Megérkeztünk a második évad végéhez, jövő tavaszig egy képkockányi közelit sem látunk Elizabeth Moss nézéséről, úgyhogy jól figyeljetek.

Offred és Szürke a nemrég kivégzett Nickné ruhái felett ül tort: jaj, hát egy szó szavam sem volt hozzá, mondja Rita, segíteni kellett volna neki, jaj hát emberszámba sem vettem, siránkozik tovább, de a szolgálólány elviszi ezt a kört egy „én meg lefeküdtem a férjével!” aduval. A pakolászás közben talál egy kis bibliát Eden holmijai között, amivel rögvest szalad is Türkizhez: nézd már, anyukám, telejegyzetelte a Könyvet. Türkiz kiakad, lám csak, Edennek nem kevés bűne volt – miután az olvasás tilos a gileádi nőknek, az írás, sőt, a Biblia összefirkálása még inkább az, ugye. Offred kiakad és jól összemarnak azon, hogy Nichole-lal mi lesz ha felnő, tán őt is be akarják zárni hogy egy tudatlan bábként élje le az életét egy olyan országban, ahol nőként nem vesznek emberszámba?

Eden apja a család előtt kér bocsánatot Nicktől a lánya tettéért, majd a Waterford háztartástól is – a Parancsnok jó nagy pöcsként viselkedik, Serena próbálja oldani a feszültséget, Szürke bőgve kirohan. Mikor odaér a beszélgetés, hogy a lány hazarohant a fiúval, mire a családja azonnal hívta a hatóságokat, Offred már nem tudja szó nélkül hagyni a dolgot, sőt, miután távoznak a többiek, beszól Waterfordnak is: mit tesz majd, ha eljönnek a lányáért? A férfi erre leken neki egy istenes átszállót, de a lány sem rest, olyat visszaüt a férfi arcára, hogy annak majdnem lerepül a fejéről a pepi. Waterford közli egy cirkalmas idézetbe téve, hogy a nők a férfiak nyomorúsága.

Később Ritának elmeséli az esetet, elheherésznek rajta hogy Offred badass volt, majd Nichole felébred és visítani kezd, mire befut Nick és Szürke magára hagyja a a kis családot. A nagy babázás közben Offredből kicsúszik egy „szeretlek!”, valószínűleg a sorozat hatodik évadában ha eljutunk oda hogy összekössék a kanadai szálat a gileádival, jó 2 évadot el lehet majd azzal tartani hogy végtelenbe nyúló jelenetekben June hol az egyik, hogy a másik férfiját nézi.

Mivel a vízbe fojtást a csarnok szűkös férőhelyei miatt nem láthatta mindenki, a halott párt felakasztották a Falra még pár napra. Offred a fejük felett meséli el a lányoknak a könyves esetet, majd Emily fiának hetedik születénapjáról van szó, megünneplik jövő héten! Nagy a dilemma:

- Süthetnénk tortát!

- Vagy tequilázzunk?

Türkizék egy bulin vannak, ahol megosztja aggodalmait Warren Parancsnok feleségével arról, amit Offred mondott reggel. Kiderül hogy többen is vannak az asszonyok között, akik kétségek között vergődnek azzal kapcsolatban hogy mi lesz a kislányukkal ha felnő, épp jókor esik le nekik hogy Gileádban nem fenékig tejfel az élet.

Este Emily készül az Első Ceremóniájára az új házban, míg más asszonyok ilyenkor csipkés fehérneműt vesznek, ő ezzel szemben egy kést vesz magához és letérdel a bársonypárnára. Lawrence Parancsnok óbégat a naracsléért, közben mellékesen megkérdezi a lányt, hát te mit csinálsz itt? Ma Ceremónia van, mondja Emily, de a férfi közli hogy dehogyis, úgyhogy fáradjon csak vissza a szobájába. Mondtam, ő lesz a tégla.

Türkiz audienciát kért a Parancsnokoktól. Míg belibeg a kihallgatásra, valamelyik vicces faszi elsüti hogy

Otthon felejtetted az ebéded, Waterford?

A férfi szeméből süt, mikor a feleségére néz, hogy egy rossz szó, és ha hazamennek, Türkiz olyat kap, hogy még vissza fogja sírni a múltkori szíjas fenekelést. Na, a nő belekezd a mondandójába, mire felsorakozik mögötte az összes gileádi Feleség: azt akarjuk, hogy a fiaink és lányaink olvashassák a Bibliát. A férfiak összenéznek, micsoda RADIKÁLIS JAVASLAT, mondja Warren Parancsnok. Waterford lezárná egy köszi, majd értesítünkkel az ügyet, de Türkiz nem hagyja magát, előkapja Eden könyvét és felolvas belőle egy passzust ("Tee, tök jó volt ez az áldás, csak kicsit bonyolult vagy. Mi ez a sok lőn meg a vala?"). A feleségek ezen már besokkolnak és a gyávábbak azonnal megindulnak kifelé, ilyen terrorizmust még nem éltek, hogy egy nő olvasson, ráadásul nyilvánosan, még ha Isten szócsöveként funkcionál, se. Kint várják az ítéletet, mikor kijön Fred és elküld mindenkit, Türkizt pedig elhurcolják az őrök. Nabaszdmeg.

