Ez az egyik legdurvább rész, annak ellenére, hogy szét van szabdalva és meg van akasztva az izgulós történetszál. Kezdjük előbb a Woodberry történésekkel, mert az az epizód fosztó képzője per pillanat, az izgalmakat meg a végére hagyom, hogy egy lélegzetvétellel letudjuk azt az elképesztő sztorit, amit itt prezentáltak nekünk.

Michone Woodberry kapuit, a frissen szerzett Nemzeti Gárda böhöm járműveit vizslatja. Feltűnik neki, hogy a harci járműveken nem egy, hanem több golyó ejtette lyuk éktelenkedik. A Kormányzó is megérkezik és puhatolózik, hogy mi újság. Semmi különös. Michone érzi, hogy itt valami nem kóser, hogy sanszosan nem pár hetes út menti huligán banda rajtaütésébe halt bele a Nemzeti Gárda egy szakasza, ahogy azt a Kormányzó állítja, és valszeg az egyetlen túlélő sem véletlenül lett szépen csendben elhamvasztva. Igen, ő még csak sejti, de mi már tudjuk, hogy a Kormányzó nem annyira kúl arc, merthogy trófeákként levágott zombifejeket tart akváriumokban a relaxációs szobájában. Ez bizony nem egy túl egészséges hobbi. Andrea persze nem látja és nem is akarja látni, hogy valami nem smakkol Woodberryvel, meg úgy alles zusammen a Kormányzóval. Sőt a kis whyskizgetésük után kicsit szerelmes is lesz belé és a lehető legnagyobb undorral hallgatja végig Michone zseniális tervét, hogy becélozzák a partot, keresnek egy ladikot, eleveznek egy szigetig, aztán ott majd szépen megöregednek, ahogy azt illik. Andrea inkább maradna, de Michone erről hallani sem akar, mert az ösztönei azt súgják, hogy iszkiri. Meanwhile Andrea jófejségből ad Merle-nek egy térképet, amin be van jelölve Daryl nyolc hónappal ezelőtti tartózkodási helye. Merle már megy is a Kormányzóhoz, aki juszt se engedi, hogy elmenjen felderíteni, mert kell az ember Woodberrybe, és az ötlet eleve faszság, mert lehet, hogy Daryl már halott, de ha szerez még egy infót az öccséről, akkor ő maga keresi fel vele. Deal. A Kormányzó kicsit bele van buzulva Woodberrybe és abba, hogy ő itt az atyaúristen.

A börtönben. Egy rejtélyes alak friss őzhúst ad a zombiknak, szépen elpotyogtatja a finom falatokat és leveri a lakatot a kapuról, nehogy az élőhalottak éhen maradjanak. Hogy ki csinál ekkora faszságot azt nem tudjuk meg, mert a kis csoportnak más gondja is van. Mondjuk Glennt és Maggiet kell cukkolni mert folyton szexelnek az őrtoronyban ahelyett, hogy a zombikat figyelnék. Na meg az új börtönlakók is átjönnének az ő oldalukra, de Rick köti az ebet a karóhoz. Hegyi beszéd ide, T-Dog jóhiszeműsége oda, Dary faszagyerek bölcselkedése amoda, nem jönnek át az ő területükre és kész. Kapnak egy hétre elegendő ellátmányt és kocsit, oszt menjenek, próbáljanak szerencsét. Ennyi.

Elkészült a mankó, Hershel le is teszteli gyorsan. Nem egy Fürge láb Sheriff, de azért jobb így, mint egész nap az ágyat nyomni. Rickék éppen tűzifát gyűjtenek, így a kerítés végéből vigyorognak a belső udvaron cirkáló Hershelre, hogy végre minden faszányos. Az idillt a belső udvar hátterében csoszogó kóborlók hörgése töri meg. Egyből megindul az akció, mindenki fut amerre tud. Rickék messziről érkeznek, Hershel inkább hátráltató tényező, mint óriási segítség, bár legalább vele nem kell foglalkozni, mert Beth-szel biztonságba vonulnak és kész. Na ez nem mondható el T-Dogról és Carolról, akik elintézik az udvar tisztogatását és az egyik kapu bezárását. Itt T-Dog bekap egy zombiharapást. Neki tutira reszeltek, de nem adja könnyen magát, ahogy az látszik, együtt kommandóznak Carollal mindegy, hogy hova, csak ne érjék őket zombik minimum 4 méteres sugárban. Nem nagy kérés ez, de még ez se teljesül. Cikáznak a sötét folyosókon, sehol senki, végre megtalálják a kijáratot, de abból az irányból két zombi közeledik. Visszamenni nem lehet, mert onnan jöttek, ugye, T-Dog hősiesen feláldozza magát – az internet meg is ünnepelte, hogy két évadot simán túlélt annak ellenére, hogy amolyan kötelező feketeként volt jelen – így Carolnak szabad a pálya, amíg a két zombi T gigáját csócsálja.

