Jóképű, negyvenes hősünk, aki a 90-es években az FBI-nál szolgált, mint Mulder ügynök, rozzant kocsijával megáll egy templom előtt. A napfény kicsit zavarja, láthatóan másnapos. A templomban első dolga a szentelt vízbe dobni a cigit, aztán az oltárhoz megy, és fenyegetően bemutatkozik a Jézus-szobornak. Az egyoldalú diskurzust egy apáca szakítja meg, aki készségesen segítene Hanken, mert ez a neve. Hank író, de nem megy neki az írás, végső elkeseredésében fordult a mennyeihez. Az apáca rövid hezitálás után nem húsz Miatyánkat ró ki Hankre, hanem felajánl egy gyors szopást. Hank kicsit meglepődik, de miért ne. Azért biztos, ami biztos, Jézus szemét eltakarja.

Na persze ez csak egy álom, Hank fel is ébred, de az álomnak annyi köze van a valósághoz, hogy az „apáca”, immár civilben és meztelenül épp befejezi, amit az álomban elkezdett. Aztán a hölgy elpanaszolja, hogy férjeura sosem repítette még a mennyországba, erre Hank azonnal akcióba lép.

Sajnos a szóban forgó férj megszakítja a kellemes együttlétet, Hanknek menekülnie kell, és mivel a nadrág ki tudja, hol van, be kell érni a bakanccsal és a kisgatyával. A férj így is utoléri az autónál, és rendesen ledöbben, hogy a nője egy „vénséggel” csalta meg. A vénséges Hank még egy rögtönzött biológiaórát is tart, de a férj nem hálás, amiért megtudta, hol kell keresni a csiklót, inkább támadásba lendül, ezért Hank gyorsan elhajt. You can’t always get what you want – énekli a Rolling Stones bölcsen.

Hanket már nagyon várja két másik hölgy: Karen, az ex-barátnő és Becca, a közös lánygyermek. Becca első kérdése az alsónadrágban parádézó Hank láttán azért sokat elárul: apu, te őrült vagy? De egyik csaj sem lepődik meg túlságosan, szóval Hank ilyen laza csávó. Persze a dumája is lehengerlő, egy pillanatra nem zavartatja magát, sőt, javasolja, hogy a lányok is vetkőzzenek le bugyira. De Karen inkább elmegy a randijára, Hank pedig még egy puszit sem kap.

Hank otthonában hősünk igyekszik lányát rábeszélni, hogy ne a kalózos filmet nézzék meg ezredszerre, hanem mondjuk a Sárga tengeralattjárót, de Becca indoka mindent visz: Johnny Depp szexi. John Lennon meg nem, tegyük mindjárt hozzá. De a filmnézés elmarad, Becca második kérdése miatt: apu, miért van meztelen néni a hálószobádban, akinek ráadásul csupasz a puncija, csak nem beteg? Mondtam már, hogy Becca olyan 12 éves lehet? Itt van az ideje, hogy megtanulja az élet dolgait. Azért ezt már nem kezeli olyan lazán Hank, beront a hálóba, ahol tényleg van egy nő, és épp egy rohadt nagy párnával igyekszik magát eltakarni. Ha már így összefutottak, Hank gyorsan szakít a hölggyel, aki ezen kicsit kiakad, és meg is mondja neki a tutit: hogy a mozifilm, amit az ő férje írt Hank egyetlen regényéből, sokkal jobb, mint a könyv. Hank nem húzza fel túlságosan magát, ő egy ilyen laza fickó. Becca rendes kislány módjára közben hoz két sört apunak és az új barátnőnek, szegényke kicsit félreértette a szituációt. Nem baj, majd Hank megissza a másik sört is.

