlen lenne a szituáció. Mármint a kikötözés. Az álom-gyilkosság nem is várat magára sokat, csakhogy ezúttal mindez egy flashbackben történik, az 1700-as években. A jó hír az, hogy nem Angel követte el, a rossz hír, hogy egy az egyik kis vámpír-teremtménye (aki nem Spike, sajna). A Tanítvány a saját húgát ölte meg éppen, és most az apján a sor, hiszen, ahogy Angel mondja, mindig a családi vér a legédesebb.
Jelen. A Tanítványt láthatjuk, aki időközben megszabadult a brutális frizurájától (komolyan, az a haj már önmagában is büntetendő lenne, pedig azt hittem, a 18. századi Angelét nem lehet felülmúlni), és a bűncselekményekről szóló újságcikkekkel tapétázza ki a lakását. Angel és a team azon tanakodnak, hogyan találhatnák meg a rendőrség előtt a Tanítványt. Angel érdekes ötlettel áll elő: Kate-en keresztül. A rendőrségen a fotók alapján kiszúrja, hogy a Tanítvány ugyanazt a sémát követi az áldozatok kiválasztásában, mint 300 évvel ezelőtt. Figyelmezteti Kate-et, hogy a következő áldozat feltehetően egy fiatal utcakölyök lesz, a gyilkos egy bár vagy egy italbolt közelében fogja elkapni. Még egy fantomképet is ad Kate-nek a Tanítványról. Angel félig-meddig csalinak használta Kate-t: neki is van (lopott) rendőrségi rádiója, ezért ha innentől Kate talál valamit, azt ő is tudni fogja.
Minden pontosan úgy zajlik, ahogy Angel megjósolta. Egy srác az italbolt előtt kuncsorog alkoholért, és mikor a Tanítvány megjelenik, őt is leszólítja:„Hé haver! Elég idős, hogy vegyen egy sört?” Heh. A Tanítvány is röhög. Pár pillanattal később már egy teljesen kihalt környéken sétálnak. Diszkont italboltot keresnek, ezt neee, ennyire nem lehet naiv egy tizenéves fiú sem. A bácsi jól meg is harapja, de a rendőrök még idejében közbelépnek. A Tanítvány egy bravúros vámpír-mutatvánnyal bevetődik egy üresen álló épületbe, a rendőrök teljesen le vannak döbbenve. Angel és Kate is nemsokára a helyszínre érnek, mindketten megpróbálják elkapni a fickót: Kate a bejáraton keresztül, Angel pedig az ereszcsatornákon felkúszva.
Kate találja meg előbb a Tanítványt, ő klasszikus megoldással beleereszt pár golyót a fickóba, aztán nézheti, ahogy frissen és üdén felpattan és nekiesik. Angel berobban a tetőn keresztül. A Tanítvány egy csöppet le van maradva angelógiából, úgyhogy ő lelkesen üdvözli Angelus barátját. Erre igazán nem számított, hogy itt futnak össze, úgy volt, hogy Olaszországban találkoznak. Egészen a 19. századig várt rá, azért ez nem kis dolog. Angel közli, hogy feltartották Romániában. A Tanítvány nem haragszik, sőt megkéri, hogy csatlakozzon hozzá egy italra. Angel viszont baráti iszogatás helyett inkább rátámad, hogy megölje. Az ünneprontó.
A két vámpír ráveti magát egymásra, de Kate pont akkor próbál hősködni, amikor jobb lenne inkább szép kicsire összehúznia magát. Ennek következtében a Tanítvány meglép, Kate pedig megláthatja Angel vámpír-arcát, uppsz. Még így sem akarja elhinni, hogy vámpírok márpedig léteznek, pedig Angel mindent megpróbál, hogy ezt bebizonyítsa neki. Még a nő nyakláncán lógó keresztjét is jól megszorongatja (mondtam, hogy mazochista), de ez sem segít. Füstölő kereszt és a saját szeme helyett ő inkább a nyomozási jegyzőkönyveknek hisz.
Másnap délelőtt a Tanítvány teszi tiszteletét az Angel nyomozóirodában, és Cordeliával bájcseveg Angel-ről, Kate-ről. Cordynak végül leesik, hogy kivel ül szemben, úgy látszik, ebben a részben mindenkinek ilyen lassú a reakcióideje. Cordy menti, ami menthető, felhúzza a redőnyt, hogy beáradjon a napfény, és így elválasztja magát a Tanítványtól. Angel is ugyanebben a pillanatban lép be: a napfénysáv egyik oldalán ő és Cordy, a másik oldalán a Tanítvány. Patthelyzet. Mialatt Angel és a Tanítvány morális kérdésekről vitáznak (jó oldal kontra rossz oldal, blabla) Wesley is megérkezik, egyenesen a Tanítvány ölelő karjaiba. A pillanatnyi előnyt kihasználva a Tanítvány fogja a kabátját (ez a fedezék is elég ám a napfény ellen) és elpucol, de előtte még jól megfenyegeti Angel-t, hogy valóra váltja a legszörnyűbb rémálmát.
Miközben a Tanítvány az ördögi mesterművén munkálkodik, Kate a könyvtárban ül, és a vámpírszakirodalmat tanulmányozza, még jegyzetel is! Mire legközelebb Angellel találkozik, már profi vámpírszakértővé képezte magát. Azzal is tisztában van, hogy miket tett Angel Angelus korában, úgyhogy a vámpír most nem szívesen látott vendég Kate otthonában. (Sem két bármely testtájékában.) Kate-nek nincs szüksége segítségre a Tanítvány elfogásához: egy karó a szívbe, ennyi. Ha Angel is ott lesz, akkor az övébe is. Angel így csak Cordy-ra és Wesley-re hagyatkozhat, és közösen ki is nyomozzák a Tanítvány rejtekhelyét. Mindig ugyanabban a szállodában szállt meg Los Angelesben a 20. században, ilyen kiszámítható ez a Penn, merthogy neve is van. A szoba üres, de a kis újságcikk-gyűjteménye mellett megtalálják a legújabb tervének előkészületeit is: ezúttal egy iskolabuszt célzott még, ejnye.
Kate villámgyűlést tart a rendőrőrsön, szerinte Angel-en keresztül fogják megtalálni a Tanítványt. Tévedés. A Tanítványt nem kell keresni, mivel ott ül közöttük, és panaszkodik, hogy mennyire szarul sikerült róla a fantomkép. Nincs szó semmiféle iskolabuszról, végig az volt a terve, hogy elfogja Kate-et, és vámpírrá tegye – ez lenne Angel legszörnyűbb rémálma, de minderre Angel is rájön. Egy csatornában éri utol kedves tanítványát, és erkölcsi dilemmák helyett most egy sajátos apa-fiú kapcsolat nehézségeibe kapunk bepillantást. Kate kivételesen a jó pillanatban hősködik: miközben a Tanítvány a mestere nyakát igyekszik kitekerni, Kate egy karót döf a szívébe – Angel hasán keresztül. És most látom csak, milyen igaz a mondás, hogy egy férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út.
Angel és Cordelia a tetőn elmélkednek a történteken. A vámpír szerint senki sem képes igazán megváltozni, ő még mindig érzi magában Angelus-t. Cordy megnyugtatja, hogy ez nem így van, hiszen a Magasabb Erők is megbíznak már benne. De ha esetleg visszaváltozik és valakinek meg kéne ölnie, rá mindig számíthat: ilyen egy igaz barát.
Facebook kommentek