Hála az égnek Vasvárdi a harmadik rész elejére nem tartogat nekünk egy elvetemült kísérletet sem, ellenben csipától összetapadt szemekkel botorkál be a tanáriba, ahol valószínűleg vakon is eltalálna a kávégéphez. Nála ez egy nyugodt, derűs napindításnak számít, mert az Igazgató titkárnője meg is jegyzi, hogy akkor ezek szerint még nem tudja a nagy hírt: az osztályát összevonják egy másikkal, ami csupa kis pelyhedző bajuszú rosszcsontból áll.

A Tanár ezért sebtében egy túlélő- és harci pakkot állít össze magának, amibe hirtelenjében bekerül a Jónő piros esernyője is. Csak azért, hogy ebben a részben is tönkretegye valamijét a csajnak – gondolnánk, de ezúttal tévedünk. Jó, azért akkorát nem tévedünk.

Na, nézzük, mitől olyan bosszantóak ezek az eleven kis lurkók? Hát azért, mert itt a két osztály alfahímje között komoly viszály van, klasszik Rómeó és Júlia felállás. Össze is verekednek annak rendje és módja szerint, ha jól értem, azon, hogy ki kinek a helyén ül, de ekkor belép Tanár, aki öngyújtójával beindítja a tűzriasztó zuhanyrózsákat, így egy vizespóló verseny és egy iszapbirkózás vegyülékét állítva elő, miközben Tanár idióta fejjel ül a tanári asztalon, feje felett a piros esernyővel, aminek ez volt az elsődleges funkciója. Amúgy ez egy egész vicces jelenet, mármint ahogy elégedetten ücsörög az esernyő alatt és szemléli a művét.

Szóval itt bandaháború van, meg ilyesmi, és hát ki másnak is kéne békét teremtenie, mint Tanárnak.

Oké, másik szál indul. Jónő egy csajszit faggat a folyósón, akinek dolgozatai egész jók, de ő maga kuka. Ezt szemlélteti is, ugyanis a Jónő minden kérdésre „nem tudom”-mal válaszol, miközben Elek Ferenc és Ötvös András végigröhögik az egészet. Ez a két színész marha jó egyébként, tényleg életet visznek ebbe a jelenetbe. Hopp, de mi zavarja meg a kvázi idillt? Az egyik kis gazfickó (mármint a két verekedő barom közül) lovagiasan odaszól Nemtudomkának, hogy „ribanc!” Na, erre újból kitör a verekedés, melyet Tanár a piros esernyő korláton való derékbatörésével próbál félbeszakítani, majd mindenkit jól elküld a francba. Neveléstechnikai és pedagógiaelméleti másfélpercünkben Jónő azzal lohasztja le a felajzott Tanárt, hogy nem kell itten játszani a tökösgyereket, mert ő is (mármint Jónő) meg tudta volna oldani. Erre Tanár méltatlankodik egy sort, és akkor ezzel a „nehezen kezelhető serdülő tanulók magaviseletének optimális mederbe való terelésének gyakorlati megvalósításának lehetőségei” című konferencia le is van tudva.

Ja, és mellesleg megtudjuk azt is, hogy a két kis lókötő azért szokott menetrendszerűen egymásnak esni, mert a két család rosszban van egymással. A Nemtudomka meg az egyik srác húga, szóval így időnként ő is a tűzvonalban találja magát, akár akarja, akár nem.

A húg leribancozása viszont most végső nagy párbajért kiált, amit le is beszél a két zsivány. De nem izgulunk, mert nyilván Tanár majd ott lesz és békét teremt.

Érdektelen esernyős közjátéknak indul, aztán nagy megvilágosodás lesz belőle. A szertárban van egy rakás esernyő, Tanár meg beküldi a Jónőt, hogy válasszon egyet magának a régi helyett, a tanárnő viszont egy romantikus, mécsesekkel, meg szívecskés lufikkal kirakott giccsösvényen találja magát, melynek végén egy táblára az van felírva krétával, hogy megőrjítesz baby. Ahogy már megszokhattuk a sorozatban, ez is egy olyan félreértéses jelenet, ami kábé 1 perc alatt megoldódik. Nem, nem a Tanár aggatott tele minden szíves lufikkal, hanem? A mi Rómeó és Júliánk. Nemtudomka és a csávó, aki az előbb leribancozta, valójában járnak már 1 éve, csak úgy kell tenniük, mintha nem, hiszen a két család fasírtban van.

(Amúgy nem lehet, hogy Jónő kicsit pösze? Na mindegy, ugorjunk.)

A majdnem-mindenki-beszédhibás című jelenetben kiderül, hogy elkésett a békevágy, mert Jónő és Szilárd hiába is akarják kibékíteni ezt a Laokoón-csoportot, hiszen ma lesz a bunyó, a párbaj.

