George-dzsal kezdünk, aki már egy hete halott. Mondjuk, ahhoz képes egész jól néz ki, csak vannak előnyei ennek a kaszás létnek! Éppen be szeretne jutni a „saját” lakásába, de mivel annyi esze nem volt, hogy a kulcsot lenyúlja az eredeti tulajtól, így csak kínlódik. Aztán csak sikerül neki, és jutalmul mocskos nagy kupleráj fogadja. Gyors összefoglalót kapunk az első rész történéseiből, valamint megtudjuk, hogy még mindig hazajár a szülei lakásába tejet inni. Most a szerzett kéróban a budin ücsörög, és kábelt fektet, mikor betoppannak a halott srác szülei. Jobb híján a csajának adja ki magát, majd kijelenti, hogy a baba (amit az anyjától vett) és a tévé az övé. Ezzel csak az a baj, hogy pont a srác szülei hozták a tévét. Lassan bevallja, hogy tulajdonképpen alig ismerték egymást. Nos... ez minimum kínos.

Joy ajtaján a szomszéd kopogtat. Reggie-ről van szó. Megkérik, hogy ne terrorizálja a lányát. Kiderül, hogy a kiscsaj azt terjeszti, az anyja nem engedi WC-re, ezért a szomszédokhoz jár pisilni. Joy kiakad, Reggie meg mintha kicsit gyépés lenne. Höh.. frankó kis család lesz ez!

Mivel a kaszásoknak dolgozni kell, hogy megéljenek, Roxy is éppen azt teszi. Mason meg a hülye kérdéseivel bombázza. Most pl. az érdekli, hogy hova lesz az a kurva sok pénz a parkolóórákból. Roxy segít neki: „Egy vákuumos csőrendszer fut a járdák alatt és valahol egy pincében csak gyűlik és gyűlik az a sok lóvé. Mason simán megeszi, mert alapjában véve egy idióta. Roxy 1mp késésért megbírságol egy autóst, aki ezt igen csak rossz néven veszi. Ez a nő tényleg született parkolóőr. Egy kibaszott droid. Veszekednek egy darabig, de tettlegességre nem kerül sor - az autós nagy szerencséjére. No, de erről, majd lesz egy epizód.

Rube lakásánál egy alak jelenik meg, és becsúsztat egy borítékot az ajtó alatt. Ebben van a napi meló. Nevek, címek egy nyomtatott papíron. Igazán érdekelne, hogy ki a „Halál” írja ezeket össze, de ezt nem tudjuk meg. Ugrunk a Gofriházba. Rube megemlíti, hogy a megyeieknek elkelne egy kis segítség, de mivel nem jár érte semmi, nem nagyon kapkodnak utána a beosztottak. Megkapják a mai cetliket és lehet haladni. George mellé ma Betty-t osztják, mint pesztrát, mivel a főhősünk még nem önjáró. A két csaj, céges autó híján, gyalog közelíti meg a helyszínt, ami valahol a világ végén lehet, mert már rájuk sötétedett. Végre megáll egy kocsi, és rövid tanakodás után beszállnak.

Ugrunk Masonhöz, akit nem hagyott nyugodni a parkoló automata és a benne rejlő lehetőség. Egy baseballütővel éppen próbálja szétverni a készüléket (persze szerinte ez nem tűnik fel a járókelőknek). Vissza a csajokhoz. Hamar rájönnek, hogy a sofőr a kuncsaftjuk. Betty, aki igazán élvezi a kaszás létet, bájosan elcseveg a fickóval, még le is fényképezi. Amolyan örökké mosolygós, elégedett típus. George meg nem. Hát… nem vagyunk egyformák. Gyorsan lerendezik a fickót, majd útjára engedik. Mondjuk, nem sok van neki hátra, kb. 100 méter és behajt a fák közé, majd hangos robbanással jelzi, hogy tényleg ő volt az emberük. Ismét a Gofriházban. Mason nem hinném, hogy sikerrel járt a parkolóórával, mert az asztal alatt Roxy kulcsait próbálja megszerezni, sikerrel, közben az asztal alá ragasztott rágókról folyik az eszmecsere. Ez amúgy teljesen megszokott a sorozatban, hogy idióta dolgokról percekig cseverésznek. Kaját rendelnek, de George le van égve, így nem eszik semmit. Mason megszánja, és nagylelkűen szerez neki a másik asztalon otthagyott, kimeredt sült krumplit. Ilyen egy igazi angol úriember!

Másnap Joy-t behívatják a suliba. Kiderül, hogy Reggie ellopta az összes budiülőkét. Este ezt meg is beszélik, de Reggie szerint ő csak egyet vitt el. Na, mese nincs, ennek a kölyöknek pszichológus kell.

