Parkerék akkora előnyben vannak Hoffmanékhoz képest, mint ide Lacháza. És elárulom. Nem Lacháza tőszomszédságából írom eme sorokat. Hiába az előny, hiába a jóisten áldása, amivel púpon vannak Parkerék, azért itt is be tud ütni a gebasz. És be is üt. Na, de miért? Mi az oka, hogy valami gáz van? A sors fintora: hát az, hogy Parker rommá, rongyosra, szarrá mossa a földet. A Mosátán annyit dolgozik, annyit vizet ereszt át a rendszeren, hogy konkrétan elárasztja az aranyban gazdag vágatot. És ez nagyon nem jó. Meg is próbálják kiszivattyúzni. Egyszerű ez, mint a faék, de sajnos a gép felrobban, de konkrétan javíthatatlanra sikerült leamortizálni azzal, hogy maxi gőzőn járatták. Parker itt belátja, hogy nem tehet mást, mint leállítja a mosót, mert hogy most pont nincs a sufniban egy pöpec, vadiúj, sokkal nagyobb teljesítményű szivattyú. És Parker még csak nem is küldött el senkit a sündörgős francba. Jó, ez a felhőtlen jó kedv addig tart, amíg ki nem derül, hogy a sufni tuning megoldást nem egy kétperces mutatvány. azért 10 óra elteltével minden a helyére kerül. Még Parker agyérgörcse is visszahúzódik, amikor meghallja a megannyi decibellel dübörgő szivattyú hangját. Ennél már csak az tölti el nagyobb örömmel, amikor a heti mérlegelés után kiderül, hogy pár koszos uncia híján megvan az ezer uncia.

Maiával indítunk. Aki az előző hét óta sem lett okosabb, hiába Lucca múltkori gyorstalpalója. A liftben állva hallgatja a hangpostájára küldött gyalázkodó üzeneteket, a fene se tudja miért, talán szereti, ha alázzák, vagy egyszerűen csak olyan ostoba, hogy azt hiszi, ügyfelek keresték. Hja, mintha a világ legrövidebb ügyvédi karrierjével számíthatna ilyesmire! A mimikája mindenesetre minden pénzt megér.

Piros reggelizik, Angéla is kijön, már megint ilyen nyakbaakasztós szar van rajta. Ismét Kornél a téma, hogyisvót ez a bocsikérés meg úgy általában minden érdekli Angélát. Köszi, hogy beszélgetsz velem. Szivi.

Elöljáróban engedtessék meg egy személyes észrevétel: a főcím zenét rohadtul eltalálták szerintem, akármikor meghallom, rögtön fülig ér a szám. Na, szóval mán megen kikocsikázunk koronában meg két ujjnyi vastag gyémánt nyakékben. A tömeg éljenzi a királynőjét, eddig tartott a mama 3 perc hírneve. Viszont Walesben megindultak a baltás-vasvillás fickók tüntetni, korabeli plakátokkal felszerelkezve: egy ember, egy szavazat. Jól rájuk is lőnek egy hídon szemtől pofába, menekülés kizárva.

                                                                               "Inkább csinálom azt, amiben jó vagyok!"

Csütörtök van, ma újabb pácienst fogunk megismerni. De előbb szemtanúi lehetünk annak, ahogy Dargay és a kézremegése egy csokor virággal küzd. Stílszerűen művésznő érkezik, aki a virágot az öltözőbe, a rendelőbe kéri….

Marcel gondterhelten figyeli a várost a luxuskéglije ablakából. Sofya fekete neglizsében önként jelentkezik figyelemelterelésnek, ami működne is, ha nem kezdene valaki dörömbölni az ajtón. Vincent az, homlokráncolva közli, hogy az elrabolt gyerekek nem értek haza, eltűntek a mentővel együtt. Mi persze már tudjuk, hogy Kinney a hunyó, aki az erdő közepére, egy fáklyás csoporthoz viszi a járművet, gyerekestől. A nyomozó első blikkre valami varázslat alatt állhat, mert azt mondja, benyugtatózta a kölyköket, és felkészítette őket a „rituáléra”. Erre a fáklyások főnöke – valami főboszi – ad neki egy amulettet, amire majd szüksége lehet. „Mesterük” szimbóluma pedig naná, hogy egy saját farkába harapó sárkány…

