Vörös tócsában tükröződő teliholddal nyitunk, és akinek erről a wicca vagy a vudu hagyományok jutnak eszébe, nem tévedett sokat: ha nem is Haitin vagy New Orleansban, de Miamiban vagyunk. A háttérben sejtelmes klimpírozás, elsuhanó arcok a visszapillantó tükörben, és persze a zsákmányra vadászó vad, Dexter halk monológja. Ütős összeállítás, amit egy szopránban éneklő fiúkórus és egy lárvaarcú karmester követ. Az ember valahogy rögtön arra gondol, hogy ezért a fickóért nem lenne kár, és valóban: Dexter kurta öt perc alatt hazavágja.

Na de hogy is van ez? Miért teszi el láb alól a karmestert? És egyáltalán, ki is ez a Dexter? Nos, mivel ez a pilot epizód, néhány kérdésre rögtön választ kapunk: „A nevem Dexter. Dexter Morgan. Nem tudom, mi tett olyanná, amilyen vagyok, de hatalmas űrt hagyott bennem. Az emberek rengeteg érzelmet színlelnek a többiek előtt – én viszont mindegyiket.”

Dexter talált gyerek, akit egy rendőr és felesége nevelt fel Debrával, hús-vér lányukkal egyetemben. A kis lurkó már kölyökkorában előszeretettel trancsírozta a környék háziállatait, nevelőapja, Harry pedig elég bölcs volt ahhoz, hogy ne javítóintézetbe küldje, hanem túlélőkurzusra vigye emiatt. Pedig a srác azért ijesztő: „Gondoltál már arra, hogy megölj valami nagyobbat is? Mondjuk egy embert?” „Igen.” „És miért nem tetted?” „Mert neked és anyának nem tetszett volna.”

Nem volt más megoldás, Harrynek meg kellett tanítania a fiút mindarra, ami egy sikeres sorozatgyilkos-karrierhez kell. És lőn. A sorozat jelenében Harry és az asszony már rég nem élnek, Dexter viszont ennek ellenére tartja magát az elvhez, hogy csak bűnözőket öl (a karmester például pedofil sorozatgyilkos volt, amíg Dexter fel nem darabolta), áldozataitól pedig egy-egy csepp preparált vért őrizget a klímaberendezésébe rejtett dobozban. Tisztes polgári foglalkozása is a vérhez kötődik: törvényszéki vérnyomelemző, a kapitányságon pedig együtt dolgozik mostohahúgával, Debra Morgan közrendőrrel, aki persze mit sem tud a hobbijáról. Meg van egy stabil barátnője is, Rita, de ő csak kispolgári kellék, hogy fenntartsa a látszatot.

Mindezek persze a több szálon induló cselekmény során derülnek ki fokozatosan, de így, hogy mi gyorsan ledaráltuk őket, legalább a lényegre koncentrálhatunk. A kurvák közé beépült Debra ugyanis egy bűntett helyszínéhez hívja Dextert, ahol egy ízlésesen feldarabolt szajhát találtak – vért azonban sehol. Se-hol. Még a holttestben sem.
Dexter első reakciója, hogy miért nem ő gondolt erre először. A második, hogy a gyilkos talán még őt is túlszárnyalta ezzel. Ezt hívják szakmai féltékenységnek, azt hiszem.

Néhány karakterbemutató jelenetből aztán leszűrhetjük, hogy a kollégáknak fánkot osztogató Dexter mindenkivel jóban van a kapitányságon, egyedül a fekete őrmester fúj rá – mintha sejtené, hogy valami nincs rendben a csöndes szépfiú körül. Dexter furcsállja is, hogy egy regimentnyi zsaru között egyedül benne ébreszt gyanút. Dexternek viszont valaki más gyanús: Jamie Jaworski, egy köpcös harmincas, aki széplányok autóit parkolja be helyettük, szabadidejében pedig kötözős pornót forgat. Dexter szerint legalább egy gyilkosság van a számláján, így hát fényes nappal betör hozzá, hogy bizonyítékot gyűjtsön róla – este pedig kötelességtudatból és a kispolgári látszat fenntartásának érdekében átugrik Ritához, aki egy többszörösen megerőszakolt, kétgyermekes elvált családanya. Remek párosítás, hiszen Dexter aszexuális, Rita pedig mindent akar, csak szexet nem: hat hónapja járnak. Gyümölcsöző kapcsolat.

Ennél azonban egyelőre ígéretesebb a daraboló gyilkosos szál, és találnak is egy újabb hullát, ezúttal közvetlenül annak a partinak a közelében, ahová Dexter és Rita igyekeztek. Az áldozatnak ezúttal hiányzik a feje, tehát nyilván emelte a tétet – Dexternek pedig érthetően komoly erőfeszítésébe kerül, hogy továbbra is a Jaworski-ügyre koncentráljon. Ebben még Debra is akadályozza, aki szeretné, ha áthelyeznék a gyilkosságiakhoz, hogy végre érdemben foglalkozhasson a darabolós gyilkossal. A legutóbbi már a negyedik áldozata volt, ráadásul mind a szajhák közül.

Következik egy konfliktusokkal terhelt eligazítás, ahol Dexter javaslatára Debra felveti, hogy a darabolós gyilkos valószínűleg egy fagyasztós kocsival jár, az ötlet azonban nem arat osztatlan sikert. „Mélyhűtős kocsival… úgy érti, mint a fagylaltos autó?”
Talán Dexternek kellett volna felvetnie, hiszen a kicsit sem kedves Maria Laguerta hadnagy láthatóan bukik rá. Dextert viszont a hideg is kirázza a gondolattól, hogy a hölgy dugni akar vele.

Az utolsó percekben aztán felgyorsulnak az események: éjszaka Dexter végre becserkészi és elejti a Jaworski nevű vadat, nyakig véresen egyeztet egy randit Ritával, majd a csajhoz tartva követni kezd egy mélyhűtős kocsit, amelyik pont előtte hajtott át a kereszteződésen. Sejtelmes zene, motorok bőgése, kivilágítatlan utak, majd a mélyhűtős visszakanyarodik, és egy levágott fej landol Dexter szélvédőjén. Azért ez gyanús, és talán nem csak a nyomozók előtt.

Dexter számára az igazi megrázkódtatás azonban csak eztán következik: mivel Rita nem akarja elveszíteni, és abból indul ki, hogy végtére is Dexter is csak férfiből van, szexelni akar vele. Most és azonnal. Dexter látványosan megkönnyebbül, amikor megszólal a telefon, és a csajnak el kell rohannia a gyerekekért. Ő talán még ennél is gyorsabban rohan haza, hogy biztonságban legyen.

A hűtőjében azonban egy feldarabolt Barbie-baba figyel: felhívás keringőre, nyilván. Dexter pedig nem az a fazon, aki berezelne ilyesmitől.