George és Rube még mindig a Gofriházban dumálnak. Vécéscsajszinak nem nagyon fekszik ez a kaszás lét, de hát kit érdekel? Rube-ot biztos nem, mert újabb melót nyom a csajra. A delikvens ott áll az orra előtt, az egyik pincér az. Na nézzük, milyen halálnemet találtak ki neki. Két kölyök sompolyog a WC felé, majd egy komolyabb petárdát húznak le a klotyón. Megjelenik egy szörnyecske is, szóval tényleg lesz itt valami. A budi berobban, a pult feletti bazi nagy neonreklám meg leépíti bárgyú pincérünket. Nem olyan rossz halál ez. George rezignáltan bámul ki a fejéből, majd észreveszi a mellkasából kiálló rudat, a végén egy fityegő gofrival. Inkább ideges lesz, mint ijedt. Ekkor Rube visszajön és megszabadítja a rúdtól.

Újabb adalék: A Kaszások elég gyorsan gyógyulnak, szóval Vécéscsajszi hiába is szeretne ilyen „apró” sérülés miatt betegszabit, az nem fog menni. Gofriház. Hőseink (George kivételével) éppen a reggeli árát szedik össze, mikor Mason egy zsáknyi aprót borít az asztalra. Vigyorgunk, ismerve előéletét a parkoló automatákkal, Roxynak, meg felettébb gyanús a dolog. Mivel George nem volt hajlandó megjelenni, Rube elmegy a lakására és becsúsztatja a cetlijét az ajtó alatt. Igazából, ezzel se megy sokra, mert a csaj végigdögli a napot, majd kihagyja a randit. Vajon mi fog történni? Megússza az illető, vagy megbüntetik a Kaszást?

Ugrunk. Reggie a klotyón éppen szellemekkel akar kapcsolatba lépni, kevés sikerrel, majd kisírja, hogy ne kelljen terápiára mennie. Pedig ráférne. George egy darabig üldögél a házuk előtt, majd haza megy a lakására. Egy boríték várja. Hoppá, lakbér! Akkor korpát kell keríteni.

Reggel már Masonnel fosztogatják a parkolóórákat és csevegnek. Központi téma: Mason halála. Mint említettem, nem volt egy észlény már életében se. 1939-tól ’66-ig élt, és egyszer csak valami olyan érzés kerítette hatalmába hogy egy lyukkal kevesebb van a fején, mint ahogy az normális. Van, aki fülét lyukasztja, van aki az orrát, köldökét, neki a fejét kellett megfúrnia egy ütvefúróval. Persze nem öngyi akart ő lenni, csak az elme szárnyalását kereste. Hát, nem jött be, mint kurvának a jámbor élet. Már jó pár zsák aprót összeszedtek, mikor megérkezik Roxy a hülye kis járművével és iszonyúan elcsapja Masont, aki repül vagy 5 métert, és ott jajgat a betonyon. Roxy visszaveszi a parkolóóra kulcsát, és irány George-dzsal a helyi hullaházba, Rube-hoz.

A patológián George megkapja a lebaszását, és megmutatják neki a tegnapi be nem végzett melót. A fickó halott, azzal nincs is gond, de azért akad itt egy kis probléma. Barátunk még mindig ott van a testében. Végignézte a halálát, majd azt is, ahogy felboncolták egy ilyen forgómorgó korongvágóval. Nem kellemes élmények ezek, George meg lassan kapirgálni kezdi, hogy nincs apelláta, itt melózni kell. Ha akarja, ha nem. Kiszedi a lelket, majd nagy dúzzogva bocsánatot kér. Rube szerint lehetne ezt a melót úgy is csinálni, hogy elviselhetőbb legyen, de ezt még nem érte fel ésszel a barátnőnk.

Este van. George szülei házába újra csengetnek. Megint a szomszéd az, és persze megint Reggie-ről van szó. Meglépett a budiülőkéjükkel. Hehe! Ez valami fétis lesz! Én kezeltetném, mert felnőtt korára az ilyenekből lesz a kaka-pisi pornók sztárja. George szokása szerint megint a ház körül ólálkodik, majd kiszúrja Reggie-t, ahogy kiszökik. Követi és vicces dolgot látunk. Reggie az erdőben teleakasztgatott egy fát budiülőkékkel. Megnyugodhatunk, nem fétis, csak simán hülye. George is valami hasonlóra gondolhat, aztán arra is rájön, hogy neki sem kéne feleslegesen megkeseríteni a saját életét. Kipróbálhatná az elviselhetőbb utat. Ennek szellemében reggel jelentkezik a Happy Time cégnél, és Delores Herbig már nem a cinikus George-dzsal beszélget, hanem a mosolygóssal. Így talán könnyebb lesz.