Az első 5 részben a legfontosabb szereplőket megismertük, és ott tartunk, hogy a Gilmore lányok diszkrét pasizásba kezdtek. Lorelai Rory tanáráról álmodozik, Rory pedig az Új Srácról, Deanről, tehát tanácsos lenne sürgősen beszereznie egy létrát, mert lassan már csak távcsővel tud Dean szemébe nézni.

A 6. epizódban Rorynak születésnapja van (a címe is Rory’s Birthday Parties), és erre pörög minden egyes szereplő. Méghozzá a 16., amit Rory valahogy úgy képzel el, hogy ő meg Lorelai degeszre zabálják magukat, megkapja a vadiúj Alma számítógépét, egy kis zenehallgatás, kajacsata, esetleg egy diszkrét szülinapi puszi Deantől. Éppen csak azzal a kicsit sem jelentéktelen ténnyel nem számol, hogy egy ideje már Emily Gilmore is belépett az életükbe, márpedig az ő világában távolról sem így néz ki egy születésnap. Először is minimum a Versailles-i kastély tükörtermében kell tartani, vörös szőnyegen vonulnak be az illusztris vendégek, a zenét a londoni szimfonikusok szolgáltatják, és sem a pápa, sem az angol királyi család nem bújhat ki a megjelenés alól. Ez persze okoz némi összezördülést Lorelai és Emily között, de ideje lesz Lorelai-nak hozzászoknia, hogy az ilyen vitákban ő eleve vesztes helyzetből indul, Rory születésnapja ugyanis a sors kegyetlen fintoraként PÉNTEKRE esik, így a kérdés eldőlt. A péntek Emily és Richard fennhatósága alá tartozik, ha Stars Hollow-ban is meg akarják ünnepelni Rory születésnapját, annak semmi akadálya, de válasszanak másik napot.

Rorynak így két születésnapi bulija lesz, az első Emily királyságában, a második pedig Stars Hollow-ban úgy, ahogy azt a lányok szeretik, töménytelen kajával és a lökött kisvárosi néppel. Emily képes azt a merényletet is elkövetni, hogy meghívja az estélyre Rory ÖSSZES osztálytársát is, méghozzá a tudta nélkül. Most mindenki képzelje el, hogy érezte volna magát a 16. születésnapján körülvéve az összes seggfejjel az évfolyamából, akiket jobb napjaikon se lehetett elviselni, és mindez a nagyanyja rendezésében, borzalmas kajával. Azt hiszem, így már megvan, miért nem ugrál Rory örömében, amikor erről értesül.

Eközben Lorelai Emilyvel vásárol, mert a nagyi el sem tudja képzelni, mit vegyen 16 éves unokájának, amit tökéletesen bizonyít az a rengeteg gyöngy, kalap és Mont Blanc toll, amivel szemez az áruházban, és amiket még az angol királynő is túlzásnak tartana. Lorelai végül ráveszi, hogy világítós karkötőt vásároljon, cserébe Emily 2 tüllcsodát tukmál a lányokra estélyi öltözék gyanánt. Tudományos tény viszont, hogy semmi nem hoz úgy össze két nőt, mint egy közös vásárlókörút, Lorelai is a lehetőségekhez képest egész jól érzi magát, ami kb. abban merül ki, hogy az Emilyvel közös program után életében először nem akarja felkötni magát.

Pár szót érdemes ejteni a Luke-Lorelai vonalról is. Rory születésnapjáról a maga módján Luke is megemlékezik, vagyis odaveti neki a kávézóban, hogy rossz helyen ül, mert neki a lufikkal díszített és születésnapi tortával ellátott asztalt szánta. Most elképzelem Luke-ot, amint tortát süt, és lufikat fúj, amire ráírja, hogy „Happy Birthday Rory”, és már ez a kép önmagában feldob. Lorelai pedig követeli tőle, hogy szórakoztassa, amíg Roryra vár, és Luke azt bírja kitalálni, hogy odaveti neki a bűvös mondatot („légy a feleségem”), mintegy tesztként, hogy van-e olyan mondat, aminek a hatására ez a nő befogja a száját. VAN.