Mindeközben Lydia néni megjelenik a Lawrence házban és zrikálni kezdi Emilyt: hallottam, jól sikerült a ceremónia, ilyen ez az isteni kegyelem, urunk megváltást ajánl a legdegeneráltabb bárányának is. Én azt hittem, ezt a Parancsnokra mondta, de Emily magára vette és egy kést szúrva a néni hátába hálálja meg a hallottakat. A vér szagától aztán a lány begőzöl, és lelöki a lépcsőn a fulladozó nénit, majd elkezdi rugdosni, erre beszalad a félszemű márta és mellékesen szól a Parancsnoknak, hogy nem ártana hívni egy mentőt, a lányt meg visszazárja ugyan a szobájába, de különösebben nincs kiakadva a sztorin.

Türkizt hazatámogatja a férje, úgy megy, mint akiből a szart is kiverték. Mialatt a Parancsnok lemegy teát főzni, megmutatja Offrednek a kezét.. és igen, levágták a kisujját, amiért megpróbálta amit meg kellett. Hát Fred, remélem nálad van Madame Pomfrey végtagnövesztő italreceptje a Roxfortból, különben a „mostmár minden jó lesz” állításod kb annyit ér, mint süketnek a jó reggelt. Offred egy támogató kézszorítás után lemegy a konyhába, ahol kérdőre vonja Waterfordot, miért hagyta hogy ezt tegyék a feleségével, mire az közli hogy mindenkinek meg kell tanulnia, hol a helye, Serenát is emlékeztetni kellett rá, majd elkezdi fűzni a lányt, igen, ott a konyhában, hogy ha jól viselkedik, elintézi hogy ott maradhasson a házban.

- Megpróbálhatnánk megint. Ezúttal fiút akarok.

- Dögölj meg, Fred!

Az oltást most nem követi pofon, sőt, a férfi kiterjeszti az ajánlatát arra is, hogy a lány többször láthassa Hannaht.

Közjáték: Lawrence Parancsnok kocsikázni viszi Emilyt, a jelenet alatt egy teljesen képtelen szám szól, amire a férfi úgy táncol az anyósülésen, ahogy én szoktam ropni éjjel 2kor, mikor Dévényi Tibi bácsi beszabadul a djpult mögé az egyik fesztiválon.

Offred a ház ablakából bámulja a szemben lévő házat, amit felgyújtottak, mikor Szürke nem kis hírrel érkezik: pakolj, kivisznek a márta haverjaim Gileádból. KÉREM?! Ja, ja, úgyhogy fogd a kölyköd és futás az udvar sarkába. A lány cuccol, egy utolsó ölelés, út közben egy gyors összebólintás Nickkel, majd beguggol a virágház melletti sarokba. Nick eközben a Parancsnokot akadályozza a kijutásban, nem biztonságos, uram, mondja, megspékelve a dolgot egy finoman előkapott pisztollyal. Offred épp megpillantja a mártát a lépcsőn, DE ekkor jön Türkiz és nyakon csípi. Hova viszed a gyerekeMet, kérdi, Offredben szerencsére van annyi lélekjelenlét hogy hasson az asszony szívére a mai események fényében: nem maradhat itt, te is tudod, nézdmeg mit csináltak veled, akarod ezt a kislányunknak is? Türkiz nem akarja, így csak szaval egyet a babának, miközben nálam a nappalinkban ülve a babzsákban már percek óta elfogyott a oxigén, hogy a) nem fogja visszaadni a gyereket és ordítani kezd, végül Offred nem megy sehova b) Offred elküldi Türkizt a gyerekkel, de Offred nem megy sehova. Végül egyik sem lett, na és akkor most jön a nettó 7 perc míg June a mártákkal futkos a kertek alatt.

Megérkeznek egy hídhoz, ahol csőtörés lehetett nemrég, ezért ömlik a víz, June leül és flashbackezik míg várja a felmentő sereget. Jó a jelenet, mikor megérkezik az autó, a víz miatt nem látszik, kié, de mi már tudjuk: persze, hogy Lawrence Parancsnok az, Emilyvel! A TÉGLA! A lányok meglátják egymást, Emily csak pillázik:

E: Mi folyik itt?

LP: Nagy szarba keverem magam.

Jön egy másik autó, ő viszi a lányokat, így a parancsnok elköszön és lelép, Emily beszáll a kocsiba, és már tudom, mi lesz, de nem hiszek a szememnek mikor tényleg megtörténik: Offred átadja a kisbabát Emilynek, majd a drámai hegedűszólam aláfestésére kéri, hogy hívja a gyereket Nicholenak és mondja meg neki majd, hogy szereti, majd becsapja a furgon hátulját és nézi, ahogy távolodnak. Kapucni fel, Batman nézés on, épphogy a köpenyét nem lobogtatja meg, majd futás vissza Gileádba.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet, jövőre ugyanez ugyanekkor, addig is csak ügyesen!