Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
Hogy volt?

TERÁPIA 3X20 - PÉNTEK, ADÉL (4)

2017. december 11. 15:00 - Zsoofka

Dargay újabb családtagja felé nyit: a lánya érkezik hozzá vendégségbe. Persze korábban és persze összetalálkozik a majdnem-meztelen barátnővel. Réka csendben mosolyog magában, szerintem örül, hogy apuka kezdi összeszedni magát.

2222.png

Pszichológusunk a lányától tudja meg, hogy Bence nem is annyira van rosszban anyja új pasijával. Sőt. Sok közös van bennük, szeretik az építészetet, tervrajzokat, képeket. Bezzeg ő, Dargay András csak igeneket meg nemeket bír kihúzni a gyerekből... De akkor miért csövezik nála, miért nem maradt otthon? Bence nem mesél Szabolcsról, mert kímélni akarja apukát - Dargay olvasatában minden fronton vesztésre áll az új csávóval szemben. Talán csak szánalomból, aggódásból van vele Bence? Pedig jobb lenne, ha elmenne tőle, mondja. Ő egy hideg és szenvedélymentes életet él, semmi tűz, semmi lendület. Bezzeg Szabolcs és Judit szárnyal az új kapcsolatban, nekik van jövőjük. András féltékeny a kapcsolatukra, a szenvedélyükre egymás és életük iránt. Már Vanda sem tudja feltüzelni. Volt ugyan szex a kanapén, ebédidőben. De csak rutinból dugott, lélekben messze járt. A régi hajómaketten elrévedt a tekintete, valamikor szenvedélyes gyűjtő volt, most már ez sem érdekli. Még a klienseiben is több tűz van, bármilyen rosszul is vannak.

5.png

Dargay ekkor kóstolgatni kezdi a vele szemben ülő nőt. Google-barátunk segítségével rákeresett Adél szakmai és magánéletére. Márpedig a neten manapság minden rajta van. Adél nagyon fontos szakmai lapokban bőszen publikál, magasan jegyzett szakember. Biztosan szenvedélyesen szereti a munkáját. Ő, Dargay András, nem híve a szakmai irományoknak, de a pszichológusságot azért szereti. Talán egyetlen mozzanat ez most az életében, ami képes pozitív érzelmeket kiváltani belőle. "Amikor a klienssel vagyok, az fontos." De már nincsenek illúziói, nem ment meg embereket, talán csak egy kicsit, Sándort, szerdán délután, 10 percre.

7.png

Mesél a pálinkáról, a szétzúzott keretekről. Adél szemei kerekednek, gondolatban már a szakmai felügyeletet hívogatja, hogy felnyomja a kókler kollégát... Dargay próbálja védeni módszereit: merev protokoll mellett nem tudná szóra bírni Sándort, esélye sem lenne a terápiának. Lám Sándor életében is ott volt a szenvedély, még ha az nagyon régen is volt... Ahogy András erről mesél - védi a módszereit, jellemzi Sándort - a kamera nyit, Dargay előredől, hevesen magyaráz. Megtelik élettel. Adél szerint ekkor végre nem a visszafogott férfit játsza, hanem teret ad annak a szenvedélynek, amit a mindennapokban hiányol saját magában. Vajon tudatosan fogja vissza magát? - kérdezi Adél és visszautal az álomra, amelyben a férfi mintegy lemerevedik. Nem lehet, hogy ez mégiscsak belső gát és nem az édesapa hatása? Ahogy a nő az álmot említi, Dargay hirtelen megvilágosodik: az álomban való futás az első szakiskolájának kerítése mellett zajlik... Nem sokáig járhatott oda, mert messze volt és anyuka betegsége miatt nem engedhette meg magának a napi 2 óra buszozást. Ezért, bármennyire szerette is, váltania kellett sulit. Ez fájó emlék, mintha a lendülete is a régi iskolában maradt volna.

33.png

Valahogy nagyon kényelmes dolog anyuka betegsége mögé rejtőzni és azt mondani: azért nem alakított ki kortárs kapcsolatokat, járt szakkörre vagy táborba, mert neki ápolnivalója volt otthon. A biztos rossz is jobb, mint a bizonytalan új, az új - amiért lehet, hogy küzdeni kellene és talán érnék közben kudarcok, de esélye lenne a jónak, netán még a szenvedélynek is.

És mintha most is így működne: egy bedöglött házasság utáni válás - lehetőség az újrakezdésre, a szenvedély újbóli megtalálására... És Dargay, ahelyett, hogy ezt keresné, kreál magának egy Parkinsont, sajnáltatja magát, mögé rejtőzködik, csak azért, hogy ne kelljen elindulni az úton.

6.png

Talán Adél szavai miatt, talán épp annak tagadására, de Dargay megnyílik és meglepő vallomást tesz: vonzalmat táplál a nő iránt. Az Adél iránt táplált szerelme (?) az, ami miatt távolodik Vandától. Tudja mi ez, sőt megélte már ezt a másik oldalról. Indulatáttételnek nevezik, amikor a páciens a saját elfojtott érzéseit a terapeutára vetíti és érez iránta szerelmet de akár gyűlöletet is. Dargay nevetségesnek nevezi saját vallomását, de nyilván Adél is megélt már ezt-azt, szinte szeme sem rebben. Sőt: lebassza a férfit: lám az megint, alig hogy megnyílt, máris visszakozik és bebújik a csigaházába... Ezt itt nagyon nem értem, mi lett volna a jó? Ha ott menten leteperi a nőt? Mivel szerintem maga is emlékszik még Laurára, ismeri a dinamikát, nem tudja érzelmeit teljesen komolyan venni.

De Adél ragaszkodik elméletéhez, sőt házi feladatot is ad: a jövő hétig gondolja végig Dargay, hogy hogyan tudná úgy kifejezni az érzéseit, hogy a következő mondatával ne negligálja őket azonnal... András nem érti, mit vár tőle a pszichológusa. Én se nagyon.

Címkék: terápia
komment

Facebook kommentek

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

isabel417 2017.12.13. 20:24:07

Andrásnak nagyon kellene egy barát, akivel őszintén beszélgethet. Adélt állandóan ki akarja zökkenteni, az emberi oldalát akarja látni. Legyen a barátja, a supervisora, akármije, csak objektív pszichiáter ne. Tényleg, supervisora nincs??? Nem lenne kötelező, hogy legyen?
süti beállítások módosítása