Fakó és szürke képeken látjuk a fakó és szürke atomvárost, Windent, alig kilenc órával az előző rész történései, azaz Mikkel Nielsen eltűnése után. Miközben a rendőrség és az önkéntesek csatárláncba fejlődve éppen őt keresik, egy koszos képű, szakállas idegen érkezik a vidékre, nagy pakkokkal és kapucnis esőkabátban. Ő lenne az a csuklyás alak, akit már az első részben is láttunk, amint kijött a barlangból és/vagy megkínozta az eltűnt Eriket azzal, hogy nyolcvanas évekbeli pop-slágereket hallgattatott vele? Nem tudni, az viszont biztos, hogy sokat most nem csinál, mindösszesen felvesz a földről egy döglött kismadarat...Jonas pedig felriad ágyában, nem is csoda, hiszen a jobb füléből valami olajszerű, fekete dzsuva folyik kifelé, és újra megjelenik előtte a halott apja is, ugyanúgy, mint nem sokkal korábban, a barlangoknál, és most is ugyanaz a szurokszerű anyag lepi be, miközben a fia nevét emlegeti...Jonas pedig újra felriad ágyában, merthogy persze ez is csak egy álom volt. És akkor jöjjön a borongós Goodbye, azaz a főcím, ami ugyanolyan jó, mint elsőre.

„A múlt, a jelen és a jövő közötti különbség csak illúzió, még ha oly makacs is.” – hangzik Albert Einstein egyik ismert gondolata, és vele együtt vallja a Dark is. Amely már azzal történelmet írt, hogy a legelső német széria a Netflix saját készítésű sorozatai közül. Márpedig a germán sorozatgyártás napjainkban már sokkal többet jelent a végeláthatatlanul hömpölygő, fogyasztás után azonnal felszívódó krimi-epizódoknál (csak kikacsintásképpen: a Két férfi, egy eset 1981 óta folyamatosan megy, a Tetthely pedig – egészen hihetetlen – 1970 óta megszakítás nélkül tesz ugyanígy), amint azt minden idők legdrágább nem angol nyelvű sorozata, a Babilon Berlin is tanúsíthatja. De még annak a sikerét is elhomályosította a tavalyi Dark, amit a Netflix – jó kufár módjára – valahogy úgy reklámozott, hogy „a németek válasza a Stranger Thingsre”. A soron következő tíz hogyvoltban reményeim szerint be fogom mutatni, hogy ez miért marhaság, és a Dark miért érdemes saját jogán arra, hogy fanfárok zengjék a nevét.