Ezt a hogyvoltot némi korrekcióval kezdeném, mert nem volt tiszta az előző epizód vége: valójában nem Nicknél volt az előző epizód végén a telefon, amit Emily hagyott Flynnek, hanem Alice nővérénél. Kiderül, hogy mind Flynn, mind Emily el van tűnve. Az epizód onnan indul, hogy kint vannak már nyomozni, Emily nővére pedig magából kikelve hibáztatja Nicket, kérdőre vonva, hogy elhiszi-e végre már, hogy Emily a tettes. Közben Emily egy táblagépen a híd alatt megnézi a híreket, ahol látja, ahogy Nick sajtótájékoztatót tart, őt vádolva, amitől Emily sírni kezd, hisz ekkor szembesül azzal, hogy a fiát is elrabolták. Alice és Flynn egy pincében tér magához. Ajtót nyit rájuk egy maszkos ember, hogy letegyen egy pohár vizet, majd bezárja az ajtót. Alice próbálja megnyugtatni a teljes pánikban levő Flynnt. Jackért leteszi valaki az óvadékot. Kint kiderül, hogy egy Laurie Colson nevű újságíró, és Jack egy sebhelyből hamar össze is rakja, hogy ő az az újságíró, akit Emily nyakon szúrt a kórházban. Laurie azt mondja, szeretné elmesélni Emily történetét és ő hisz benne, hogy van egy másik olvasata is. Megkéri Jacket, hogy adjon interjút, gondolja át nyugodtan, majd egy névjegykártyát hagyva elmegy. Közben sikerül Nickéknek is beazonosítani Lu-Fang Shen maradványait, és elindulnak Eric Shenhez. Jack visszamegy a motelbe és felhívja Emily-t. Emily kiderítette, hogy két alanyon kísérletezett Shen, az egyik Charles, a másik csak B-ként van emlegetve, valószínűleg az egyikük lesz Flynn elrablója. Azt mondja, meg kell találnia Charles-t.

                                                                               „Az fél, akinek a lelke nem tiszta.”

Szerdán egy fiatal házaspár áll Dargay ajtajában, de nem ők lesznek a mai páciensek, hanem a férj édesapja. Egy idős úr, aki nehézkesen mozog, még nehezebben kommunikál – kezet fog ugyan a pszichológussal, de nem bemutatkozását nem viszonozza.

Kornélhoz ismét jön a mami. Jajj anyám, kurvaunalmas már ez a nő, felejtsük el könyörgöm. Piros is érkezik, hát de éppen rosszkor ugyebár, anyuka elbújtat, Piros gyorsba’ kitessékel, oszt kész. Anyu mondja, na ugye milyen jófej voltam, hogy kussoltam?

Márk és Hajni romiznak, azt hittem nem lehet rosszabb a Hajni önsajnál-jellegű jelenetektől, de a Hajni édeleg-félék viszik a prímet. Egyszerűen csak olyan szürke és sótlan ez a csaj egyben, hogy bármit csinál annyira elképesztően mesterkélt és maníros, hogy hányni tudnék tőle. A szövegét még mindig rendre elfelejti, pedig abszolút klisékkel van teli. Bármit megtenne Márkért, neki is kell változtatnia. Márk barom volt, mert ráparázott, de sosem csalná meg mégegyszer. Lávjú van.

Marcosékkal nyitunk. Visszaugrunk három évvel ezelőttre, Marcos most csatlakozott a Mutáns Mozgalomhoz. Végre megtudunk valamit róla is! Lorna vezeti körbe. Megjegyzem, Marcos már akkor sem volt valami vidám alkat. A Központ épületéről kérdezősködik. Mutáns Árvaház volt, meséli Lorna, amit a Nemzeti Gárda megrohamozott. A gyerekek meg megijedtek, és lerombolták a környéket. Ezek után már senki sem akart ideköltözni, nekik meg kapóra jött. Nem szép a ház környéke, sem az épület, de nem is ez a lényeg, mivel szökevényeket bújtatnak és vigyáznak egymásra. Marcos azon búslakodik, mivel érdemelték ki azt, hogy ilyen életet kell élniük. Lorna viszont semmiért sem adná fel azt, aki. Próbálja Marcost is jobb kedvre deríteni, és felteszi neki a kérdést, mi volt az első, ami szórakoztatta, miután kiderült, hogy különleges. De a pasas kemény dió, nem egyszerű felvidítani, neki az élet csak citromot osztott, és nincs az az Isten, hogy ő abból limonádét facsarjon. Az utcán élt Bogotában és kartondobozokon aludt. Lorna nem adja fel, van spiritusz a csajban!