Na persze nem mindenkinek. Nem kell egy Nostredamusnak lenni ahhoz, hogy az ember tudja, hogy kinek ér itt (spoiler: majdnem) véget a szezon, de lássuk, hogy a többiek hogyan muzsikálnak.

Tony és a kotró 2.0

Végre elkészült az uszály, ami remek hír, csak a szárazföldön nem nagyon tudja ellátni feladatait, ezért vízre kell tenni, amihez el kell szállítani. Múltkor is volt egy rész, amiben annál az ominózus hídnál kellett centizgetni. Nos, a történelem ismétli önmagátm, de most az emberi mulasztás is bekavart picit. Még mielőtt bármit is csinálnának, Tony ukázba adja, hogy sufnituning módszerrel hosszabbítsák a saját kis kamionjukat, hogy ne lógjon le róla, hogy elbírja az uszályt. Oké, hozzáhegesztik a toldalékot, a plusz kerekeket, minden príma. Gene itt kezdi el vakarni a fejét, hogy na, így már nem biztos, hogy átfér a hídon. Lemérik, függőlegesen átmegy, vízszintesen rohadtul nem. Tony elmagyarázza a feleségének, hogy mekkora marha volt. Szájtépés helyett azonban ki kell találni valami megoldást. Nem is értem, hogy miért nem ezt csinálták elsőre: béreltek egy standard kamion, amit nem kell megtoldani semmivel, simán elfér rajta az uszály... ÉS igen, ha gyök kettővel is, de átmennek a hídon. Most már tényleg csak le kellene úsztatni a folyón azt a rohadt őskori kotrót.

Part One: Helen
Hősnőnk családi vacsorán vesz részt párjával – édesapja szándékozik bemutatni nekik új nőjét. Előzetesen nem mondott róla semmit, most meg késik, Helen oldalát majd’ kiböki a kíváncsiság, ki a „nagy ő”. Mikor megjelenik, kis híján lefordul a székről: apja új nője ugyanis nem más, mint az anyja, Margaret. Eddig ugyan ölték egymást, sőt az öreg elhagyta az asszonyt fiatalkori szerelméért, de minderre fátylat borítottak, és szent a béka. Helen alig tudja moderálni magát, hogy ne szúrjon oda valami gúnyosat, mert hát valljuk be elég fura azzal a szájjal csókolni valakit, amivel nemrég kígyót-békát kiabáltál rá. Ugye. Téma váltásként verbálisan megrugdossák kicsit Noaht, amin Helen ugyancsak kiborul – nem éppen ilyen vacsorára vágyott.

Hazafelé meg is jegyzi Vicnek, hogy nem érti szülei hirtelen nagy egymásra találását, mire a férfi elsüti, hogy akár tarthatnának dupla esküvőt. Ezen végképp borul a bili, ha Vic nem akar a feje nélkül tovább sétálni, inkább visszakozik, és kijelenti, hogy az ötlet csak vicc volt.

A múlt epizód végi drámai események egy autós száguldással folytatódnak, Lucifer padlógázzal repeszt a kórház felé. Chloe orrvérzése ugyan már elállt, de végigpörgeti, hogy fertőződhetett meg. Üldözés közben a prof. megütötte, meg is nézi a helyét, ott van a szúrás nyoma. Lucifer bizakodik, a kórházban majd segítenek rajta, ám Chloe realista. A többi betegnek sem tudták időben előállítani az ellenszérumot a kórházban, neki sincs esélye ott. A prof. által kifejlesztett ellenszérumot kell megtalálni. A páros már a rendőrségen keresgél a prof. lefoglalt cuccai között, hátha ott van valamilyen támpont az ellenanyaghoz. Ellát is riasztották, aki az ágyból kikelve, mókás pizsiben érkezett segíteni. Nem mondják el neki az igazat, de lehet még egy fertőzött. Ella kétli, szólt az összes kórháznak, hogy minden mérgezéses esetet jelentsenek, eddig semmi, de már neki is kezd az anyagok átnézésének. Luciék a háttérben veszekednek, hogy elmondják-e vagy sem, Ella közben talált egy injekciót, amiben a méreg apró nyomai még ott vannak, szóval igen, kószálhat valahol még egy fertőzött. Lehet, van hozzá ellenszer, de az iratok nagyját a doki megsemmisítette. Ella elég drámai módon festi le mi lesz az áldozattal, Chloe egész belesápadt. A csajok megnézik a lefoglalt anyagokat, addig Lucifer kimegy az érkező Ámenkához.