Elérkezik az első számú születésnapi parti, Emilyországban, a felső tízezer részvételével, egymástól pontosan 15 centire elhelyezett gyertyákkal és vonósnégyessel (akik azért megtanulták a Like A Virgint). Rory türelme már fogytán, és ez nagy szó, mert ritkán borul ki, de amikor Emily mint a legújabb dísztárgyat mutogatja körbe, és befutnak az utált osztálytársai Parisszel az élen, az már nála is beteszi a kaput. Slusszpoénként a nyomulós Tristan is megérkezik, és hoppá, hirtelen Paris kap egy érdekes réteget: kiderül, hogy ő éppenséggel nem bánná, ha a szépfiú úgy ugrálná körbe, mint Roryt, és rajta gyakorolná a tizenéves udvarlás magasiskoláját. Nem mostanában lesznek legjobb barátnők Roryval. Az estély a Gilmore lányok látványos kivonulásával végződik, amin persze Emily vérig sértődik, de Lorelai azért meghívja a kettes számú születésnapi partira is, hogy az anyakirálynőnek legyen valami fogalma arról, mit szeret az unokája.

A kettes számú parti remekül indul, Michel kihúzta magát alóla, ami talán nem is akkora hátrány, viszont mindenki más itt van, Rory Stars Hollow-i barátai elsősorban. Az ünnepelt egy vicces álarany tiarában és nem egy, hanem két ciklámen boában parádézik, ami mindenki másból nevetséges periszhilton-klónt csinálna, de rajta valahogy aranyos. A hangulat éppen a tetőfokára hág, amikor Lorelai „mit álltok ott kint, toljátok be a seggeteket” kiáltására nem más állt be, mint Emily és Richard. Ezek után igazán nem értem, mit panaszkodik a háziasszony, hogy elfogyott a jég, mert én idáig éreztem a sarki szelet, ami ebben a pillanatban végigsöpört a házon. A kisvárosi balett-tanár/ex Broadway sztár gyakorlatilag ráhajt Richardra, a szülők kritikusan járatják végig a tekintetüket lányuk és unokájuk házán (ahol életükben először járnak), és ezt a pillanatot választja ki Luke, hogy megérkezzen két hatalmas szatyor jéggel. Ez azért érdekes, mert így Emily éppen szemtanúja lánya és „a jeges pasi” heves ölelkezésének, és elsőre kiszúrja azt, amit már minden rajongó kiszúrt, hogy Luke úgy néz Lorelai-ra, hogy a gondolatait cenzúrázni kéne.

Richard Cosmo-olvasással töltötte a partit, megtudta, hogy az ősz típushoz tartozik, és remekül érezte magát, Emily konstatálja, hogy alig tud valamit a lánya életéről, és végszóra Dean is befut. Méghozzá egy személyre szóló ajándékkal, egy saját készítésű karkötővel, ami annyira váratlan gesztus egy tinisráctól, hogy Rory alig lát a gyönyörűségtől.

A 7. epizód (Kis and tell, és most döntöttem el, hogy angol címekhez fogom tartani magam, mert a magyar címek az esetek 90%-ában nem adják vissza a lényeget) Rory és Dean alakuló kapcsolatával foglalkozik. Nem is vacakolnak sokat, rögtön az epizód elején a boltban Dean meghívja Roryt egy üdítőre, de üdítő helyett inkább megcsókolja a tisztítószeres sornál. Ő meg udvarias, jól nevelt lány, szépen megköszöni neki, majd egy doboz kifizetetlen kukoricaliszttel a kezében elrohan. A Kim lakásig meg sem áll, ahol olyan lelkesedéssel újságolja Lane-nek, hogy megkapta élete első csókját, és még lopott is a boltból, hogy akit ebben a pillanatban sem kap el a Gilmore-érzés, annak nem ez a sorozata. Lane még megállapítja, hogy a tisztítószeres sor egy jó sor, a jó sort pedig onnan lehet megismerni, hogy ott smárolja le az ember lányát az új srác. Lane rendkívül bölcs lány. Mrs Kim persze fültanúja a lányok ujjongásának, jobb ember nem is hallhatta volna meg Rory első csókjának a történetét.