Amúgy van ebben az alapszituációban valami zavaró, patriarchális, mindent körbelengő fiú-tornaöltözőszag.

A tetőn, ahol a párbaj van, komplett kis nappali van berendezve fotelekkel, meg olajoshordóból készült dohányzóasztallal. No, végül az Ábel nevű rosszcsont, aki a húggal szűri össze a testnedveket, végül mégiscsak megfogadja Szilárd és Jónő tanácsát. Kerüli a konfliktust és el se megy a párbajra. Viszont rossz hír, hogy ezt a részt se ússzuk meg kísérlet nélkül. Miközben Tanár záptojásszagot fejleszt egy kémcsőben, Laci köpőcsővel inzultálja Ábelt, Trump meg sárgul az irigységtől a rakétatámadás láttán. Egy szónak is száz a vége: Tanár egy szurkolói kürttel rak rendet Laci zilált ideg- és tesztoszterontól túlfűtött hormonrendszerében.

Kapunk egy félig értelmetlen párbeszédet arról, hogy „ez így nem maradhat sokáig”. Mármint az, hogy Ábel visszavonulót fújt, de Laci meg folyamatosan provokálja? Azon túl, hogy ezek a dialógusok azt sugározzák, hogy a kamasz szinten magragadt Szilárd mindent jobban tud Jónőnél, annyi dramaturgiai funkciójuk azért van, hogy tudjuk: nem ért véget a dráma az első 10 percben, lesznek itt még események, amivel ki kell tölteni a maradék 30 percet.

És íme: Laci addig provokálja Ábelt, amíg egy kellemes tömegbunyó nem bontakozik ki a tornateremben. De természetesen Tanár és Jónő pont ott van, úgyhogy mindenkit jól fejbelőnek egy-egy kosárlabdával. Aminek következménye az, hogy az igazgató irodában találják magukat. Mi ezt egyáltalán nem bánjuk, hiszen Anger Zsolt jelenetei a legjobbak közé tartoznak a sorozatban, úgyhogy alig várjuk, hogy felbukkanjon. Oké, az igazgatói jelenet nem tesz hozzá sokat a Rómeó és Júlia drámához, Anger Zsolt azt mondja, hogy ki kell rúgni az egyik pernahajdert, aztán meg azt, hogy „oldjátok meg.”

Mielőtt még azt hinnénk, hogy töretlenül haladunk a nagy kibékülés felé, még azért közbe lett iktatva Rómeó és Júlia között egy szakítás. A csajszi szakított azért, hogy nehogy Laci rájöjjön és baja legyen Ábelnek. Amíg a szertárban lelkiznek, persze megjelenik Laci, aki meg a hugát üldözi. A jelenet mégse teljesen haszontalan, mert így a harmadik részre végre összejön Tanár és Jónő és egy brutális smárorgiába bocsátkoznak, csak hogy bizonyítsák, hogy nem Rómeó és Júlia csókolóztak a szertárban. Reméljük, mindenki érti.

Az értelmetlen jelenetektől ments meg Uram minket! Tanár és Jónő a törzskocsmában gyűlnek össze, hogy megbeszéljék a hogyantovábbot, de a balfasz tanár, miután kikérte és felhajtotta a whisky-jét, már sértődötten el is húz. Az forgatókönyvileg nincs kibontva, hogy pontosan min sértődik meg, és hogy minek jöttek ide, meg úgy egyáltalán, a lényeg, hogy az okostojás Talpig Férfi megsértődött a nagy semmin. A még lényegebb pedig, hogy nyilván a csicska harmadik részben nem lesz még nagy összejövés, ilyesmit ne is várjunk.

Uhh, a Talpig Férfi rendezi a konfliktust, persze úgy, hogy a más farkával veri a csalánt. Cseles módon a tetőre hívja a két kis gézengúzt, aztán Ábellel elmondatja, hogy Nemtudomka meg lett szentségtelenítve. Laci erre előkap egy bolhapiacon vásárolt pillangókést, amivel elsősorban tanárt sebzi meg, aztán egy Mónika-show-nak is becsületére váló tömegverekedésben lefejelik Nemtudomkát, Tanár pedig Bud Spencer legjobb pillanatait idéző trükkökkel forog körbe a két kis lurkóval a hóna alatt.

Tanár bámulatos ember, minden helyzetben képes egy tökéletesen közhelyes Coelho-i életbölcsesség-fűzér előgombolyításához. Szerencsére a gézengúzok vevők erre, így nagy nehezen megtörténik a nagy egymásra borulás. A teljes nyáltengerbe fulladástól Tanár vicces balesete menti meg az epizódot.

A mentős-beállós jelenet pedig egyszerűen zseniális! De tényleg!