A Saint-Jamesben kezdünk, ahol egy jazz-zenekar húzza a talpalávalót élőben – Elijah ül a zongoránál, és elég jól tolja! :) Strixesek vigyázzák az ősit, ő viszont egy, a bárpultnál ücsörgő vámpírt figyel, aki telefonon a fehértölgy megszerzéséről és Klaus kiiktatásáról diskurál. Nem sokkal később egy pincérnő "véletlenül" leönti a testőröket, így Elijah észrevétlenül a távozó vérszívó nyomába eredhet a sötét, kihalt utcán. De nem sokáig: a testőrök felzárkóznak, Marcel is érkezik, akitől az öltönyös rögtön megkapja a lecseszést. Megegyeztek, hogy amíg ellenségek vannak a városban, addig a Strix védi Elijah-t, szóval nem ártana nyugton maradnia, mert akkor több energiát lehetne a fehértölgy megtalálására fordítani…

Eve-vel és a DOSA-s Rockwell tábornokkal nyitunk, a tábornok a múltkori részben fejtegetett elméletét ismételgeti, a Könyvtár és az ott tárolt cuccok túl értékesek ahhoz, hogy pár amatőr őrizze őket, legjobb, ha a hadsereg és így a kormány vigyáz majd mindenre. Eve egy darabig ellenkezik, a társai nem jelentenek veszélyt, és igazán hozzáértő emberek, stb, de Rockwell kemény, mint a Rolling Stones és ragaszkodik a lefoglaláshoz. Eve kifogy az érvekből és nagy sóhajjal beleegyezik, de csak úgy, ha senkinek nem lesz baja. Áruló lett vagy van valami terve, lehet találgatni.

„A bosszút az indulat hajtja, míg a megtorlást az igazságérzet.” - Samuel Johnson

Kihalt híd környéke, szamuráj, szamuráj kard, egy szertartás, ezzel kezdődik ez a rész.

Nick Eve-t várja, hogy jelentsen az eseményekről, Eve rezzenéstelen arccal közli, hogy lefeküdt Rachel-lel (nem tudta, hogy intim viszonyban vannak), így szerzett meg infókat. Renard valóban nem tudta, mire készül a Fekete Karom, de most már benne van, a szervezet így akar bejutni a kormányba, magasabb helyekre. Eve egy kicsit Adalind ellen is hangolja Nick-et, ha visszatér a nő ereje, akkor könnyen előbújhat a régi énje is, fel kellene erre készülnie a férfinak, majd ezzel a végszóval távozik is.

Petra ébredezik egy visszafogottan káosz hangulatot árasztó szobában, ami minden bizonnyal Enrique-é (vagy egy random kamaszfiúé). A falon szuperhős poszter, az ágy fölött kornyadozó plüssnyúl, melyet valószínűleg egy ex hagyhatott ott, elektromos gitár a falnak támasztva, és egy kétkazettás rádiós magnó úgy beállítva, mintha napi használatban lenne, ez utóbbi szükségességét és aktualitását azért átgondolhatták volna. Enrique éppen lement reggeliért, magára hagyva Petrát a rendkívül szimpatikus, nyitott ajtónál szaró lakótárssal. Petra menekülne, de még pont összefut az ajtóban a latin szeretővel, így van alkalma személyesen is elmondani neki, hogy minden kafa volt addig, míg rá nem jött, hogy azért a lakótárs témából már az első gyerek tájékán kiöregedett. Szomorú ám szenvedélyes búcsúcsók, remélem, hogy Petra ezek után nem a Diri karjaiba rohan.

Attila és Juli külön lakásban öltöznek, szinte kínos, hogy mennyire komolyan veszik ezt az egészet. A Rózsába tér minden meghívott, és ők is, pap nincs, csak Attila és Juli elmondja egymásnak, hogy mennyi mindent átéltek együtt, blabla, örökké szeretni fogják egymást. Rég nem látott ismerős viszi el a show-t, a szertartás végére ugyanis belép a Rózsába Bandika! (Hogy hogyan jutott be egy zártkörű rendezvényre, azt fedje homály).

Már a harmadik résznél járunk, és de jó kis epizódra sikeredett a mai! Volt itt minden, disznótor, pálinka, éneklés, párterápia. No, de ne rohanjunk előre, nézzük kit hozott el nekünk a mai epizód.

Folytatódnak a kritikus műtétek, a kommentáló Richard bölcsessége kómájával egyenes arányban nő. A belében bujkáló nekrotikus szövet egyelőre nincs meg, ezért Catherine felvonul a galériára „varrják össze most”-ot ordibálni, hátha attól előkerül. Közben Heather exitál, úgyhogy Steph nekiáll telesírni Jackson vállát, jelentősen megnehezítve a kockahasért epedező April dolgát. Matthew a háttérben nem tudja mire vélni menyasszonya Avery-fixációját. Vagyis de. Torres fél nappal a történtek után még nem áll készen az óvatosan közelítő Arizona látványára, el is küldi az anyukájába. Matt nagyvonalúan megadja a lehetőséget Aprilnek, hogy elkerüljék a tök felesleges jövőbeli jeleneteket, és arra kéri, most négyszemközt mondjon nemet, ha mégsem akarja ezt a házasságot. April csak bámul zavartan.