Az epizód feszültségét az okozza, hogy Rory valami miatt nem osztja meg anyjával a dolgot, és Lorelai nem mástól értesül róla, mint Mrs Kimtől. Ettől aztán összedől Lorelai világa, és addig marja az ideg, míg egy óvatlan pillanatban konkrétan neki nem szegezi kicsi lányának a kérdést, hogy „csókolóztál mostanában valami jó sráccal?”, amitől Rory szemei kiugranak a helyükről. De előtte még Lorelai lefutja a maga köreit, és kémkedik Dean után. Luke próbálja visszatartani, nehogy bestiális gyilkosságot kövessen el azon a kis kamasz rohadékon, aki behízelegte magát a lánya életébe és szájába.

Miután sikerül Roryval tisztázni a dolgot, más megközelítést választ, és egy hirtelen ötlettől vezérelve meghívja Deant egy tipikus csajos programra: moziestre és maratoni zabálásra. Ettől aztán Roryt pánikroham kerülgeti, más se hiányzik neki élete első randijáról, mint a nagyszájú anyja, de ha ár így alakult, Dean legalább átesik a tűzkeresztségen. Egyenesen a Gilmore beavatási szertartás kellős közepébe csöppen, vagyis lássuk, mennyit bír enni, hány Lorelai-poént tud elviselni, belepofázik-e a filmbe, zavarba jön-e Sookie lábatlankodásától, és ki tudja-e menteni magát a pióca szomszédasszony karmaiból. Dean egész ügyesen veszi az akadályokat, a jutalma pedig az, hogy Lorelai egy kicsit magára hagyja Roryval, amitől kicsi lánya annyira beijed, hogy inkább visszaküldi anyucit. Most megtarthatja Lorelai a „ha fájdalmat okozol a lányomnak, kibelezlek és megetetlek a szomszéd macskával” –jellegű hegyibeszédét, amit Dean egész bátran áll, így átment az utolsó próbán is. Lorelai áldása a kapcsolaton, és semmi akadálya most már a második csóknak, amit a változatosság kedvéért Dean köszön meg, nagyon passzolnak ezek a fiatalok.

A 8. epizód (Love, War And Snow) a címéhez méltóan újabb fejleményeket hoz romantika-fronton. Leesik az első hó, és fény derül Lorelai már-már perverz mértékű vonzódására a havazáshoz, ilyenkor jobban fel van villanyozva, mint az év bármely más szakaszában, vagyis meneküljön, ki merre lát. De nem csak a hó fűti ennyire, hanem a szexi üzenet is, amit Max tanár úr hagyott a rögzítőjén, melyben kifejti, hogy nem ártana már végre randizniuk. Lorelai maximálisan egyetért.

