Alapvetően depressziós az egész rész, habár Alnek megint van egy jó beszólása a San Francisco cocksucker irányában (Then take your civilization the fuck out of here!), és a Johnny-Wu beszélgetés is megér minden pénzt. Az idegen cocksucker neve Lee, és ő áll a nyitójelenet hátterében is: elégetik a halott kínai kurvák testét, és ez nem tetszik Wunak, de nem tud mit tenni a nálánál kétszer nagyobb férfi ellen.

Bullock szegény koporsót ácsol, majd temetést szervez, szívszorító látvány, ahogy a kis testet a ládába helyezik - ilyenkor azért kijön, hogy Milch nem akkora vadállat, mint a sorozat 95%-ból sejtenénk, finom, művészi képekkel operál, köszönet érte. A temetésre egyébként kimenőt kapnak még a kurvák is, mindenki mosakszik, még Jane is, aki egyébként Joanie Stubsnak segít életben tartani Manuelt.

Al és Wu "beszélgetése" az első évad Mr. Wu című epizódját idézi fel, vicces, de másodjára már sejthető, hogy a kis rajzok és a cocksucker lesznek a főszereplők, így is van. Wunak segítség kell a San Francisco-i bagázs ellen, amibe végül Al beleegyezik, de nem azért, mert Wu kérte, hanem mert nem szimpatikus neki a dolog. Jarry tanácsos is a városban van még, 50.000 dolláros ajánlatát Al visszadobja, és közli vele, hogy ennél több kell a csatlakozáshoz. Persze a montanai ajánlat a fasorban sem, de ezt senki nem tudja.

A temetésen az egész telep részt vesz, Andy Cramed mondja a gyászbeszédet, Martha kiborul, de Bullock meggyőzi a maradásról. Alma eközben igent mond Ellsworthnek, Sol ideges, hogy Trixie továbbra is kurválkodik, Cy Tolliver pedig úgy felidegeli Wolcottot, hogy egy fabatkát sem adnék az életérét jövő héten. Wolcott egyébként bejelenti Farnumnak, hogy megvenné a szállót, amire a kis mocsok szó szerint rosszul lesz, hát még milyen rosszul lesz jövő héten, amikor maga az ördög, azaz Hearts látogat a telepre. Évadzáró epizód egy hét múlva.