Avagy SzuperMcKay legendája

A pilot után egy kicsit lecsillapodnak a kedélyek. Mindenki jól befészkelődött már, Weir is nyugodt, Shephard sem olyan kemény, és már a doki is le mer ülni bárhova. Ennek ellenére ebben a részben megint szívatják McKay-t, elveszett kisfiút keresnek, Atlantiszt védenek, ismét szívatják McKay-t, többet megtudnak a városról, elhárítják a veszélyt, és nem utolsó sorban jól megszívatják McKay-t. Nem feltétlenül ebben a sorrendben. Lassan indulunk, de utána begyorsulunk. Na indul a mandula.

Ki mással kezdhetnénk a részt, mint Rodney McKay. Már valószínűleg negyed órája bámul egy csapat egeret, amikor is bekapcsolódunk. Aztán kaján vigyorral az arcán megkérdezi az egyiktől, hogy talált-e már magának valami jó kis lányegeret. Teljesen hétköznapi, hogy egy fizikazseni egerekkel beszélget. Közben Carson doki nyugodt szívvel válaszol a kérdésre, és közli, hogy még nem talált senkit. Vajon miért… McKay mondja neki, hogy pár athosi (falusi) nő egész tetszetős, és addig kell ütni a vasat, amíg. Ez a beszélgetés itt elérte a holtpontot, úgyhogy a doki a lényegre tér: bead egy kísérleti szert, amitől McKay képes lesz irányítani az ősdolgokat. Carson megkérdi, hogy akar-e róla többet tudni, mivel McKay is tudós, vagy olyasmi. Rodney közli, hogy szerinte a gyógyítás az nem tudomány. Carson vérszemet kap, ebből szívatás lesz. Lazán tudatja, hogy hát nem igazán legális dolog ez, de mivel nem a Földön vagyunk, uccu neki. Az is kiderül, hogy ugye nem igazán biztonságos, mert ugye manipulálja a DNS-t. Kissé érdeklődőbb lett McKay, de mire észbe kap, puff, tű a helyén, felszisszen, majd utána biztos kap egy nyalókát, amiért jó kisfiú volt. Valami ősizét szorongat, amiről fingja nincs, hogy mi az, de hátha jelzi, hogy mikor válik ő is Mini Istenné.

Ugrunk. Jön Weir főnökasszony egy ürgével, aki jelent neki. Az idilli beszélgetést pár gyerek zavarja meg, akiknek Atlantisz egy játszóház. Weir szól a csicskásnak, hogy ez így nem lészen jó, gyerekeknek bizony takarodó a kaputeremből. Gondolatmenetét megszakítja Shephard, aki egy laza mozdulattal lelöki McKay-t az emeletről.

McKay-nek kutyabaja. Kiderül, hogy az az ősizé egy ilyen személyi pajzs, ami szép zölden világít, és sebezhetetlenné tesz. Biztos kriptoni modell. McKay megkéri a csicskást, hogy húzzon be neki, az meg nem habozik, lekever egy állast. Atlantiszon ilyen IQ-huszárok vannak: ha meghallják a „pajzs”és a „sebezhetetlen” szavakat, csak azért is megpróbálják bebizonyítani, hogy „na nem oda Buda”. A csicskás egy kéztörést tudhat magáénak, McKay meg egy anyai szidást Weir-től. Mondjuk nem igazán érdekli, mert SzuperMcKay lett. Weir azonban leszedeti, McKay meg papucs, és engedelmeskedik. De hoppá, nem bírja levenni. Azért Shephard is megpróbálja, de csodák csodájára nem sikerül. IQ-huszárok, mint mondtam.

Már a gyengélkedőn vagyunk, Rodney-t megint szívatják, csak most becenevekkel. (Mr. Legyőzhetetlen, Érinthetetlen kapitány) Felvetődik a gondolat, hogy próbált-e már enni. Tölt egy bögre kávét, majd jól leönti magát kétszer. Persze ha enni-inni nem tud, akkor hogyan vesz levegőt? Abba már bele sem merek gondolni, hogy mi történik, amikor „hívja a természet”. Na de irány a tárgyaló. Shephard rendfenntartó terveit szövögeti, amikor szól Teyla, hogy az athosiak is tudnak segíteni. Weir meg tök bunkó, azt mondja, hogy kösz szépen, inkább ne. Weir-nél erősen megalomániás és antiszociális hajlamokra figyelhetünk fel. Pedig még csak két rész óta főnök. Teyla szerint az athosiak félnek az ősök szellemeitől, erre Weir most ateista lesz, csak hogy visszavágjon. Shephard próbálja puhítani a helyzetet, McKay meg jól leégeti magát.