Este van, Hank a részegek édes álmát alussza a tévé előtt, Becca betakargatja, erre a jelenetre lép be az ajtón Karen, hogy hazavigye Beccát. De persze előbb lehordja Hanket, amiért a 12 éves lányuk előtt vonultatja fel a kurváit. Hank ezt úgy értelmezi, hogy Karen féltékeny. Na ebből szép kis vita kerekedik, amiből megtudjuk, hogy Karen most egy Bill nevű pasival jár, aki miatt dobta Hanket. Karen megemlíti, hogy Hank sosem volt hajlandó elvenni őt, és szánalmas volt az is, hogy a nagy laza fickó a Google-on a saját nevére keresett rá, de mégsem ezek Hank legnagyobb hibái, hanem az, hogy nem ír. Hank szerint minden jobb lenne, ha Karen visszamenne hozzá, a kicsike bökkenő az, hogy Bill épp megkérte Karen kezét, ő pedig igent mondott. Hank kiakad, szerinte Bill egyáltalán nem illik Karenhez, unalmas alak és különben is, őt is meg kéne erről kérdezni, nem? Hát nem. Hank még beszól egy kicsit Karennek, de sokkal többet nem tehet, csak nézheti, ahogy a nő távozik.

Hank moziba megy, és mi mást nézne meg, mint a filmet, amit a könyvéből készítettek: A Crazy Little Thing Called Love, főszerepben Tom és Katie. A film közben az előtte ülő fickót telefonon hívja a nője, ő pedig nem zavartatja magát, simán elkezd beszélgetni. Hank először csak szól, aztán elveszi a telefont, és lerázza a nőt. Na persze az azonnal visszahívja a pasiját, aki újra felveszi a telefont, ekkor Hank a tettek mezejére lép, mert laza fickó, a falhoz csapja a telefont, és megveri a telefonálót. A vetítés abbamarad, a fények kigyúlnak, Hanket pedig megtapsolják a nézők. Én is tapsoltam volna, mert utálom a moziban telefonáló taplókat.

Mozizás után hősünk egy könyvesboltba megy, mert ott is vele van tele minden. Egy fiatal lány éppen az ő könyvét olvassa (God Hates Us All), és mivel a hátsó borítón ott van a fényképe, könnyedén felismeri. Egy rövid flörtölés után Hank és Mia az ágyban köt ki, ahol kiderül, hogy Mia különös szokása az, hogy orgazmusközeli állapotban behúz annak, aki oda juttatta. Ez tetszik Hanknek, pedig most ő a szenvedő alany.

Reggel az iskolában Becca tanára tart megbeszélést a szülőkkel, mert aggódik a kislány szexualitása miatt. A durván másnapos és monoklit viselő Hank már-már bontaná is a pezsgőt, amiért a lánya ezek szerint leszbikus, és azt hiszem, minden apa megérti, miért is jobb ez a gondolat, mint az, hogy nagy és szőrös pasik tapizzák a kislányát. Sajnos Becca nem leszbikus, sőt, igencsak érdeklődik a másik nem iránt: a tanárnő rajtakapta őt, amint engedte, hogy egy fiú fogdossa. Karen és Hank persze ebből is képesek veszekedést generálni, a tanárnő legnagyobb elképedésére, aki kénytelen lehiggasztani a kedélyeket: nem az a gond, hogy ez történt, hanem Becca kérdése: másképp hogyan szerezhetné meg egy fiú szeretetét?

Hank és ügynöke Charlie egy bárban isszák le magukat, közben az ügynök azt próbálja beadni Hanknek, hogy a Hell-A magazin felkérte, írjon blogot a nemek közti harcról és LA-ről. Ez már csak azért is vicces, mert a Charlie-t játszó színész évekig a Szex és New York szereplője volt, szóval tudja, miről beszél. Például teljesen fellelkesedik, amikor Hank megemlíti az apácás álmát, ezt meg is írhatná. Hank elgyötört arcát látva végre megkérdezi, amit régen meg kellett volna: hogy vagy, Hank, mi a franc van veled? Á, semmi, csak undorodom az életemtől, de ez nem is olyan nagy baj. – így a válasz. Charlie egy helyes nőt ajánl gyógyírként, és hopp, itt is jön épp egy, Charlie feleségével együtt. Hank igyekszik jó képet vágni a vakrandihoz, amiről nem is tudott.

