Egy „szürke” bolygón kezdünk, a Taranison. Őstechnológia van a környéken, naná, hogy itt vagyunk. Egy Norena nevű nemcsúnya néni vezet minket körbe egy ősbázison, van itten pajzsgenerátor, meg egyéb nyalánkságok. Aztán jön egy kancellár, aki köszöni, hogy eljöttünk, mert ők hívtak. Elbaszarintották ugye a pajzsgenerátorukat, mi meg hoztuk McKay-t, a Generator Guy-t, hogy javítsa meg. Addig a kancellár veszi át az idegenvezetést. Lemegyünk jó mélyre. Hirtelen földrengés lészen, de állítólag nincs gond, a legjobb bolygókon is megesik. A generátort geotermikus energia látja el, McKay szerint köze lehet hozzá. A kancellár elvisz minket egy hangárba, és amit ott látunk, attól a szánk is kiszárad: egy Aurora típusú ős hadihajó van a háznál.

Weir is örül, jön is a bolygóra tárgyalni, mert a földi ember tárgyaddikciója nem ismer határokat. A repülő város mellé kell egy repülő hadihajó is hétvégi kiruccanásokhoz, szülinapi partikhoz, Daedalusszal való gyorsulási versenyhez, egyebekhez. Norena mondja McKaynek, hogy a generátor miatt a konzolokon riasztások villogtak, de Homer Simpson módra kiiktatták a fényeket, probléma megoldva. McKay megtudja, hogy úgy egy éve nonstop megy az épület pajzsa. Nem volt szerencsés. Ugyanis egy alvó vulkánra épült a hely, az energia miatt, amit meg mostanra annyira elvontak, hogy a nyomásváltozás aktiválta a tűzhányót. Rengések kipipálva.

Jön Weir és a kancellár, McKay előadja a dolgokat. Ha kitör ez a valami, az egész bolygón megszűnik az élet, szóval evakuálni kell a Taranis lakosságát egy másik bolygóra. A kancellárt nem igazán hatja meg, politikus az emberfia, mit vártunk. Szerinte csak blöffölünk, hogy megszerezzük a hadihajót. Egy újabb, sokkal nagyobb rengés azonban valamennyi észt ver a kancellár fejébe. Felajánljuk, hogy eljöhetnek Atlantiszra. A főnökúr belemegy.

Átjön a doki, hogy pár sérültet ellásson. Az első csoport elindul a kapun át. Újabb rengés, mert az baró effekt, ráadásul naná, hogy a pont a kapunál. Megnyílik a föld, és a CGI láva elnyeli a kaput. McKay még időben szól, hogy odaát húzzák fel a pajzsot. A féregjáratnak annyi, Weir tárcsáztat. Semmi. A kancellár szerint ez is a tervünk része volt, mert hülye szegény. Küldjük is a Daedalust. Addig is McKayre hárul a feladat, hogy próbáljon életet lehelni az őshajóba. Miután pár rendszer aktív lesz, megtudjuk a hajó nevét: Hipapheralkus. Rendben, mi Orionnak fogjuk hívni.

Megjön a Daedalus, Caldwell szegény kiakad, hogy egy egész népet kell elszállítania. Négy útra lenne szükség, egyenként 12 órásak. A B-terv, hogy beindítjuk az Oriont, és az elvisz mindenkit. Ronon és Teyla intézi az evakuációt. Atlantiszon közben megjelenik a baj: egy kaptárhajó tart egyenesen a város felé. Eddig csak egy. A Taranison közben már hamueső van, pár helyi mit-nekem-egy-szupervulkán-fickó el akar menni egy nagy folyóhoz, mert akkor majd az megvédi őket, meg ilyen logikátlan baromsággal hadakoznak. Pápá! A többieket meg elvisszük az Orionhoz egy alagúton keresztül, mert a Daedalus későn tér vissza. Atlantiszon a kancellár megalázkodik Weir előtt, amiért hülye volt korábban.

Ronon még elszaladt egy családért, addig Teyla sem megy át a járaton. Illetve nem is tud, mert az egyik rengésnél sikeresen beomlott. Ott ragadtak. Hogy teljes legyen a napunk, az Orion felett egy lávafolyam alakult ki, így nem tudunk kirepülni. Ők is ott ragadtak. Megjön a Daedalus, Rononék megmenekülnek. A bázisról nem tudnak kihozni senkit, mert ugye ott a pajzs. Íme McKay terve: megvárjuk, amíg kitör a vulkán, pajzsot fel, 4 másodpercig bírja, a robbanás kilöki a hajót a felszínre, hipertérablakot nyitunk, megmenekülünk.

Meg is történik, mindenkinek fülig ér a szája, még nem tudják, mi vár rájuk. Kancellárék elmennek egy másik bolygóra, ráadásul nekünk adták az Oriont, ha már megmentettük az egész népet. A kaptárhajó meg csak jön. De legalább már két hajónk van, plusz egy rakétákkal feltöltött Atlantiszunk. Ideje szétrúgni pár lidérc seggét. Jön a finálé!