Carl, Maggie és Lori szépen menekülnek be a börtönbe, az ő sorsukat az nehezíti, hogy Lorinál megindul a szülés, nem épp a legjobbkor. Gyorsan meghúzzák magukat valami pince helyiségben, ahova szerencséjükre egy zombi sem akar lebukfencezni. Így is van elég bajuk. Lori hiába nyom, mintha az élete múlna rajta, valami nem oké. Vérzik. Lehet, hogy a baba már zombi? Lori üvölt. Ez így nem fog menni. meg kell császározni. Maggie ehhez nem ért, Carol gyakorolta a császármetszést aszott zombitetemeken. Nincs más lehetőség. Lori még egyszer utoljára keblére öleli fiát, egy búcsú, könnyes „Szeretlek” és Maggie már fel is nyitja Lorit. Lucsog a vér, recsegnek, szakadnak az inak. Borzalmas hallgatni. Carl sem tud menekülni, de nem is okádik. Hősiesen helytáll és segít Maggienek világra hozni húgát. Már a kezében tartja, de nem sír. Egy kicsit megpaskolja a hátát és már meg is van, mehetnek is. Nem. Anyát nem hagyhatjuk itt. Át fog változni. Ő az anyukám. – mondja Carl. Maggie nem tud mit mondani, inkább felmegy a lépcsőn és megnézi mi a helyzet zombifronton, tiszta-e a levegő. Két kóborló épp befordul a sarkon elfelé menet, ettől Maggie kicsit beronyózik, de senki sem róhatja fel neki, elvégre most ölt meg egy terhes nőt, hogy világra hozza a gyermekét. Visszafordul, lép kettőt és ekkor Carl pisztolyának kegyetlen dördülésétől rázkódik meg. A kisfiúnak eszébe jut, amit apja mondott neki még Hershel birtokán, hogy mától nincs gyerekkor, nincs játék. Nos, ezzel, hogy fejbe kellett lőnie tulajdon anyját, biztos, hogy elszakadt benne a gondtalan gyermekévekhez kötőhető legvékonyabb szál is. Carl fagyos tekintettel az arcán kemény, határozott léptekkel robog el Maggie mellett.

Rick, Glenn és Daryl a külső udvaron kezdik a tisztogatást. Kétség sem férhet hozzá, hogy az a két szarfaszú börtöntöltelék eresztette rájuk a zombikat. Rick kicsit megcibálja a fekát, erre megszólal a börtön riasztója. Akkor mégsem ők azok. De akkor ki(k)? Nincs idő ezen szarakodni, gyorsan kilövik a kültéri hangszórókat és már mennek is a generátorokhoz, mert csak ott lehet megszüntetni a zajforrást. Alap. Menet közben irtják a zombikat, de a helyszínen van a lényeg. Az egyik generátor árnyékából lecsap egy túlbuzgó börtönlakó cimbi. Kis pofozkodás után végül a benga fekához kerül Rick hatlövetűje. Most tégy igazságot, simán visszafoglaljuk a kótert, tesó – mondja az egykori cellablokk társ. Rick nem szól semmit, mert kifejező tekintete mellett eltörpülnek a szavak. Nyilván nem a főszereplő kapja a golyót az agyába. A gyilkos lövés után átadja Ricknek a fegyvert, mire Darylt is megpillantjuk, aki végig rambókéssel a kezében tettre készen várt a jelre, hogy egy mozdulattal megölje az embert. Zseni.

Kiérnek az udvarra, ahol az egész szar kezdődött. Hershel és Beth jól vannak, Glenn bárhol is kolbászolt, de ő is megvan a szakállas börtönfaszival együtt. Egy T-Dog mínusszal már tuti számolni kell, de Carol, Maggie, Carl és Lori se élve, se holtan, se zombiként nincsenek meg, úgyhogy Rick már indul is meg az egyik blokkba, ekkor azonban gyermeksírást hall. Mindenki a megsemmisülten érkező Carlra és Maggie-re figyel. Rick megzuhan, magzatpózba kuporodva sír a börtön udvarán – és mondhat bárki bármit, de én elhiszem, hogy ez nem túljátszás, egy ember lenullázhatja magát lelkileg annyira, hogy artikulálatlanul, szinte már majdnem nevet, de mégis teljesen elkeseredetten bőg és összeesik és nem is tud magáról semmit, ahogy most Rick.