Ugrunk. Weir elmegy Carson dokihoz, és egy logikai csavarral meggyanúsítja McKay-t, hogy talán direkt nem akarja levenni a pajzsot. Mert ugye ezek szó szerint ésszel működnek. De aztán rájön, hogy túlságosan kimutatta a foga fehérjét, úgyhogy visszavesz. Szerinte az ősök valószínűleg beépítettek valami védelmet, mint a városnál, úgyhogy majd amikor már kezd kissé elfehéredni Rodney, úgyis kikapcsol. Vissza a kaputerembe. A csicskás kiosztogatja a kódokat a megsemmisítéshez, fejenként egyet. Gondolom hétvégéken lottóznak is velük. Ugrunk megint, Shephard esti mesét mond az athosi kölköknek, a Péntek 13-mat. Mindenki bambán figyel, és olyanokat kérdez, amikkel kínos helyzetbe hozzák Shephard-öt. („Mi az a hokimaszk?” „Játszhatunk mi is olyat?”) Ezután elmegyünk egy kicsit házimozizni, Shephard megmutatja Teyla-nak a bélyeggyűjteményét futballt. McKay-t jól megkínálja popcorn-nal, mert ma még nem szívatták eleget. Aztán bejön Weir, és elrontja a szórakozást. Mert bejött. Ráadásul még egy szánalmas poént is mond, amin csak Teyla nevet.

Eddig tartott a napközi, ideje felpörögniük az eseményeknek. A Gyűrűk Urás ürge fia, a Dzsintó kimegy éjjel lidérceset játszani. Egyszer már majdnem lelőtték emiatt, de hát a mai gyerekek… Bemegy egy gardróbba, aztán eltűnik. Biztos Narniába ment. Shephard riadóztat, Weir meg a hangosbemondón keresztül keresi. Egyszer csak elmegy az áram, aztán vissza is jön. A kapu is elkezd magától tárcsázni, de ügyesen leállítják. Mindenki beijed rendesen. Teyla hoz egy szép lányt, ami erős önkritikára vall. A lány állítólag olyan cigifüstöt látott, mint amilyenekkel a lidércek hülyülnek. Weir nem kockáztat, Shephard vissza.

Ugrunk. Shephard szembetalálkozik azzal a bizonyos árnnyal. Senki se találja ki, mi volt az! Ez bizony kedvenc Fekete Füstünk volt a Lost-ból. Még előtte gyorsan átjött egyet vendégszerepelni. Na szóval elmegy az őrnagy mellett, de az követi. A füst - nevezzük el Poltergeist-nek – ráveti magát egy generátorra, és ott marad. Mert vonzza az energia. Ezért kitalálják, hogy körbe-körbe járatják Poltergeist-et a generátorok ki-be kapcsolásával.

Közben Dzsintó bejelentkezik a hangosbemondón, amin keresztül elvezeti Shephard-éket a gardróbig. Kiderül, hogy ez egy transzporter, de most meg McKay nevezte el, úgyhogy marad gardrób. Odaát megkerül Dzsintó és egy őslabor is. Közben Poltergeist Ford felé igyekszik, aki az egyik generátort őrzi. Csakhogy az ajtók bezáródnak, a lény meg csak jön. Keményen elkapja Fordot, majd gőzölögve magára hagyja. De azért túléli. Most már mindenki dühös Poltergeist-re. McKay megtalálja a tartályt, amiből kiszabadult. Csak úgy tudják visszatenni, ha odacsalogatják, és valaki bekapcsolja helyből. Mivel Rodney még mindig SzuperMcKay, neki kéne, de ekkor egészen véletlenül kikapcsol a pajzs. Weir teljesen megsértődik, mert szerinte direkt csinálta. Lényeg a lényeg: Shephard marad. Lekapcsolják az áramot, hogy a tartály felé menjen a lény, azonban az nem hülye, és nem megy. Teyla viszont használja az eszét, és kiötli a tervet: küldjék át a kapun. Hoznak is egy generátort csalinak, amit ráraknak egy felderítőjárgányra (MALP). Csakhogy Poltergeist lemeríti az aksiját, és a generátor marad a kapu előtt.

És itt jön a tuti rész: McKay tényleg SzuperMcKay lesz. Újraaktiválja a pajzsot, majd belegázol egyenesen Poltergeist-be. Belülről sokkal szebben néz ki. Halált megvető bátorsággal átdobja a generátort a kapun, és aztán…elájul. De így is a nap hőse lett, hiszen Poltergeist átment, az emberek megmenekültek. Így végződött SzuperMcKay legendája, jó éjszakát mindenkinek!