Szar dolog ügyésznek lenni, a legváratlanabb pillanatokban kell otthagyni egy dögös macát. Átéli ezt Stark is (az feltűnt már, hogy minden rész más csaja van?), amikor megtalálják egy eltűnt nyolc éves kislány, Emily Forrester holttestét. A szája körül ronda foltok vannak, a helyszín is ismerős Starknak, egyáltalán, az egész, és eszébe jut egy tizenöt évvel korábbi ügye, amelyet történetesen elvesztett, azért is fáj neki annyira a dolog. Akkor is eltűnt egy lány, azt is megölték, Jessica meg egy másik ügyész pedig bekaszniztak érte egy Charlie Davis nevű lúzert, Stark védencét. Személyes ügy lesz ez, na, nem kell ezt ragozni tovább.

A másik vonalon, mármint családügyileg, felbukkan egy bamba képű kölyök, és mindenféle leveleket ad át Julie-nak, hogyaszondja: ezek itt a frissen elhunyt apám levelei az anyádnak, szeretők voltak, vágod? Julie elég hülye hozzá, hogy egytől egyig elolvassa őket, aztán nekiáll hisztizni, hogy ezt miért nem mondtad el nekem soha, apa? Hiszen én gyűlöltelek végig, amiért tönkrevágtad a házasságotokat anyával, erre kiderül, hogy ő volt a hunyó? Kincsem, ne szívd mellre, nem úgy volt az… illetve úgy volt, de ne vegyük már el ezzel a vergődéssel az értékes időt a sokkal érdekesebb másik száltól, jó?Hát így. Vihar a biliben, sok kihatása nem lesz a dolognak, de legalább megint láttunk apa-lánya összeborulást.

Az irodában Stark ráállítja Rainát a tizenöt évvel korábbi ügyre, jelesül Tanya Blake esetére, hogy bányásszon elő mindent, ő maga meg beszél a börtönben üdülő Charlie Davisszel – bocs, hogy nem hívtalak, tudod zavart az a vesztett ügy, de most jóvátehetjük az egészet. Benne vagy, ugye? Mégiscsak jobb lenne, mint idebent megrohadni. Charlie bizalma mondhatni nem teljes, de igazat ad Starknak, és belevágnak. Fotókról azonosít is egy pasast, akit látott Tanya elrablásának napján, és aki a Forrester-kislány eltűnésekor is a helyszínen volt a szemtanúk szerint. Stark behívatja az utóbbi ügyben, de trükkösen a korábbi áldozat fényképét mutatja meg a fazonnak, és várja a hatást. Állizom-rángás, kigúvadó szemek, ez a mi emberünk, srácok, találjunk valamit, amivel bevihetjük!

Ez persze könnyebb, mint tűrni Julie hisztijeit, Emily Forresterben ugyanis rovarirtó szert találnak, a gyanúsított Sam Bemis pedig épp kertészként dolgozik, s ennyi már elég egy házkutatáshoz. Utána csak egy lépés exhumálni Tanya Blake-et, s benne is megtalálják ugyanannak a típusú rovarirtónak a nyomát. Ez így már majdnem tökéletes, ami pedig még jobbá teszi, az Beau Dawkins, egy 1991-es szemtanú felbukkanása. Ő látott egy vörös hajú férfit (Bemis vörös) beszélgetni a Blake-kislánnyal, és el is mondta ezt az ügyészeknek, Rudy Hillnek és Jessica Devlinnek. No de ez az infó miért nem jutott el Starkhoz annak idején?
Jessica, Jessica, mit tettél?

Elhallgattuk a dolgot, Stark, ez a nagy igazság – feleli Jess. Nem tűnt fontosnak, hittük, hogy Charlie a tettes, meg különben sem én voltam döntési helyzetben, hiszen én csak a fiatal asszisztens voltam Rudy Hill mellett, búcsút mondhattam volna a karrieremnek, hogyha köpök. Érted, Stark? Értem én, Jess, de ha kibukik a dolog, ne reméld, hogy megvédem a csini segged!

A bombabiztos ügy közben nem várt fordulattal kezd inogni, Sam Bemis furgonjához ugyanis egy rakat munkatársa hozzáférhetett, tehát akár más is használhatta az ott tartott rovarirtót, Beau Dawkinsnak meg drogproblémái voltak, és ez megkérdőjelezi a szavahihetőségét, legalábbis az esküdtek előtt. Egy út van, Charlie-nak tanúskodnia kell. Igen ám, de tizenöt éve Jessica úgy szétszedte a tanúk padján, hogy azóta is rémálmai vannak, szóval ez nehéz lesz. Arról nem is beszélve, hogy a bíró választásra kényszeríti Starkot, vagy egyik, vagy másik gyilkossággal vádolják meg Bemist, ne variálgassák itt az ügyeket. Mivel a bűnbánó Jessica közben átadott még egy infót, ami segíthet a Blake-perben, Stark inkább azt választja, ám ekkor meg a bíró letiltja az ügyről: annakidején ő védte Charlie-t, a bíró szerint érdekellentét állna fent.

Stark erre fantasztikus ötlettel áll elő: vegye át Jessica az ügyet, nála nincs érdekellentét (persze, nincsen: Jessicának azt kell bebizonyítania, hogy nem az a tettes, akit tizenöt évvel korábban elítéltetett a bírósággal, magyarul hogy kibaszottul melléfogott anno – vaze, gondolkozzatok már!), és Jessica persze el is vállalja a dolgot (szőke a drága, de nem is az eszéért szeretjük ugye; nem mintha az íróknak feltűnt volna ez a probléma).

Innen már könnyen megy a dolog, csak Charlie-t kell bátorítani a tanúk padján, ami végül sikerül, Jessica jól megvédi az érdekeit, Bemist pedig sikerül elítéltetni. Stark utóbb felajánlja neki, ha beismeri, hogy ő ölte meg a Forrester-lányt is, halálbüntetés helyett életfogytiglant kérnek rá. Beismeri hát, mi meg várhatjuk a jövő hetet, hátha sikerül végre valami rendes sztorit rittyenteni Julie köré is.