A beszervezett nő, Meredith nem is olyan gáz, és nem menekül el sikítva, annak ellenére, hogy Hank ezerrel nyomja a depressziós író szerepét. Csak sajna tetszett neki a film Tommal és Katie-vel, a könyvet meg persze nem olvasta. Hank azért összeszedi magát, és Meredith élete iránt érdeklődik, akinek az a remek ötlete támad, hogy Hank, mivel író, találja ki, ki is ő. Na, ez soha nem jó ötlet. Mint amikor valaki megkérdezi, hány évesnek gondolják mások. Jó válasz nincs. Hanknek viszont tetszik a játék, és simán felvázol egy komplett karaktert, csak sajna olyan szomorú az életút, amit Meredith-nek elképzel, hogy mindenki szájában megkeseredik a pezsgő. Az egyetemi szerelmed dobott, meghíztál, a barátaid sorra megházasodtak, lefogytál, karriert építesz, de inkább egy pasi kéne neked, akivel tévéznél és újra meghíznál. – hát, ezt egy nő sem akarja hallani az első randin, azt hiszem. „Most úgy nézel rám, mint aki megujjazta a macskádat.” – hangzik el a rész legjobb mondata Hank szájából, és Meredith tényleg úgy néz rá. Talán azért, mert egy pöcs vagy, kedves Hank.

Az asztaltársaság hamar feloszlik, Hank még odakiált pár sértő mondatot a távozó Meredith-nek, aztán felszed egy csajt, akivel a következő pillanatban már dugnak is. Az orgazmus közeledtével Hank védekezőleg az arca elé kapja a kezét, úgy látszik Mia mély nyomokat hagyott benne. A végkifejlet előtt csöng Hank telefonja, és a nő legnagyobb bánatára a telefonban hallottak miatt Hank elmegy, de nem úgy. Karen hívta Hanket, a lányuk elment valami buliba Bill lányával, mert Billnek is van egy lánya, aki 16 éves. Ő hívta Karent, hogy Becca bajban van, jöjjenek. De vajon Karen miért Hanket hívta, és nem Billt, hm? Na mindegy, a partin persze folyik a szex, a drog és a rock’n’roll (a Peeping Tom Mojo c. száma!), Hank és Karen épp idejében érkeznek, hogy a lányukat még szűzen cipeljék ki a buliból.

Becca persze ezt igencsak zokon veszi, és duzzogva elvonul a szobájába, Hank és Karen pedig egy pohár bor mellett ott folytatják, ahol nemrég abbahagyták, és rövid időn belül civódni kezdenek. Bill meg pont nincs a városban, nahát. Miután megbeszélik, hogy Becca miatt egy életre össze vannak kötve, Hank hirtelen megkéri Karen kezét. A nő zavartan hápog, de a témát nem tudják lezárni, mert megérkezik valaki, akit először nem látunk, csak Hank döbbent arcát, amint meglátja a valakit. Aki nem más, mint Bill 16 éves lánya. Aki nem más, mint Mia. A kis rohadt kurva persze nagyon jól tudta, kivel fekszik le, és kinek veri össze az arcát, csak Hanknek elfelejtett szólni, hogy ő tulajdonképpen a lánya mostohatestvére lesz hamarosan. Na meg, hogy igencsak kiskorú.

A kis ribancot már most utálom, még azt is eljátssza, hogy ismeri valahonnan Hanket, de hm, honnan is olyan ismerős? Hank döbbenten rázza a fejét, nem, mi nem ismerjük egymást, soha nem is találkoztunk, erre a kiscsaj kinyögi, hogy hát persze, a könyvborítóról ismerős neki Hank. És még van képe azt is megkérdezni, mi történt Hank arcával, miközben nagyon jól tudja, hogy ő verte össze orgazmus közben.

Hank keményen állja a sarat, de szerintem belül teljesen összetört. Mia távozta után nem is erőlteti tovább a házasságtémát Karennel, aki mintha egy kicsit csalódottan nézne a szokatlanul csendes Hank után. A végén kapunk pár szentimentális emlékképet, Karen és Becca játszik, és körberajzolják Hank lábát, bla-bla, közben Hank szomorúan néz, majd odaül a gépéhez, és írni kezd:

Remekül kezdődik az új könyv!