Közben a kisváros egy tipikus szertartását is megismerjük, a Városi Gyűlést, érdemes megjegyezni, mert ezek a gyűlések nem kevés vidám pillanatot hoznak a sorozatba. Általában olyan fontosságú dolgokat vitatnak meg ilyenkor, mint a város szarvasainak legyilkolását, édességboltok nyitásának engedélyezését, kisvárosi programok megrendezését (pl. pulykahívogató verseny), vagy hogy kéne megakadályozniuk, hogy a madarak leszarják a város prominens polgárait. Jobb, mint a mozi. Ezeket a gyűléseket Taylor, a városatya vezeti, ő az, aki minden városi hagyományba görcsösen kapaszkodik, akkor is, ha az rajta kívül senkit nem érdekel, de mégis mindig a saját érdekeit akarja érvényesíteni, a demokráciáról pedig valószínűleg Mussolinitől tanult, ezek után képzelhetjük, mekkora népszerűségnek örvend. Ennek a gyűlésnek a témája éppen a város történelmi „csatájának” a felelevenítése, az a hülye amerikai hagyomány, amihez szerintem amerikainak kell születni, hogy az ember bármi értelmet találjon benne. Luke osztja a nézeteimet, és konkrétan követeli, hogy ne játsszák újra azt a hősies éjszakát, amikor a Stars Hollow-i sereg egy éjszakán át ÁLLT EGY HELYBEN a főtéren (az ellenség ugyanis nem jött), mert ha valaki áthalad a városon, azt hiheti, hogy elfelejtették bezárni a helyi elmegyógyintézetet.

Hóvihar van, és Rory így nem jut haza a suliból, hanem a nagyszüleinél reked, vagyis Lorelai-é az egész ház. Ő így ábrándosan sétálgat a havazásban, hátha lát valami szépet, és így is lesz, ugyanis kinek a kocsija robban le éppen Stars Hollow kellős közepén? Max az, az ő szexi hangjával, és amikor Lorelai vigyorogva elindul felé, kezdi már érezni, hogy szerecséje lesz. Megejtik első randijukat, miközben Rory a nagyszüleit menti az éhhaláltól (ugyanis nem jutott el hozzájuk a szakácsnő), mikrós pizzát készít nekik, és családi albumokat nézeget. Rátalál egy fotósorozatra az anyjáról és apjáról, és kiderül, hogy azért Rory is vágyik arra, hogy a szülei újra együtt legyenek.

Max és Lorelai randija jobban nem is alakulhatna, annak rendje és módja szerint az Ajtó előtt találják magukat, a nagy kérdés, hogy Lorelai kinyissa-e neki, ugyanis azon az Ajtón férfit ő még nem engedett be. Max viszont nem hazudtolja meg irodalomtanári mivoltát, ügyesen bedumálja magát az Ajtón, és hamarosan már kávéfőzés közben/helyett smárolnak. Van itt azonban egy körülmény, amivel Lorelai nem számolt: Lane. Lane, az elhanyagolt barátnő, aki érthető módon el van kettyenve, mióta legjobb barátnője bepasizott, és miután elkövette élete legnagyobb hibáját (vagyis amit jelenleg annak érez), hogy megsimogatta egy fiú haját a srác engedélye nélkül, nagy szüksége lett volna egy barátnőre. Rory azonban nem volt sehol, viszont itt van Lorelai, és nem mellesleg Max is. Lorelai gyorsan mérlegre teszi az anya és a nő összetevőket magában, és az anya kerekedik felül, így inkább elbeszélget Lane-nel ahelyett, hogy hazáig rugdossa a cuki kis seggét, és tovább tesztelhessék egymás tüdőkapacitását tanárbácsival. Így viszont a forró éjszakának lőttek, Max azért marad, de csak a kanapén, legalább ismerkedik kicsit az atmoszférával. Rory meg az érzéssel, hogy milyen az, amikor reggel az irodalomtanárát találja a kanapén.

A 9. epizód (Rory’s Dance) minden anya egyik legnagyobb problémáját veti fel: mi van akkor, ha a lányom nem tölti itthon az éjszakát? A dolog előzménye az, hogy bált rendeznek a Chiltonban, és Emily a gondolatot sem bírja elviselni, hogy Rory kihagyja, de nem is kell, mert unokájának is izgatja a fantáziáját a dolog. Megkérdezi Deant, hogy hajlandó-e a kedvéért pingvinnek öltözni és állni az osztálytársak lenéző/irigykedő/megvető pillantásait, és Dean van olyan merész, hogy belemegy a dologba. Rory hamupipőke-ruciját Lorelai varrja, de akkora lelkesedéssel, hogy át is esik rajta, és meghúzza a hátát, aminek következtében az epizód további részét a kanapéhoz ragasztva tölti.

Emily annyira be van indulva a bálra, hogy beveszi magát a lányokhoz, hogy vérmes paparazzo módjára a báli készülődés minden egyes pillanatát rögzítse fényképezőgépével. Éppen Rory kecses bevonulását akarja lekapni, amikor unokája bájosan betrappol a nappaliba az estélyijében, bakancsban, és a dekoltázsára tűzött konyharuhában, tacót tömve magába, Emily megbotránkozó arckifejezése kereszttüzében, páratlan jelenet. Befut Dean is, és miután átmegy az Emily-szűrőn is (éppen hogy), mehet a buli.

A Chiltonban persze minden áll leesik, hogy Rory pasival jelenik meg, méghozzá olyannal, aki egyrészt nem is rossz, másrészt nem ismerik, harmadszor nem vérrokona Rorynak. Paris feszültebb, mint általában, ami köszönhető lehet annak, hogy nem vette be a gyógyszerét, de annak is, hogy az unokatestvére kísérte el. Ez egy normális embert is frusztrálna, de mivel Parisról van szó, világvége fenyeget. Tristan féltékenyen bámulja a szerelemesen andalgó Dean-Rory párost, aminek férfias szóváltás, némi anyázás, majd egy jó kis verekedés a vége, mert ilyesmi nélkül már el sem képzelhető egy valamire való tinibuli.

Közben Lorelai és Emily egymás idegein táncolnak, Emily ugyanis ragaszkodott hozzá, hogy hátfájással küszködő lányát istápolja, és ennyi időt szerintem nem töltöttek el kettesben Lorelai anyaméhben való tartózkodása óta. Rory és Dean pedig miután otthagyták a sznob, kötözködő, verekedős bagázst, belógnak éjszakára a Stars Hollow-i tánciskolába, hogy olvassanak, meg beszélgessenek, és talán nincs még egy tinipár a földön, akik tényleg semmi mást nem csinálnak ebben a helyzetben. A baj az, hogy el is alszanak, és a dolog akármilyen ártatlan, a másnap reggel benyitó ballett-tanár és jógacsoport azt látja, hogy egy tizenéves lány és fiú együtt töltötte az éjszakát.

Reggel a Gilmore házban kitör a vihar, ugyanis amikor Emily és Lorelai felfedezik Rory üres ágyát először pánikolnak, majd egymáon vezetik le a feszültséget, Lorelai az anyját elküldi melegebb éghajlatra, és ez az a pillanat, amikor Rory beállít. Ő sem nyerne most népszerűségi versenyt a dolgok jelenlegi állása szerint, nem is ússza meg az anyai hegyibeszédet. A 3 nő között minden lehetséges felállásban mosolyszünet van.

Ebből az alapállásból indul a 9. epizód (Forgiveness And Stuff), senki nem ugrál örömében, és közeledik a szeretet ünnepe. A hagyományos karácsonyi banzájra Emily egyenesen úgy döntt, hogy nem hívja meg Lorelai-t, ha már a lánya kiutasította a házából. Így Rory egyedül megy, Lorelai meg Luke-nál füstölog. Ekkor érkezik a hívás Rorytól, hogy Richard a karácsonyi partin szívinfarktust kapott, és most a kórházba mindenki. Ha ez nem hozza össze a családot, akkor semmi. Luke elviszi Lorelai-t a kórházba, ahol kiderül, hogy Richard megmarad, közben viszont Emily és Lorelai közös nevezőre jutnak, a maguk módján persze. Rory és Lorelai is tisztázzák a nézeteiket, és Lorelai megajándékozza Luke-ot egy új baseballsapkával, amit fogunk még látni jó sokat. Az összes további évadban.